Euripidész Médeia című, 431-ben bemutatott drámájával készül második bemutatójára a 2017/18-as évadban a marosvásárhelyi Spectrum Színház. A drámairodalom legtöbbször feldolgozott története, a legtöbbet vitatott hősnője megihlette Török Viola rendezőt is, aki a premier előtti sajtótájékoztatón beszélt az új előadásról.

Elmondta, a darab legújabb fordítását, Rakovszky Zsuzsa magyar szövegét használták, amely sokkal könnyebb, mai szöveg a korábbihoz képest. Török Viola újjáértelmezte Euripidész drámáját, eltekintett azoktól a sablonoktól, amelyekkel korábban illették Médeiát, akit egy szörnyetegnek, csak a szenvedélyének élő, azért mindent feláldozó gyermekgyilkos asszonynak minősítettek.

Holott – a rendező értelmezésében – egy olyan nő volt, aki szembeszállt a világgal, aki nem találta meg az igazságát sem a földi, sem az égi hatalmasoknál, ezért saját maga harcolt azért, a saját fegyvereivel. Médeia, akárcsak egy mai nő, saját maga küzd a megélhetéséért, nem ritkán egy-két gyerekkel, férj nélkül és még a társadalom empátiájára sem számíthat. Amikor az istenekhez fordul, mint egy magasabb szintű hatalomhoz, akkor tulajdonképpen a saját leliismeretére hallgat. A gyermekgyilkosság – bár semmi nem képes azt felmenteni – ugyancsak ide tartozik, egy ilyen gonosz világban, nem érdemes gyereket nevelni – magyarázta a darab üzenetét a rendező, akit már régóta foglalkoztat e téma és aki szerint Médeia egy komplex figura, de nem egy szörnyeteg, nem mondható rá, hogy egy bestia, holott többnyire ezt szokták mondani e sokat vitatott figuráról.

Ugyanakkor Médeia a másságot is képviseli, hiszen aki más, mint a többi, akár kultúrájában, akár viselkedésében, az kevésbé talál befogadásra a többség részéről. Abban az esetben igen, ha feladja önmagát. Médeia is ragaszkodik saját identitásához, ha elfogadná azt, hogy ugyanolyanná váljon mint a többség, ha beolvadna a tömegbe, ha engedné, hogy beskatulyázzák, ha a törvények és előírások szerint élne, nem volna gondja. Ilyen körülmények között a mai világban egy nő mindig idegen marad, hiszen nem úgy él, ahogy azt „elvárják” egy nőtől, hanem a saját törvényei szerint, a saját igazát keresve.

Médeia szerepét Márton Emőke Katinka kapta, aki elmondta, eddigi szerepei közül ez a legnehezebb. Iászont Korpos András, a Tompa Miklós Társulat színművésze alakítja, míg a dadust Szász Anna. Kárp Györgyöt Kréon, Korinthosz királya szerepében láthatja a közönség, Aigeuszt, Athén királyát Tatai Sándor alakítja. A jelmez Takács Tímea munkája. Az alkotók egy hónapja dolgoznak a produkción és remélik, a közönség is szeretni fogja azt.

A bemutatót november 18-án, szombat este 7-kor tartják, másnap, vasárnap ugyanebben az időpontban újból látható az előadás.