Módosítaná az építési törvény egyik cikkelyét egy 14 képviselőből álló csoport. A módosítás a műemléképületeket is érinti, ha a javaslatot elfogadják, nem fog bűncselekménynek számítani, ha valaki építési vagy bontási engedély nélkül végez valamilyen beavatkozást a műemléképületeken. Megkeresésünkre Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke elmondta, a bürokráciát kell csökkenteni, nem pedig azt lehetővé tenni, hogy engedély nélkül restaurálják a műemlékeket, Guttmann Szabolcs építész pedig úgy látja, addig egy törvénykezés sem fog működni, amíg nincs tudatosítva, hogy mit ér egy műemlék.

A tervezet szerint eltörölnék az 1991/50-es törvény 24. cikkelyének a) pontját, amely többek között arról rendelkezik, hogy 3 hónaptól egy évig terjedő börtönnel vagy pénzbírsággal büntethető bűncselekmény az, ha építési vagy bontási engedély nélkül végeznek el bármilyen munkálatot a műemléképületeken. A törvénymódosítási javaslatot 13 szociáldemokrata és egy PNL-képviselő kezdeményezte.

A politikusok indoklásában többek között az áll, hogy: tehermentesítenék a hatóságokat, mert túl sok eljárás indult ez ügyben, és az esetek 99 százalékában csak pénzbírságot szabtak ki; késik az engedélyek kibocsátása, ezért szüneteltetni kell a munkálatokat; a jelenlegi törvénykezés miatt egyszerű lakosok ellen is indult már eljárás egy aszfaltozás miatt; tehetetlenek a műemléképületek tulajdonosai, úgy fogalmaznak, „több tíz épület omlik össze havonta az országban”, még a homlokzaton sem tudnak dolgozni, mert évekig is eltarthat az engedélyek kibocsátása.

Inkább a bürokráciát kellene csökkenteni

Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke lapunknak leszögezte: nem az a megoldás, hogy ezentúl ne legyen szükség építési engedélyre, hanem az, hogy csökkentsék a bürokráciát. „Sajnos a szakértői kormány »áldásos« munkája nyomán nagyon megnehezedett a műemlékes engedélynek a megszerzése, ami azt jelenti, hogy az építési engedélyeket is sokkal nehezebben lehet megszerezni” – fogalmazott. A kulturális szakember nagyon veszélyesnek tartaná, ha engedélyek nélkül lehetne a műemlékeket restaurálni.

Meglátása szerint nem a jó szándékú emberek munkáját kell nehezebbé tenni, azokét, akik szakemberekkel, megfelelő technikával és engedélyekkel akarják elvégezni a beavatkozást, hanem azokat kell nagyon keményen megbüntetni, akik rossz szándékkal kezdenek el dolgozni, nem kérnek sem építési, sem műemlékes engedélyt. „Minden civilizált országban építési engedéllyel és szakemberekkel újítják fel a műemlékeket. A lehető legszigorúbb büntetést kell kiróni azokra, akik szétverik az épített örökséget” – nyomatékosított.

Hegedüs hozzátette, nagyon szigorú büntetésekre van szükség akkor, ha például valaki műanyag nyílászárót tesz faablakok helyett, ha olyan hőszigetelést végez, amitől teljesen eltűnik az épület műemlék jellege, de amellett sem kellene szó nélkül elmenni, hogy Kolozsvár történelmi központjában megjelennek a húszemeletes tömbházak. „Ha szétverték az épített örökséget, azt már nem lehet visszacsinálni. Ezzel pedig a mi identitásunk csorbul, hiszen ezek az épületek jelzik az erdélyi magyarság ezer éves múltját” – összegzett az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke.

Nem működött a bűncselekményi vád

Guttmann Szabolcs építész, az építészkamara erdélyi fiókjának elnöke úgy látja, hogy „korábban is fel lehetett volna ébredni, hogy Romániában nem működik a bűncselekményi vád abban az esetben, amikor műemlékekről beszélünk”. A bűncselekményi vád egy hosszadalmas eljárást von maga után, „ami csak azt segíti, hogy a műemlék még jobban tönkremenjen, mert abban a periódusban semmiképpen nem lehet beavatkozni”, magyarázta. Jónak látná, ha létezne egy egyszerűbb eljárás, egy „alacsonyabb nívójú büntetési rendszer, de az legalább működjön”.

Hozzátette, minden épület esetében, így a műemlékeknél is, ha valakinek nincs építési engedélye, a szabálysértésre hivatkozva lehet bírságolni. Az, hogy ez mekkora összeget jelent, a végrehajtótól függ. Ezentúl tehát a műemlék-tulajdonosoknak nem a börtönbüntetéstől kell félniük, hanem a sima pénzbírságtól, fejtette ki a szakember.

„A mai napig nem tudjuk, hogy mit ér egy műemlék”

Az építész figyelmeztetett, azért sem működött ez a törvénykezés, mert a műemléképületek értéke nincs felbecsülve. „A mai napig nem tudjuk, hogy mit ér egy műemlék”, magyarázta. Több szempont alapján – például régiség, egyediség, esztétikum – kvantifikálni kellene a műemlékeket, ami egy komoly szakmai csapat feladata lenne. Ha a kulturális értékek nincsenek számszerűsítve, a műemlékek felbecsülhetetlen értékekként szerepelnek, ami a törvénykezésben nullát és hatalmas értéket is jelenthet. „Ahhoz, hogy a jövőben valakit szabálysértésért megbüntessenek, jó volna tudnunk, hogy mekkora kárt okozott, mennyire visszafordíthatatlan” – tájékoztatott Guttmann Szabolcs.

Guttmann ugyanakkor hangsúlyozta: addig egy törvénykezés sem fog működni, amíg a műemlékek értéke nincs felbecsülve, és nincs egy olyan szakavatott országos intézményrendszer, amelyik meg akarja védeni a műemléképületeket. „Nagyon nagy bajok vannak a román törvénykezéssel. Alakítjuk, de nem megyünk alá annak, hogy tulajdonképpen mi a gond, miért nem működik” – fogalmazott, majd hozzátette „létezik a törvény, de nem létezik intézmény, ami ezt magáénak érezze”.

Míg az utakon mindenhol jelen van a rendőrség, és bárhol megbüntethetnek gyorshajtásért, az építkezések 90 százalékában engedély nélkül épülnek fel új házak, mert senki nem veszi észre – húzott párhuzamot az építész.  

Az építész kamara erdélyi fiókjának elnöke továbbá elmondta: Romániának ugyanannyi műemléke van lakosra lebontva, mint Németországnak, azzal a különbséggel, hogy a németek „betéve tudják”, hogyan néznek ki azok a műemlékek, állapotfelmérést végeznek, tisztázzák a tulajdonosi viszonyokat. „Minden műemlékről van egy nagyon komoly dosszié”, magyarázta, Romániában pedig csak az ismert, hogy mely város mely utcáján található a műemlék, de sok esetben az utcanév vagy a házszám is tévesen szerepel. A hazai műemléképületek legfeljebb 10 százalékáról készült egy minimális felmérés – összegzett Guttmann Szabolcs.

(Címlapfotó: Zsizsmann Erika)