A Székelyudvarhely önkormányzatának hatáskörébe tartozó kulturális intézmények vezetői bizakodóan tekintenek 2018-ra. A város idei költségvetése nem ismert még ugyan, azonban a Haáz Rezső Múzeum, a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely igazgatója egybehangzóan megerősítette azt, hogy legalább a 2017-es költségvetés mértékének megfelelő támogatásban részesülnek idén is. 

Az intézményvezetők hangsúlyozták, hogy idén is olyan programokkal készülnek, amelyekkel az eddig megszokott minőséget biztosítják, továbbá mindannyian kiemeltek olyan idei, saját szervezésű eseményeket, amelyek valamilyen kerek évforduló kapcsán lesznek aktuálisak.

Kis múzeum nagy megvalósítással

A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum még 2016-ban költözött új székhelyére, a városközponttól valamelyest félreeső Haberstumpf-villába. 2017 volt tehát az első teljes év, amikor a múzeum az új székhelyén működött. Miklós Zoltánnak, az intézmény igazgatójának elmondása szerint, az új helyszín miatt csökkent a véletlenül betévedő látogatók száma, viszont megnőtt azoké, akik célzottan a múzeumot keresik, továbbá nagy előny, hogy tetszetős, új környezetben található az intézmény, ellentétben az egykori szűkös és sok szempontból szegényes központi polgári épülettel.Szokatlanul sok kiállításuk volt tavaly – állítja az igazgató. Mivel az új épületben nincs állandó kiállítás, folyamatosan voltak időszakos tárlatok a múzeumban. Ezek közül kiemelte a lengyelországi Tarnów városából érkező kiállítást, amely az ott született Bem József tábornokhoz kapcsolódott és az Erdélyi Panoráma című nagy sikerrel futó kiállítás része volt. Ezzel párhuzamosan látgatható volt a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum Jégkorszak című tárlata, amely a három hónapos időszak alatt 11 ezer látogatót vonzott. Az igazgató kiemelte a Székelyudvarhely környéki gyermekeknek szánt programot, amellyel kifejezetten az Erdélyi Panoráma tárlatot népszerűsítették.Kifejezetten saját programjaik közül a 2015-ben megvalósított ANNA – változatok asszonysorsra című kiállítást említette, amelyet november 29-én a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban nyitottak meg, miután sikerrel „vendégeskedett” Marosvásárhelyen is. A budapesti megnyitó jelentősége, hogy 1920 óta ez az első olyan székelyföldi tárlat, amelyet a nemzeti múzeumban mutattak be.

„Ennek nagyon jó a visszhangja, amely a múzeum megítélését is javítja. Azért van ennek jelentősége, mert mi kis múzeum vagyunk, annak ellenére pedig olyan saját produkciót hoztunk létre, amelyet kvázi megvett a nemzeti múzeum is” – hangsúlyozta Miklós Zoltán.

Nem adják alább idén sem

Az idei tervekkel kapcsolatban Miklós Zoltán elmondta, hogy az intézmény tudatában van annak, hogy szűk esztendő előtt állnak, ennek ellenére a múzeum már megfogalmazta az igényeit a városháza felé, és bíznak benne, hogy a 2017-es számokat tartani tudják – „akkor pedig termékeny év előtt állunk” – jegyezte meg az igazgató. Hozzátette, az már biztos, hogy a csíkszeredaihoz hasonló mértékű költségvetés-csökkenéssel nem kell a kulturális intézményeknek számolniuk.

Tudomása szerint most zajlik a város kulturális stratégiájának a kialakítása, amelyben megfogalmazzák, hogy nem történnek leépítések, és radikális átszervezés sem. A múzeum igénylistáján egyébként első helyén szerepel új kiállítótér megépítése, illetve bizonyos kiállítási témák szakszerűbb összeállítása, háttérkutatások, illetve kiadványok írása is. Az új kiállítótérrel kapcsolatban elmondta, hogy a Haberstumpf-villa udvarán lesz, és remélik, hogy az ahhoz szükséges összeg egy részét már idén jóváhagyja a város a múzeum számára. De várostörténeti állandó kiállítás megalkotását is tervezik, amely a villa alagsorában kapna helyet.

