Először szerveztek idén Bibliofil- és Könyvtárgy Biennálét a bukaresti irodalmi múzeumban. Megkérdeztük a szervezőket, s a díjazottak között Részegh Botond csíkszeredai művészt is fölleltük.

Míg a kevés példányszámban, gyűjtőknek készült bibliofil könyveknek is van esztétikai értékük, a könyvtárgy fogalmát mindenekelőtt a vizualitás, a látvány felől érdemes megközelítenünk, szemben a „hagyományos" könyvvel, mely a benne foglalt írások tartalmától nyeri el értékét – summázhatjuk a szakmai meghatározásokból. A tisztázás annak kapcsán időszerű, hogy január 15. és március 31. között első ízben zajlik Bukarestben Bibliofil és Könyvtárgy Biennálé az irodalmi múzeumban (MNLE - Muzeului Național al Literaturii Române), mely nyitónapját rögtön díjátadóval kezdte: a bibliofil és könyvtárgyakat bemutató, Egység témában meghirdetett, nemzetközi pályázat kiértékeléseként.A téma nem véletlen a Nagy Egyesülés évfordulóján, ám a koncepció az „egység a különbözőségben” elvet fogja át – fogalmazott az eseményről Dalina Bădescu.

A program koordinátorát azután kerestük fel, hogy tudomásunkra jutott: a díjazottak között van Részegh Botond csíkszeredai képzőművész is. Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című könyvét és a kávéval rizspapírra készült rajzokat tartalmazó Passiójátékot (a Bookart Kiadó által megjelentetett „négykezes” kötet: a rajzokhoz Markó Béla költő írt szonettkoszorút) a biennálé második díjával ismerte el a zsűri. Mint azt Részegh Botondtól megtudtuk: a 80 éves Kányádit köszöntő, általa illusztrált, merített papírból készült művészkönyv alig több mint 70 példányban jelent meg.

A Biennálé III. díját a magyarországi László Bandy budapesti grafikusművésznek ítélték oda, továbbá a zsűri által kiemelt tíz oklevéllel jutalmazott művész között van Barabás Márton Munkácsy Mihály-díjas magyar festő is.

A díjazottak teljes névsora elérhető itt.Mint a koordinátor a kiálltás katalógusában fogalmazott, a Biennálé alapvető kérdéseket vet fel, megszervezése szükségszerűség is a múzeumnak. A kérdés az, hogy milyen relevanciával bír a bibliofil és műtárgyakként létrehozott könyv a virtualitáshoz vonzódó mai társadalomra, illetve hol a helye a könyvnek a kortárs képzőművészek érdeklődési körében? A témában szervezett kiállításhoz egyidőben két síkon zajlott a művek válogatása: egyrészt a kurátorok hívtak meg olyan művészeket, akik munkássága elismert a biennálé profiljában, másrészt nyílt pályázatot is hirdettek, melyre több mint 200 pályamű érkezett – közülük nyolcvanat zsűriztek be a kiállításra a szakemberek. A legtöbb alkotó a koordinátor jelzése szerint Magyarországról, az Amerikai Egyesült Államokból, Egyiptomból, Libánból, Jordániából, Japánból, Moldova Köztársaságból, Svájcból, Bulgáriából és Angliából pályázott.A hétfőn megnyílt kiállításon – akárcsak a pályázat díjazásán is – külön kategóriaként kezelik a főleg könyvkedvelőknek szánt különleges kiállítású, ennek megfelelően drágább, bibliofil könyveket, és a művészkönyveket, könyvtárgyakat. A március végéig megtekinthető kiállítás ugyanakkor a Román Nemzeti Könyvtár, illetve a szervező múzeum állományából is tartalmaz kiemelkedő példányokat.

A zsűri tagjai – Mircia Dumitrescu grafikus (zsűrielnök), Ioan Cristescu író, műkritikus, a múzeum menedzsere, Pavel Șușară író, műkritikus, Mirela Trăistaru képzőművész, az esemény kurátora, és Monica Vasinca képzőművész, kurátor – a pályaművek alapján úgy találták: „a két kategória pályaművei között komplex koherencia van, mivel mindkettőnek ugyanaz a nyitja: az ifjonti lelkület, mely független a mentális, földrajzi és történelmi határoktól”. Dalina Bădescu a Maszolnak elmondta, a szervezők a végkövetkeztetéseket a Biennále végén vonják majd le, addig pedig január 24-én, március 1-én és 8-án lesznek újabb események a rendezvényen: metszetkészítő nyílt műhely, gyerekeknek tartott művészkönyv-készítő műhely, könyvbemutatók és kerekasztal.