Több mint egy évvel azután, hogy sok évtizedes száműzetése után először napvilágot látott, elszállították restaurálni Feszty Árpád monumentális hármasképét, az Arad Megyei Múzeumban őrzött Krisztus temetését. A múzeum és a megyei tanács csütörtöki sajtóközleménye szerint a triptichon restaurálását Nagyszebenben végzik el, és várhatóan októberben állítják ki Aradon, ahová 1913-ban került.

A 13 méter hosszú és 4 méter magas festmény három részből áll: az első Jézus kereszthalálát ábrázolja, a másodikon – ami a leghosszabb, mintegy hét méter – a temetési menet látható, míg a harmadikon a sír, a földre borulva imádkozó Máriával.

Feszty Árpád Firenzében festette a Krisztus temetését, amelyet 1903-ban Budapesten állított ki, majd nemzetközi körútra indított. A Kultúrpalota 1913-as megnyitásakor került Aradra a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként; akkor körülbelül 150 képet hoztak Budapestről, és abból nyílt meg az első kiállítás az intézményben. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés nyomán az elszakított területekkel együtt számos műkincs is az új, szomszédos államokhoz került. A Krisztus temetése az 1950-es évek végéig volt látható Aradon, azután letakarták, végül 1962-ben a raktárba száműzte a bibliai témájú műalkotást a kommunista hatalom – aki addig nem látta, azóta nem is láthatta sehol.

Az aradi magyar közművelődés támogatására még a 19. században alapított, amjd az 1989-es rendszerváltás után újjáalapított Kölcsey Egyesület 2016 márciusában jelentette be, hogy kezdeményezik a hármaskép mint a egyik legjelentősebb aradi műkincs újbóli kiállítását. Ez szerencsére mind a város, mind a múzeum, mind a megyei önkormányzat vezetőinél fogadókészségre talált, és szinte napra pontosan egy évvel az indítvány után, több mint negyven év szünet elteltével lekerült a csévékről a triptichon, és a jelenlévő magyarországi és romániai restaurátor szakemberek szerint meglepően jó állapotban.

Művészettörténeti szenzáció volt az esemény amiatt is, hogy a hármasképpel együtt egy olyan festmény is előkerült, amelyeről nem is tudták már, hogy Aradon van: Liezenmayer Sándor 5x4 méterese Mátyás király című olajképe – számolt be akkor Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke.

Feszty Árpád mestere volt a monstre képeknek, s bár a triptichon nem mérhető az Ópusztaszeren kiállított A magyarok bejövetele című körképéhez, mind tematikája, mind méretei miatt értékes. Nem beszélve arról, hogy az aradi magyarságnak – főleg az idősebb nemzedéknek – érzelmi kötődést jelent a történelmi időkhöz, akárcsak a Szabadság-szobor, a Szentháromság-szobor, vagy az Ereklyemúzeum.

Iustin Cionca Arad Megyei Tanácselnök a közleményben örömének adott hangot, hogy végre sikerül megkezdeni a műalkotás restaurálását, és hogy még idén kiállítható lesz a monumentális festmény mind az aradi műpártolók, mind a turisták megelégedettségére.