Valóban „ördöngös kurva” volt-e Báthory Anna, fürdött-e szolgálólányok vérében Báthory Erzsébet, és miért nem mondta ki az igent Báthory Zsófia a 17. század egyik legfényűzőbb esküvőjén? Ugron Zsolna író és Várkonyi Gábor történész kolozsvári beszélgetéséből az derült ki, hogy a 16. század végén fokozatosan hatalmát vesztő Báthory-család ellen komoly politikai lejárató-kampány indult, és ennek a család nőtagjai is megitták a levét.

A „magyar Borgiákról” a 7. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten mesélt Ugron Zsolna, aki az Úrasszonyok-trilógiájához kutatta Báthory Anna életét, és Várkonyi Gábor, akinek nemrég jelent meg Báthory Erzsébet. Bűnös vagy áldozat? című könyve. Beszélgetésükből most a Báthory-család női tagjairól szóló történeteket ragadjuk ki.A 16. század végén és a 17. század elején rövid idő alatt kihalt a család minden férfitagja: egymás ellen fordultak, betegségben, csatában haltak meg, vagy merénylők végeztek velük. Ehhez a rejtélyes történelmi tényhez természetesen legenda fűződik, tudtuk meg Várkonyi Gábortól: a Báthory-átok. Az ecsedi-láphoz fűződő népmonda szerint a mocsárban tanyázó sárkányt a Báthoriak egyik őse, Opos vitéz ölte meg (ezért is látható a Báthory-címerben három sárkányfog és a saját farkába harapó kígyó), a sárkány viszont azt mondta, hogy 300 év múlva megbosszulja a vereségét és megint minden az övé lesz.

Bethlen Gábor „lejáratókampánya”

Báthory Annát (1594-1636), Erdély utolsó Báthory-fejedelmének testvérét vádolták vérfertőző testvérszerelemmel, boszorkánysággal, és több író is feltételezte, hogy viszonya volt Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmel, többek között Móricz Zsigmond az Erdély-trilógiában. Móricz ezt a történetet egy Bethlen-levélre alapozta, amelyben a fejedelem kikéri magának a pletykát, hogy ő Báthory Annával annak tanácsurai jelenlétében meztelenül táncolt az asztalon, mesélte Ugron Zsolna. Későbbi leveleiben Bethlen illeti Báthory Annát az „ördöngös kurva” és más, ennél is keresetlenebb jelzős szerkezetekkel.

Mikor kutatni kezdte Báthory Anna életét, az írónő teljesen más képet talált. Úgy döntött, hogy Bethlen Gábor helyett más szerelmet keres főhősnőjének, „mert hát milyen regény az, amiben nincs szerelme a főhősnőnek”. Esterházy Miklósra több okból esett a választása: Báthory Anna hímzett takarója ismeretlen okból az Esterházy kincstárban maradt fenn, Báthory Anna fiát, aki második férjétől, Jósika Zsigmondtól született, fiatal korában Esterházy Miklós udvarába küldi nevelkedni, pedig közelebb is lett volna erre alkalmas főúri udvar, illetve Anna 1636-ban Esterházy Miklós udvarában kér menedéket, ahol kap nyolc jobbágyat meg egy kis birtokot.

Báthory Anna és Báthory Gábor negatív „imidzse” Ugron Zsolna szerint részben Bethlen Gábornak köszönhető, aki politikai érdekből lejáratókampányt indított ellenük, mert Báthory Gábor Szilágyságban népszerű volt ahhoz, hogy megölése után se legyen teljesen biztos, hogy féltestvére, a Lengyelországban élő Báthory András nem szerzi vissza a fejedelmi trónt.

A „csejtei hiéna” és a valós Báthory Erzsébet

Drakula mellett Báthory Erzsébet jut eszébe a külföldieknek Erdélyről, mítoszának népszerűségét bizonyítja, hogy az 1970-es években a London külvárosában alakuló exotikus punkzenekarokat gyakran Bathory-nak hívták, mondta el Várkonyi Gábor. A történész szakértőként két Báthory Erzsébet filmben is közreműködött, 2008-ban Juraj Jakubisko szlovák rendező filmjében, A legenda másik arcában, 2009-ben pedig Julie Delpy A grófnő című filmjében.Az Erzsébet-mítosz eredete a 18. századra vezethető vissza, mondta el a történész. Báthory Erzsébet 1614-ben meghal, sorsa a 17 század során feledésbe merül, de száz év múlva, 1729-ben egy jezsuita szerző ír egy könyvet Magyarország érdekes helyeiről és bemutatja a mai Szlovákia területén található Csejtét, majd az ehhez kapcsolódó legendák között említi a „csejtei hiénát”, vagyis Báthory Erzsébetet, aki a várhegy barlangjaiban a szolgálólányai vérét vette és az ördöggel cimborált, fiatalságát megőrzendő. A 18. században volt olyan angol szerző, aki a Drakula-mítoszt Báthory Erzsébethez kötötte.

