TIFF: A tolonc száz év után hazatér Kolozsvárra


-A A+

Száz évvel az eredeti bemutató után ismét láthatja a kolozsvári filmszerető közönség Kertész Mihály A tolonc című filmjét. A rendkívüli eseményre a Transilvania filmfesztivál (TIFF) keretében kerül sor június 2-án az Állami Magyar Operában, amelynek zenekara élő zenével is hozzájárul a művészeti élmény emeléséhez.

Az előadásra péntektől lehet jegyet váltani a biletmaster.ro honlapon keresztül. 

Bár A tolonc 1914-ben forgott, egy későbbi, 1920-as évekből származó, Amerikában forgalmazott kópián került elő 2006-ban, a New York-i Magyar Ház pincéjében. Ekkor azonban még senki sem tudta, hogy mi lapul a dobozban. Csak két évvel később, 2008-ban derült fény arra, hogy milyen filmtörténeti kincs dohosodott a pincében,  mikor a Magyar Nemzeti Filmarchívumhoz szállították és ott Balogh Gyöngyi kutatónak sikerült beazonosítani a filmet.

A magyar némafilmek túlélési aránya igen alacsony, az 1930-ig gyártott közel 600 némafilmnek kevesebb mint egytizede található meg a filmarchívumban. A kolozsvári stúdió filmjeit tekintve ez a szám még siralmasabb, hiszen a több mint hatvan legyártott némafilm közül mindössze négy vészelte túl az elmúlt évszázadot. Ráadásul a száz év egy-egy nitrokópia maximális élettartama, így ha az után elő is kerül egy padlásról vagy egy filmarchívum azonosítatlan tekercseket tartalmazó polcáról, már annyira zsugorodott állapotban lesz, hogy fel sem lehet újítani.

A film valóban a magyar filmtörténet egyik legfontosabb korai filmje: Kertész Mihály Oscar-díjas rendező egyik első rendezése, a  főszerepekben pedig olyan neves színészek játszanak, mint Jászai Mari, akinek ez az egyetlen fennmaradt mozgóképes alakítása, Berky Lili és a később Hollywoodban is  híressé vált Várkonyi Mihály.

A kópia valószínűleg azért maradt meg jó állapotban, mert  hibásan másolták: az eredeti negatív és a nyersanyag egymáshoz viszonyított helyzete nem volt stabil a kopírozás során. Ez egy enyhén torz, kicsit remegő képet eredményezett, így nem is nagyon vetítették. A hibás példány komoly kihívás elé állította az archívum munkatársait: először analóg módszerekkel próbálták kijavítani a kópiát, azonban a filmarchívumnak nem volt ehhez szükséges felszerelése és a kutatók segítségére siető, archív filmek restaurálásával foglalkozó holland Haghefilm laboratórium sem tudta megszüntetni a képek remegését. Miután a film (újból) megjárta Amerikát is, végül mégis a Filmlabor munkatársai  tisztították és stabilizálták a képet egy újonnan beszerzett géppel és egy évnyi figyelmes munkával.

A restaurált filmhez tavaly Pacsay Attila zeneszerző írt filmzenét, amelyet most az Opera zenekara ad elő. 

https://www.youtube.com/watch?v=z8QbudUzkCo








EZT OLVASTA MÁR?

X