Nézőtér és játéktér cserélt helyet Nagyváradon


-A A+

Székek a színpadon, letakart székek és letakart páholyok – nézőtér és játéktér cserélt helyet Nagyváradon, ahol szerdán este az „első magyar musical”, Hubay Miklós Egy szerelem három éjszakája című darabjába tekinthettek be az érdeklődők a szombati bemutató előtt.

A száz évvel ezelőtt Nagyváradon született Hubay Miklósra idén több rendezvénnyel is emlékeztek-emlékeznek szülővárosában. A Szigligeti Színház Novák Eszter művészeti vezető rendezésében mutatja be az Egy szerelem három éjszakáját. A Hubay Miklós–Vas István–Ránki György jegyezte darabot több évtizeddel ezelőtt játszották már Nagyváradon, az akkori előadás képei is bekerülnek a műsorfüzetbe, árulta el Novák Eszter. Hozzátette: egy bukaresti jóváhagyást várnak még a drámaíró emléktáblájának elhelyezéséhez.

Kedvcsinálóként az első felvonást láthattuk a darabból, amelyet Radnóti Miklós és József Attila kortársai alkottak meg. Nem Radnótiról, hanem egy hozzá nagyon hasonló sorsú költőről szól, és azoknak állít emléket, akiknek a sorsa derékba tört, vagy elpusztultak a második világháborúban – mondta elöljáróban a rendező. Azt is pontosította: az előadás világításán még dolgoznak, a nyílt próbáról pedig a dobos és a bőgős azért hiányzott, mert épp Szatmárnémetiben léptek fel a Nagyvárad táncegyüttessel.

Az első felvonás az „első éjszakája” annak a bizonyos szerelemnek, amelynek második éjszakáját (a második felvonást) másfél év választja el az elsőtől, a harmadikat pedig pár hónap választja el a másodiktól.

A történet fokozatosan bomlik ki, az újabb és újabb szereplők megjelenése sejteti a kort, amelyben a költőt akár azért is fenyegetheti veszély, mert olvassák verseit, vagy épp a róla szóló kritikákat... Mint később Novák Eszter a beszélgetés során megerősítette: jelképes szerepe van annak, ahogyan a színészek fokozatosan szedik le a székeket borító huzatokat, fokozatosan kerül elő a nézőtér pompája.

Szereplők: Bálint – Sebestyén Hunor, Júlia –Tasnádi-Sáhy Noémi, Viktor – Kiss Csaba, Dr. Szegilongi Lajos – ifj. Kovács Levente, Melitta – Fábián Enikő, Légós – Hajdu Géza, Dimény Levente, Kocsis Gyula, Szotyori József, Csatlós Lóránt.
Rendező: Novák Eszter, díszlet- és jelmeztervező: Florina Bellinda Vasilatos, hangszerelés: Barabás Árpád, fordító: Czvikker Katalin, zenei vezető: Brugós Anikó, koreográfus: Dimény Levente, zenei asszisztens: Szép András.

A rendhagyó megoldásnak (a nézők a színpadon ülnek, a színészek a nézőtéren, páholyokban – a zenészek is azokban kaptak helyett –, olykor a kakasülőn játszanak) pedig az a titka, hogy az eredeti előadás egy pompás budai polgárlakásban játszódik, a Fellner és Helmer építésziroda tervezte színház nézőterénél pedig nehezebb lett volna impozánsabb díszletet készíteni a darabhoz.

A nézők véleménye egyébként megoszlott, az idősebb generáció tagjai furcsállták, hogy a színpadról nézik az előadást, egy fiatalabb hölgy kifejezetten dicsérte a helycserés ötletet.








EZT OLVASTA MÁR?

X