Báthory Erzsébet minden jel szerint boldog házaséletet élt Nádasdy Ferenccel, aki a csatatérről is hazalátogatott feleségéhez, 5 gyerekük született, közülük hárman érték meg a felnőttkort. A teleket Csejtén töltötte a család, kevés levelük maradt fenn, ami arra utal, hogy sok időt töltöttek együtt, így nem volt szükség levelekre. Nádasdy Pál, Báthory Erzsébet fia is erre a birtokra, anyja közelébe vitte a feleségét, itt született meg az országbíró Nádasdy Ferenc.Várkonyi Gábor feltételezései szerint Báthory Erzsébet ellen saját uradalmi alkalmazottai indítottak el egy pletykát Nádasdy Ferenc halála után, mert nem tetszett nekik, hogy Erzsébet saját kezelésébe vette a birtokokat. 1608-ban ugyanis Báthory Erzsébet több száz oldalas gazdasági felmérést készít a Nádasdy birtokok állapotáról. A pletyka alapján 1610-ben indított vizsgálatot Thurzó György nádor, egy év alatt 327 tanút kérdeztek meg, ebből 110-en mondtak értékelhető tanúvallomást, közülük 45-en azt mondják, hogy nem tudnak semmiről, 65-en pedig azt, hogy hallottak valamit, de mindannyian ugyanazt a két személyt nevezik meg információforrásként. De minden hiába, Thurzó György nem tette kockára nádori tekintélyét azzal, hogy beismeri, hogy felült egy pletykának, ezért abban egyezett ki a családdal, hogy Báthory Erzsébet többé nem hagyhatja el Csejtét, 1614-ben itt halt meg, foglalta össze a történész.Erzsébetet 650 lány meggyilkolásával vádolták, ami a 17. században olyan négy falu lakosságának felelt meg, de ezt a számot egy olyan tanú mondta, akiről sem az illetőségi helyét, sem a családnevét nem jegyzik fel, csak Erzsébetként szerepel az iratokban. Thurzó a vádirat szerint épp egy lány kínzása közben fogta el Báthory Erzsébetet, Várkonyi szerint ő lett volna a koronatanú az ügyben, de őt meg sem kérdezték.

Szádeczky Kardos Irma Báthory-kutató 8 konkrét halálesetet tudott beazonosítani a tanúvallomások vizsgálata alapján, de ezek mind betegséggel kapcsolatosak, az egyik pedig feltehetően egy vadállat okozta sérülés gyógyítása, bár többen a kannibalizmus bizonyítékaként értelmezték, tette még hozzá Várkonyi Gábor.

Báthory Zsófia és II. Rákóczi György: politika vagy vallási vitán felül álló szerelem?

A beszélgetés végén szó esett az utolsó Báthoryról, I. Rákóczi Ferenc anyjáról, Báthory Zsófiáról (1629-1680). Az ő története az erdélyi vallási konfliktusok példája.

Báthory Zsófia, Gábor és Anna lengyelországi féltestvérének, Andrásnak a lánya, aki elkötelezett katolikus létére hozzámegy a protestáns I. Rákóczi György fiához, állítólag szerelemből. A fejedelem hozzájárul a házassághoz, amiben vélhetően a tekintélyes Báthory-vagyon is szerepet játszik.

A menyasszonynak valószínűleg elfelejtenek szólni, hogy protestánssá kell válnia. Ezért az 1643-ban Gyulafehérváron megtartott menyegzőn, az „évszázad esküvőjén”, ahogy Várkonyi fogalmazott, a legelőkelőbb vendégek jelenlétében Báthory Zsófia tiltakozásul nem mondja ki az igent. Érdekes módon erről csak egy lengyelországi követ leírásában olvashatunk, a történész szerint a magyar főuraknak túl kínos lehetett az eset.

Zsófia végül beadta a derekát: látszólag protestánsként élt, de friss kutatási eredmények szerint katolikus székely lányokat hozott a környezetébe. Férje halála után fiával együtt katolizált, a császár pártjára állt, és ezzel – Várkonyi véleménye szerint – biztosította a Rákóczi család túlélését.