Vasárnapra enyhült a kánikula, és zápor is hűsítette a felforrósodott levegőt, így az addig a nézőcsúcsot tartó előző naphoz képest is többen látogattak ki a nagyváradi várba a 4. Szent László Napokra. Nagyvárad kulturális fesztiválján az utolsó napon is hangsúlyos szerepet kaptak a családok és a gyerekek, és – mint este kiderült – volt leánykérés is.

A baráti beszélgetések zöme természetesen már reggeltől az esti futball-mérkőzésről szólt, amit ezrek követtek figyelemmel a nagyszínpadon elhelyezett kivetítőn. Bár a kézműves termékek az előző napokhoz hasonlóan szépen fogytak, a többek között székely és magyar zászlókat árusító standnál egész nap sorok álltak, mindenki gőzerővel készült az esti meccsre.

Koncz Zsuzsa és Bródy János nagy sikerű esti koncertje előtt Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője mondott köszönetet a szervezői csapatnak, a támogatóknak, a szponzoroknak, az önkénteseknek és nem utolsó sorban a résztvevőknek, akik az elmúlt napokban bebizonyították, példaértékű méltósággal tudnak ünnepelni. Rövid beszédét azzal zárta: hajrá magyarok, hajrá Nagyvárad!

A fellépés időpontját egyébként egy órával előbbre hozták a szervezők, amikor kiderült, hogy a nemzeti tizenegy első helyen kijutott az Európa-bajnokság nyolcaddöntőjébe, mint ahogy egy órával előbb lépett fel a Pribojszki Mátyás Band is.

A vasárnapi nap sztárvendége volt Palya Bea is, aki ezúttal gyerekdalokkal érkezett nagyváradra. Altatok – ez a szójáték lett az altatókat tartalmazó albumának címe. Az altatás ugyanis a kisgyerekes szülő egyik leggyakoribb és sokszor legnehezebb feladata. Az altatóknak olyanoknak kell lenniük, hogy összekössék „a kintet és a bentet”, a születés előtti világ nyújtotta biztonságot éreztessék a külvilágba éppen csak belecsöppent kisbabával.

Gyerekek ünnepe

A városalapító Szent László királyról és a köré szövődő legendákról tudhattak meg többet azok a gyerekek, akik szombaton kora délután meghallgatták Gál Péter zamárdi művelődésszervező, önkormányzati és egyházközségi képviselő meséjét a vár Aranyos-termében. A Pogányhavasról a Szépvízre – Szent László a Gyimesekben című előadáson a résztvevők is segíthettek a történet elmesélésében, közben pedig megtudhatták, hogy hogyan védték a határokat a csángók a Gyimesben, hogyan „csángattak”, ha jött az ellenség, miből készültek a lármafák, és hogyan győzte le a pogányokat világteremtő küzdelemben, táltos paripáján Szent László.

Aki pedig még jobban el szeretett volna merülni a legendák világában, az a vár belső udvarában próbálhatta ki a Székelyföldi Legendárium társasjátékot, amelyen figurák helyett ő maga lépegethetett a Székelyföld varázslatos meséi között, a strandlabda méretű dobókocka iránymutatásai alapján.

A gólyalábakon lépegető ló hátára is felülhettek a vállalkozó szellemű gyerekek a kiskunfélegyházi Langaléta Garabonciások gólyalábas előadásán a vár belső udvarában. A „kurtalábú közönség” nehezen kapott bátorságra, de nemsokára a legvakmerőbb gyerekek kipróbálhatták, milyen a lóra fel- és lerepülni, gólyalábakon lovasmutatványban részt venni, vagy éppen „bio-körhintává” válni a langaléta gólyalábas kezében. A bátrabb felnőttek is részt vehettek a játékban: rövid próbálkozás után sikerült pusztán delejes tekintet segítségével földre fektetni a mindaddig makacskodó „lovat”, egy másik vállalkozó pedig azt is megengedte, hogy az egyik garabonciás nyíllal lelője a fejéről a kalapot – bár ez utóbbi mutatványhoz egy, a kalapra erősített zsinór hathatós közreműködésére is szükség volt.

Királyfiakat és királylányokat vártak szombat délelőtt a Partiumi Keresztény Egyetem tanítóképző szakának oktatói és hallgatói az Aranyos-terembe. Az ügyes kezű gyerekek megtanulhatták, hogyan készítsenek maguknak királyi koronát, a királylányi ambíciókat dédelgető kislányoknak pedig a frizuráját is elkészítették Borbás Andrea és Debrenti Edit tanárok és a pedadgógushallgatók. A nagyobb óvodások és kisiskolások újságpapírból, színes papírból virágot, saját készítésű ügyességi játékot, könyvjelzőt, fonalból betűtündéreket vagy pillangókat készíthettek.

A szülés története

A szülés körüli hagyományos és modern szerepekről tudhattak meg többet azok, akik meghallgatták a Holdvilág Dúlakör tagjának, Cosma Sonjának az előadását a Kerekítő Baba-mama sátorban.  Elsősorban a legkisebbek anyukáit érdekelte, hogyan változott az idők kezdete óta a gyermekszülés módja. Jelentős különbség például napjainkhoz képest, hogy régen a nők soha nem voltak egyedül a szüléskor, mindig ott voltak körülöttük a segítők, de nem is csak akkor, hanem már a várandósság, illetve később, a gyermekágy idején. Ez az a személyes segítői szerep, amely a mai világban egyre inkább kiveszett, és előtérbe kerültek az orvosok, akik azonban inkább betegségként tekintenek a gyermek születésének folyamatára, és gyakran a lehetséges problémákra, szövődményekre összpontosítanak.

