A székely virtus ma is nehezen képzelhető el huszárok és az őket kísérő rézfúvósok nélkül. Ezen a nyáron Nagybaconban a rezesek következő generációja tanulta a muzsikálás csínját-bínját.

Amire megszólalnak az 1848-as szabadságharc ismert indulói, vagy éppen egy ismertebb sláger, sok idő kell, és még több gyakorlás. Nagybaconban két részre osztva tanultak a gyerekek: a kezdők, akik idén fogtak először hangszert a kezükben, a Konsza Samu néprajzkutató nevét viselő iskola termeiben barátkoztak a technikával, míg azok, akik egy kis gyakorlattal rendelkeznek, már a kultúrotthon terebélyes csarnokában tanulgatták, hogyan is viselkedjenek zenekar módjára.

A Sic Art Egyesület és a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola szervezésében, a Communitas Alapítvány és a helyi közbirtokosság támogatásával komoly munka zajlott. Vágási István főszervező immár sokadik alkalommal vág neki a feladatnak. Elmondása szerint az iskolákban lényegében megszűnt a zeneoktatás, illetve ott, ahol van, a zeneelmélet hiányzik. Vidéken sok helyen az igazgató oktatja a zenét, hiszen a rendszer arra kényszeríti az iskolák vezetőit, hogy órákat tartsanak. „A tanügyi rendszernek a kulturális része gyenge” – mondja Vágási István.Az erdővidéki fúvóstábor ezúttal 80 résztvevővel zajlott, köztük sok a visszatérő. Vágási István szerint folyamatosan bővül a táborban résztvevők létszáma. A muzsikusok közt kevesen vannak, akik zeneiskolát végeznek, ennek ellenére nőtt a háromszéki fúvószenekarok száma. A rezesbandák legnagyobb ellensége az elvándorlás: a fiatalok két-három év alatt elsajátítják a muzsikálás rejtelmeit, aztán sok esetben elmennek külföldre dolgozni, csonka zenekart hagyva hátra.

Barótról tavaly például nyolc zenész ment el Németországba egy vágóhídra dolgozni – közli Vágási a szomorú statisztikát. „Ma nincs meg az a stabilitás, ami régen volt: itt Baróton működött a bányászzenekar, ha oda valaki beállt, akkor negyven évig tagja volt. Most ez két-három évet jelent, tehát folyamatosan pörgetni kell a dolgokat, ha nem, akkor szűnnek meg a zenekarok.”

A szervező különösen fontosnak tartja a zenei táborok szerepét: elmondása szerint egy hét munkája felér 6 hónap, heti egy-két alkalommal zajló gyakorlással. A zenei anyag változó, a zenekarok most kezdtek el kotta alapján játszani. A felhozatalban van csárdás, induló, rajzfilm és filmzene. A zenekarok jó irányba alakulnak, nemcsak Erdővidéken, hanem Kovászna megye szerte.