A marosvásárhelyi zsidóság múltját bemutató múzeumot szerveznek Marosvásárhelyen. Ha minden a tervek szerint halad, október elején megnyitja kapuit az új intézmény.

Az Iskola (ma Aurel Filimon) utcai, a századfordulón épült zsinagóga melletti ingatlanban rendezik be a múzeumot, tudtuk meg Dub Lászlótól, a marosvásárhelyi zsidó hitközség elnökétől. A múzeum ötlete a hitközség olyan tagjaitól származik, akik fél évvel ezelőtt jelentősebb összeget adományoztak kimondottan erre a célra.

A múzeumban a marosvásárhelyi zsidó közösség kétszáz évét mutatnák be, az első betelepülő családoktól a mai megfogyatkozott közösségig. Ahhoz, hogy szakszerű, a tudományos elvárásoknak megfelelő múzeumot létesítsenek, történészekkel konzultálnak, illetve más, hasonló intézményekkel állnak kapcsolatban.

Szeretnék felvenni a kapcsolatot a washingtoni, a New York-i, vagy a jeruzsálemi múzeummal is, ahonnan leginkább dokumentumok jó minőségi másolatait szeretnék megszerezni. Az elnök a Maszolnak elmondta, a budapesti zsidó múzeummal már megegyeztek, néhány kollégájával tapasztalatcserén is részt vett, illetve kutatásokat is végeztek ott.Marosszentkirály, Náznánfalva, Udvarfalva csak néhány település a Marosvásárhelyhez közeli falvak közül, ahol a zsidó közösségek éltek a 17-18. században, még mielőtt beköltözhettek volna a városba. A 19. század második felében, előbb a Maros árterébe kaptak engedélyt a letelepedésre, majd fokozatosan a város „szívébe” is beengedték őket. Iskoláik, templomaik, imaházaik, fürdőik, szakmai egyesületeik voltak, iparos egyletük, sportklubjuk, művelődési otthonuk.

Az első világháború, a két világháború közötti zsidótörvények, a közösség gazdasági ellehetetlenítése rányomta a bélyegét a marosvásárhelyi zsidó közösségre is. A holokauszt következtében drasztikusan megfogyatkoztak, a deportálást, a munkaszolgálatot túlélők leszármazottai pedig idővel kivándoroltak. Ma már valamivel kevesebben, mint kétszázan szerepelnek a nyilvántartásban.

„Marosvásárhelyen kevés tárgyi emlék maradt, ugyanis azok, akik hazatértek a deportálás után, a világ különböző múzeumainak adományozták azokat, senki nem gondolt arra, hogy itt valaha egy ilyen múzeum megvalósulhat” – fogalmazott Dub László, aki a vásárhelyiek támogatására is számít. „Szívesen fogadnánk, ha valakinek vannak még a zsidó múltra emlékeztető tárgyai, iratai, fényképei, bármi, ha azzal gyarapítanák a múzeumunkat” – hívta fel a figyelmet a hitközség vezetője, hozzátéve, hogy a fotókról, dokumentumokról másolatot készítenének, és az eredetit visszaadnák a tulajdonosának.

„Ez egy olyan közösség története, amelyet jó, ha megismernek mások is, hiszen a város társadalmának a részesei voltak, építői, gyarapítói, szenvedői Marosvásárhelynek. Tanulságos is lehet a történetük” – fogalmazott Dub László.