A szülő nő lelki támogatása nem az ő dolguk, sokszor viszont mégis rájuk hárul, hiszen nincs ki betöltse ezt a szerepet. Ezt a személyre szabott, emberre koncentráló segítői szerepet töltik be a dúlák, akik nem egészségügyi szakemberek, az orvosi oldal tehát nem az ő kompetenciájuk, azonban képesek odafigyelve, beleérzőn végigkísérne a szülés embert próbáló óráit, illetve az azt megelőző és követő időszakot, amikor az anyának a legnagyobb szüksége van a lelki támogatásra.

Ábécé

Az ábécé betűi elevenednek meg Tóth Ágnes ABC parádé című verseskötetében, amelyet a Szent László Napokon is bemutatott, vasárnap délelőtt. A gyerekek körében ismert és szeretett nagyváradi költőnő kedves, ritmikus és dallamos versei játékosan és könnyeden segítenek a kisiskolás korosztálynak megismerni az betűket. „Még az ly-ról is írtam, pedig az nem volt könnyű” – jegyezte meg tréfásan a könyvbemutatón Tóth Ágnes.

A versek mellett a kötet azonos fontosságú elemei a színes, plasztikus illusztrációk, Kovács Klaudia nagyváradi képzőművész munkái, aki Tóth Ágnes előző gyerekvers-kötetét, a Macskadombi verseket is képekbe álmodta. Az illusztrátor azt mondta, mielőtt nekifog a rajznak, megpróbál a sorok közé látni, és a szövegben meg sem jelenő részleteket odaképzelni a papírra, mint a gyermek, aki szárnyaló fantáziájával egész kis világot lát a versek köré. Az illusztrációk vegyes technikával készültek, akvarellel és temperával, majd számítógépes utómunka révén nyerték el végső formájukat.

A bolíviai történet

Nagyon sokan voltak kíváncsiak vasárnap délután a bolíviai börtönöket megjárt Tóásó Előd történetére, ő pedig ezt azzal hálálta meg, hogy a legapróbb részletekbe is beavatta nagyváradi közönségét. Igaz, mint mondta, sokat mondana, ha ki merné jelenteni, hogy legalább a felét érti annak, ami körülötte történt. Mint ismert, Tóásót azzal vádolták meg, hogy több társával merényletre készült Evo Morales bolíviai elnök ellen.

Ő azt mondja, filmet forgatni érkezett a dél-amerikai országba, azt se tudta, ki az államfő, világot akart látni, s igazából annyi érdekelte, hogy az országnak van-e tengerpartja. Végül viszont öt éven és tíz napon át ült Bolívia börtöneiben, a túlélés titka pedig elmondása szerint az volt, hogy fafejű székely. Politikai koncepciós eljárásnak tartja az ügyet, s tovább küzd igazáért, nemzetközi fórumokon folytatja a küzdelmet, és kártérítést remél. Arra a kérdésre, hogy nem tart-e retorziótól, leszögezte: „Nem félek, kiölték belőlem a félelmet”.

Amint azt a fesztivál rendszeres látogatói már megszokhatták, idén is Boros Zoltán filmrendező, zeneszerző, televíziós szerkesztő vezette azt a beszélgetést, melyen kiderült: a Nagyváradról elköltözöttekben még mindig intenzíven él Szent László városának emléke, s amikor csak tehetik, hazalátogatnak ide. A méltán népszerű eseményen ismételten szép számban vettek részt meghívottak és érdeklődők, a kötetlen beszélgetést pedig Trifán László nagyváradi zenész dalai tették még színesebbé. 

Délután a világszerte ismert és elismert Mónus József íjász előadására látogattak el a nagyváradiak, s töltötték meg zsúfolásig a vár Veres-termét. A világrekorder beszélt saját motivációjáról, sportolói pályája főbb állomásairól, s külön kiemelte: sikerének legfőbb titka a nemzeti értékek és a történelmi múlt feltétlen tisztelete. Vetítéssel egybekötött előadása után a jelenlévőknek élőben is bemutatta technikáját, s a vár egyik bástyájáról célozva talált el nyilával egy távolba elhelyezett almát.

Aniszi Kálmán szerkesztő, újságíró munkásságáról, és a Csillagösvényeken. Életutak a változó időben című interjúkötetéről is esett szó vasárnap délután a Szent László Napok keretében felállított Könyv-Várban. Dénes László újságíró kérdezte a Nagyváradról elszármazott szerzőt, aki őszintén beszélt Bihar megyei emlékeiről, karrierjének személyes vetületeiről. Aniszi a 90-es években költözött Magyarországra, és hagyta fel korábbi tanári pályáját az újságírásért. A Csillagösvényekben az élet különböző területein tevékenykedő neves interjúalanyait szólaltatta meg. A közönségtalálkozón Meleg Vilmos olvasott fel a szerző műveiből.    

Andrejszki Judit és barátai Pannóniának, Magyarországnak ragyogó csillaga… című, Szent László korából származó énekeket és dallamokat felvonultató koncertje gyönyörűen szólt a Vártemplomban.

Vasárnapi sörkortyolás

Szép számban begyűltek az érdeklődők a nagyváradi Szent László Napok keretében megszervezett vasárnap esti sörkóstolóra is. A hűs várpincében tíz féle magyarországi kézműves sör várta az ínyenceket a legvilágosabbtól a legsötétebbig, és egyaránt volt alsó és felső erjesztésű fajta. Mint a söröket bemutató Vásárhelyi István sörgasztronómus, sörblogger hangsúlyozta, a sörkedvelők olyan nedűt is kóstolhattak, amit valószínűleg először és egyben utoljára ízleltek, mivel egyszerre kevés készül, a következő főzéskor pedig már bizonyára nem lesz pont olyan az ízvilág. A sörkóstolót a kulturális fesztivál partnere, a Bodega romkocsma szervezte.