Arany János ismeretlen arcát mutatták be Kolozsváron


-A A+

Ami a tankönyvekből kimaradt: Arany János költészetében 59697 egyedi szót használt – leggyakrabban a „szép”, „király”, „ember”, „nap”, majd a „Toldi” fordult elő –, elégedetlen volt azzal, ahogy Reviczky Gyula németre fordította az Ágnes asszonyt, így „visszafordított” átiratot készített belőle, a kiegyezés után pedig megírta a Szózat pamfletjét, amellyel a „magyarkodóknak” üzent.

Marosán Csaba színművész és Széman Emese Rózsa dramaturg Bomlott cimbalom – Arany János ismeretlen arca közös műsorral rótták le tiszteletüket a költő előtt születésének 200. évfordulója alkalmával, kedd este a kolozsvári Bulgakovban. Az emlékest egyik következtetése az lehet, hogy Arany példátlan, karakán humorral rendelkezett.„Alig három-négy éves koromban édesapám, aki igazi írástudó parasztember volt, hamubaírt betűkből megtanított engem olvasni, de úgy, hogy mire iskolába jutottam, nemcsak hogy olvasni tudtam, némi olvasottsággal is bírtam” – hangzott el a költő gyermekkoráról.

Tizennégy évesen már Debrecenben tanítóként vállalt munkát, hogy segítsen szülei anyagi helyzetén. 1836 februárjában „vándorszínésznek adta a fejét”, Szatmáron, Nagykárolyban játszottak, majd a máramarosszigeti fellépés után felbomlott a rögtönzött társulat. Mire hazaért, családját nem ugyanúgy találta: édesapja megvakult, édesanyja elhunyt.

Autodidakta módon tanult meg angolul, pontosabban megtanult angolra fordítani, a nyelvi kiejtést nem ismerte. Huszonévesen Shakespeare-drámákat fordított, Hamletet, Szentivánéji álmot, János királyt, olyan szövegek születtek, amelyeket a mai napig használnak a színházakban.

A politikai kontextus, a közélet hatással volt műveire, 1845-ben Az elveszett alkotmány szatirikus eposz azért született, hogy kiöntse a vármegyei politizálás miatt érzett bosszúságát.

A Kisfaludy Társaság felhívására 1846-ban megírta a Toldit, ami nemcsak elismerést, hanem Petőfi Sándor és sok más költő barátságát is hozta számára, Aranyt „a választottak közé avatták”. Mint ahogyan arról a Válasz Petőfinek című versében írt: „Zavarva lelkem, mint a bomlott cimbalom; / Örűl a szívem és mégis sajog belé, / Hányja veti a hab: mért e nagy jutalom? / Petőfit barátul mégsem érdemelé.” Halála is összeköti költőbarátjával, tüdőgyulladását egy Petőfi-szobor-avatás miatti megfázás okozta.

A kolozsvári előadás betekintést nyújtott Arany küzdelmeibe is, de amilyen mélyen, ugyanolyan magasan is voltunk az emlékesten. Bátor humorának egyik példája Vörösmarty Mihály Szózata alapján írt pamfletje, amivel a kiegyezés után azoknak üzent, akik „enyhén elfelejtették a magyar identitásukat”: „Hasadnak rendületlenül / Légy híve, ó magyar! / Bölcsődtől kezdve sírodig / Ezt ápold, ezt takard.”

Ferenc József 1866-ban érdemkereszttel tüntette ki Arany Jánost, amit semmiképpen nem akart elfogadni, hiszen ezzel Bécs mellett tette volna le a voksát, ő pedig Deák Ferenc híve volt. Az érdemkeresztet viszont nem lehetett visszautasítani, és éppen akkor postázták neki, amikor betegeskedett. Halála után került elő ez a négysoros: „Hasfájásban szenvedek / Érdemkeresztet küldenek / Ha csak egyet tojhatnám / Száz keresztért nem adnám.”

Elhangzott továbbá az esten Lackfi János A walesi bárdok alapján született kortárs átirata, és a Mátyás anyja mai változata A fekete router címmel, majd az is kiderült, hogy Déry Tibor szerint „Arany jobban tud magyarul, mint Shakespeare angolul, Arisztophenész görögül”, Ottlik Géza pedig úgy véli: „utánozni ma Aranyt értelmetlen és lehetetlen próbálkozás lenne, de tanulni nagyon is lehet, és kell: nyelvi tisztaságot, formai gondosságot, nevelői felelősséget a költőknek és az igazi művészet elmélyült élvezését a kedves olvasónak.”

Humorral és játékkal megszerettetni az irodalmat

Az „ismeretlenebb”, „viccesebb”, „játékosabb” Aranyt akarták bemutatni, tájékoztatta a Maszolt Széman Emese Rózsa dramaturg, de utaltak az iskolákban tanított versekre is. Arra törekedtek, hogy az előadás íve érintsen mélypontokat is a költő életéből, például az 1848-as időszakot vagy a lányának halálát, majd a humor eszközével pillanatok alatt fel is oldották a nyomasztó hangulatot.„Most nem úgy van. A világot / értkezlet igazgatja” – idézte Széman Emese Rózsa Arany János Civilizáció című versét. „Néha hajlamos vagyok azt mondani, hogy ezek a versek közelebb tudnak állni hozzánk, mint azok, amiket tanítanak. Ez egy szubjektív megérzés, annak ellenére, hogy szeretem a Toldit vagy a balladáit. Valahogy ezekben van egy plusz. Most olvastam Aranytól egy csomó mindent, amit eddig nem, és nagyon meglepődtem, jó értelemben” – érvelt a dramaturg amellett, hogy számára miért aktuális ma Arany költészete.

Hozzátette, a diákok számára is vonzóvá akarják tenni Arany verseit, megmutatni a költő „játékosabb oldalát”, és ha szimpatikusnak tartják majd a személyiségét, azt az oldalát, ami a tankönyvekből kimaradt, talán kedvet kapnak ahhoz, hogy a kötelező versekkel, balladákkal is foglalkozzanak, és azon túl önszorgalomból olyat is olvassanak, amit a tanárok nem követelnek meg. „Ezért jó, hogy legyen egy-egy ilyen este” – összegzett Széman Emese Rózsa.








EZT OLVASTA MÁR?

X