Az idei programokkal kapcsolatban megtudtuk, hogy január 20-án a Magyar Kultúra Napja alkalmából a marosvásárhelyi Kultúrpalota gyűjteményéből a legjelentősebb műtárgyakat hozzák el Udvarhelyre, többek között Munkácsy Mihály és Barabás Miklós, valamint a Nagybányai Művésztelep festőinek egyes alkotásait. Ezen kívül főként egyháztörténeti kiállításokat készítenek elő ebben az évben. A 450 éve alapított unitárius egyház, valamit a 425 éve létrehozott katolikus iskola, a mai Tamási Áron Gimnázium történetéhez kapcsolódó tárlatot is megnyitnak, illetve a szerzetesrendek gasztronómiai kultúráját bemutató vándorkiállítás Székelyudvarhelyre is eljut.

Színház: mentek és jöttek is

A Tomcsa Sándor Színházban – akárcsak a Haáz Rezső Múzeumban – többszörös évfordulóra készülnek, amely a színház következő évadjában előadások szintjén is megnyilvánul. A 2017-ben történt változások közül Nagy Pál igazgató az új művészeti vezető, Zakariás Zalán érkezését emelte ki, hozzátéve, hogy a színművészek körében is volt mozgás, néhányan távoztak, mások jöttek. Az igazgató megítélése szerint az aktuális évad repertoárjából az új művészeti vezető által rendezett Migránsoook, valamint a Káosz című darab figyelemre méltó. Mint mondta, a Káosz két színész gyermeknevelési szabadságra való távozása miatt lekerül műsorról, de reményeik szerint másfél év múlva újra színpadra állítják.A színházzal egyébként 14 színész áll szerződéses viszonyban, illetve 10 fős háttérszemélyzet, de bedolgozók is segítik az intézmény munkáját, ám az igazgató említette, hogy keresik annak a lehetőséget, hogy az elfoglalható munkakörök számát bővítsék, rövid távú terveik között szerepel új színművészek odacsalogatása is, mivel Nagy Pál szerint a színészek létszáma messze elmarad a többi székelyföldi és erdélyi színházétól, a gyergyószentmiklósi Figurát leszámítva.

Az igazgató kifejtette, hogy a tavaly megemelt fizetések miatt megnőttek a bérköltségek, ezért a színház 1,5 millió lejes költségvetésének jelentős részét arra fordították. A magyar kormány a színház mellett működő Pro Theatrum Alapítvány számára 70 millió forintos (több mint egymillió lej) támogatást ítélt meg erre és a következő évre, amelynek – az igazgató elmondása szerint – meglesz a helye. Természetesen a támogató által megszabott feltételeknek megfelelően használják majd azt fel, de a többletbevétel abban mindenképp segít, hogy újabb művészeket alkalmazhassanak, illetve műszaki fejlesztéseket is véghezvigyenek.

A színház névadójának a darabja is színpadra kerül

 „Idén ősszel lesz húsz éve annak, hogy bemutatták az első előadást Tomcsa Sándor Színház név alatt, ugyanakkor idén van a névadó halálának 55-ik évfordulója is, továbbá idén szervezzük meg tizedszer a dráma kortárstalálkozót. A három évfordulót pedig kellő súllyal ünnepeljük meg a 2018 őszén kezdődő és 2019 nyár elején záruló évadban. Főként az október és november ezeknek az évfordulóknak az égisze alatt telik majd” – ismertette a terveket az igazgató, és megjegyezte, hogy éppen ideje volt annak, hogy Tomcsa Sándor-darabot is bemutassanak. A választásuk egyébként a Műtét című drámára esett.

Az évfordulós eseményeken túl arra is nagy hangsúlyt fektetnek idén, hogy több bábszínházi előadásuk legyen: a színészek ezt célzó workshopon is részt vesznek. Március-április folyamán viszik színre továbbá a Főfőnök című darabot, amely egy dán vígjátékfilm alapján készül, az évad végén pedig egy másik vígjáték bemutatójával is készülnek, amely a tervek szerint a színház idei szilveszteri előadása is lesz. Stúdió-előadást is mutatnak be idén, ennek címe Nem lesz reggel, Fred. Az előadás alapjául szolgáló mű a harmadik dráMázat drámaíróversenyre beérkezett díjnyertes előadás.

Kiemelkedő siker az Apám tánca

Az Udvarhely Néptáncműhely igazgatója, Orendi István is sikeres évnek értékelte 2017-et mind a megvalósításaik, az előadásaik, mind pedig egyéb kiegészítő tevékenységek terén. Az előadások mellett ugyanis nagy hangsúlyt fektetnek a népi kultúra megismertetésre, tanítására.

