Rangos szakmai szervezet tagja lett az Erdélyi Néprajzi Múzeum


-A A+

Az Erdélyi Néprajzi Múzeum az első romániai intézmény, amely tagja lett az EURHO (European Rural History Organisation) kutatókat, kutatóintézeteket vagy kutatási feladatokat is ellátó intézményeket tömörítő szervezetnek. A tagságtól egyebek mellett azt remélik, hogy a múzeum szakemberei által végzett kutatások eredményeinek nemzetközi fórumon való megosztásával hozzájárulhatnak a kelet-európai rurális társadalom történetéről alkotott kép árnyalásához – nyilatkozta a Maszolnak Tötszegi Tekla néprajzkutató, az Erdélyi Néprajzi Múzeum aligazgatója.

A múlt hét elején derült ki, hogy a kolozsvári székhelyű Erdélyi Néprajzi Múzeum EURHO-tagságot szerzett, az intézményt Varga Zsuzsanna, a kelet-európai régió képviselője és az ELTE Bölcsészettudományi Kar Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének oktatója terjesztette fel, aki még 2016-ban kereste meg a múzeum vezetőségét ez ügyben.

Tötszegi Tekla aligazgató tájékoztatott: az EURHO egy olyan, kutatókat, kutatóintézeteket vagy kutatási feladatokat is ellátó intézményeket tömörítő szervezet, amely a rurális társadalom történetének vizsgálatára fókuszál, az ezzel foglalkozókat tömöríti hálózatba. A tagok európai, és főként agrártörténeti kutatásokkal foglalkozó intézmények – Magyarországról például a Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár, de osztrák, svájci, francia, német, görög, ír, olasz, brit, holland, portugál, spanyol és svéd intézmények is szerepelnek a listán.

A szakember kifejtette, „az Erdélyi Néprajzi Múzeum elsősorban a hagyományos parasztság kultúrájának, annak változásának a kutatását, múzeumi megörökítését, megjelenítését tekinti feladatának, ami beleillik az EURHO érdeklődési körébe”.

Elmondta, számukra vonzó a szervezetre jellemző interdiszciplinaritás, a történészek mellett ugyanis többek között etnográfusok, etnológusok, antropolgósuok, geográfusok, közgazdászok és biológusok is részt vesznek az EURHO munkájában. „A páratlan években sorra kerülő, mindig más helyszínen megszervezett nemzetközi konferenciák pedig az összehasonlítás perspektíváját kínálják” – tette hozzá Tötszegi.

Arról, hogy milyen lehetőségekkel járhat a tagság, a szakember elmondta, a szervezet hírlevele hozzásegít ahhoz, hogy tájékozódjanak az újabb projekt-lehetőségekről, rendezvényekről, publikációkról, hogy rálátásuk legyen a különféle kutatásokra, eredményekre. „Reményeink szerint lehetőségünk nyílik az intézményi, tudományos kapcsolatok építésére. Ugyanakkor azt remélem, hogy mi is, az általunk végzett kutatások eredményeinek egy újabb, nemzetközi fórumon való megosztásával – a szervezet következő nemzetközi konferenciájára 2019-ben kerül sor –  hozzájárulhatunk a kelet-európai rurális társadalom történetéről alkotott kép árnyalásához” – fejtette ki a múzeum aligazgatója.

Kiemelte, az eddigi konferenciák paneljeit megnézve több olyan témát találtak, amelyek kapcsán az Erdélyi Néprajzi Múzeum szakembereinek is lenne érdemi mondandója. Például a tavaly Leuven-ben (Belgium) megrendezett tanácskozáson a határhasználat kérdését, a gyógynövény-hasznosítás hagyományait, a szövetkezetek történetére vonatkozó témafelvetéseket is érintették, Varga Zsuzsanna egyetemi tanár pedig a Nők helyzete a változó rurális társadalomban című panelt kezdeményezte.

A kolozsvári intézmény aligazgatója megemlítette még, hogy izgalmas az, ahogyan a kutatások kiterjednek a közelmúlt változásaira – például az egyik panel a mozinak a vidék modernizációjában játszott  szerepét vizsgálta –, vagy az, hogy egy olyan módszertani kérdést járnak körül, mint a rurális társadalom változásának vizsgálata a filmfelvételeket használva forrásként.

„A különféle múzeumi tevékenységeken keresztül a hagyományos tudás elemeit próbáljuk megosztani kortársainkkal, így a hagyományos tudás hasznosításának perspektíváit feszegető kutatások szintén nagyon érdekesek számunkra” – összegzett Tötszegi Tekla néprajzkutató. 

(Címlapi illusztrációnk Denis Galloway fotója, az Erdélyi Néprajzi Múzeum archívumát képezi | Forrás: Facebook )








EZT OLVASTA MÁR?

X