„Választék is volt bőven, gondolom, minőségi is – a legtöbb tevékenységünkön. A nagy részvételi arány is ezt igazolja. 2016-hoz viszonyítva egyértelműen nagyobb volt az érdeklődés az általunk szervezett programok iránt. Ehhez hozzájárult az egyik előadásunk, amely sikeresebb volt, mint terveztük, sokkal többször játszottuk, és jóval többen nézték meg, mint amire gondoltunk volna, ez a Könczei Árpád által rendezett Apám tánca című előadásunk volt” – idézte fel a 2017-es év legnagyobb sikerét a táncműhely igazgatója. Az előadást egyébként nemcsak Udvarhelyen, hanem más erdélyi városokban, sőt Magyarországon is nagy sikerrel mutatták be több alkalommal. Mintegy nyolcezer ember látta eddig.A néptáncműhely tavaly két korábbi gyermekelőadását, továbbá egy stúdió-előadását is felújította, amelyet több alkalommal is játszottak. Orendi István elmondta, hogy az együttesnek tavaly összesen 57 fellépése volt, azonban a melléktevékenységekkel – néptáncoktatás, táncház – hetente 450-500 ember betért valamelyik programjukra.

„Véleményem szerint nem elég a közösségi oldalakon és újságokban reklámozni az előadásokat, hanem a mindennapi tevékenységgel is közelebb lehet hozni az embereket. Ha jó közösség alakul ki, akkor sokkal könnyebb őket majd megszólítani, hogy beüljenek a nézőtérre” – vallja a táncműhely vezetője, aki szerint nemcsak az fontos, hogy a helyi együttest lássák az érdeklődők, ezért évközben számos vendégelőadást is megtekinthetett a székelyudvarhelyi közönség. Külön kiemelte az Össztánc Ősszel elnevezésű fesztivált, amelyen nagy sikernek örvendett a felvidéki Ifjú Szívek Táncszínház Hontalanítás című produkciója. Ugyanakkor a Magyar Állami Népi Együttes is fellépett tavaly Udvarhelyen. Orendi István elmondása szerint mindent egybevetve mintegy 30 ezer látogatót tudtak megszólítani tavaly.

Pozitív hozzáállással készülnek a centenáriumra

A 2018-ra vonatkozó terveket még rugalmasan kezelik, mivel Székelyudvarhely is költségvetési hiánnyal kénytelen számolni idén. A néptáncműhely pályázati úton pótolná az idei esetleges bevételcsökkenést.

„Az biztos, hogy az állandó programjaink továbbmennek, sőt már új dolgokkal is kísérletezünk, hogy szélesebb réteget tudjunk megszólítani, illetve a színpadi produkciók sem maradnak el. Konkrétan egy Tamási Áron-novellát igyekszünk színre vinni, a Szép Domokos Annát, amelynek február 8-án lesz a bemutatója. Ezt László Csaba rendezi, aki 20 évvel ezelőtt megalapította a néptáncműhelyt” – közölte az igazgató. Továbbá tavasszal négy alkalommal is fellépnek az Apám táncával Magyarországon. Szeptember 14–16-án újra lesz Erdélyi Táncháztalálkozó. Mivel idén húszéves a néptáncműhely, novemberben ezt külön előadással ünnepelik.„Az előadásban az 1918-as gyulafehérvári események utáni változásokra szeretnénk rávilágítani, de amennyire lehet, nem panaszkodós, siránkozós darabot vinnénk színre, hanem leginkább Kós Károly üzenetét közvetítenénk: adott ez a helyzet, amelyben élni, dolgozni és megmaradni kell” – fogalmazott Orendi István az év második felében bemutatandó produkcióról.

Beszélgetésünk során azt is megtudtuk tőle, hogy a néptáncműhelyben összesen 16-an dolgoznak, 12 táncos, vagyis hat pár, egy műszaki munkákat ellátó személy, valamint három, adminisztrációs munkát végző munkatárs az igazgatóval együtt. Ahhoz, hogy megfelelő körülmények között működhessenek, bedolgozókat is alkalmaznak. Tavaly az önkormányzat 790 ezer lejes költségvetést hagyott jóvá a néptáncműhely számára, az összeg nagy részét a bér-, valamint a működési költségek emésztették fel. Az intézmény mindezek mellett pályázati forrásokat is kapott, továbbá a jegybevételeiket is fel tudták használni – ezek a források közel 200 ezer lej pluszjövedelmet generáltak.

Orendi István elmondása szerint nincs még végleges döntés, arról, hogy idén kisebb költségvetést hagyna jóvá a város a néptáncműhely számára, de biztosított arról, hogy a tevékenységükben nem lesz jele az esetleges hiánynak.