Kolozsváron járt a francia díva, aki Székelyföldön forgatta első filmjét
Szereti a Tarr Béla-filmeket, Erdélyben pedig az „örök tájat” fedezte fel Fanny Ardant francia színésznő, a 17. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) díszmeghívottja és egyik életműdíjasa, aki nem először jár Romániában: 2008-ban Sepsiszentgyörgyön forgatta rendezői debütjét, a Hamu és vért (Cendres et sang).
Ardant franciául „lángolót” jelent, ez pedig nem csak a 69 éves díva átható tekintetére rímel, hanem arra is, amit a rendezésről és színészetről mond: azokat a rendezőket szereti, akikben „szent tűz”, „energia” ég, akik a filmforgatást egy pillanatra sem mulasztják el élvezni. „Mikor egy jelentre készülök, két érzés munkál bennem, az élvezet és a düh. Egyik nélkül sem létezik energia” – beszélt a munkájáról.
Fanny Ardant kellemes udvariassággal válaszolt a kolozsvári újságírók kérdéseire, „a régi kijelentések később provokációvá válhatnak, de én szeretem a kihívásokat”, jegyezte meg például, amikor egy korábbi mondatával szembesítették, miszerint szívesebben vacsorázik egy buta férfival, mint egy intelligens nővel. Csengő nevetéssel reagált arra a kérdésre, hogy a magával hozott arab kendő politikai állásfoglalás-e. „Soha nem fogok mikrofonba beszélni a politikai álláspontomról” – mondta. A #MeToo-mozgalomra vonatkozó kérdésre pedig így reagált: „Nem szeretem a pártokat, mozgalmakat, felhívásokat a cselekvésre, nem szeretem azt, ami divatos. Soha nem fogok csatlakozni egy mozgalomhoz sem. Az élet tele van ellentmondásokkal és ennek így kell maradnia.”Néhány személyes dolgot azért megtudtunk a színésznőről, például azt, hogy vendéglőben mindig paradicsomos spagettit rendel, szereti Dosztojevszkijt, Proustot, a francia költőknél nagyobbra tartja az oroszokat és úgy gondolja, az Iliász és Odüsszeia óta nem íródott jobb történet.
Rendezőként nem a kereskedelmi szempontok érdeklik, „bizarr vagyok”- mondta - olyan filmeket készítek, amelyekben hiszek, amelyekre igényt tartok, így nem vagyok divatos, és nehezen találok pénzt a filmjeimre.” Első nagyjátékfilmje francia-román koprodukcióban készült, a forgatás nagyrésze Sepsiszentgyörgyön zajlott. A Hamu és vér Ismail Kadare albán szerző regényének adaptációja, amit mindenképp Kelet-Európában szeretett volna leforgatni, Erdély pedig az „örök táj” benyomását keltette benne, amely régóta létezik és még sokáig létezni fog ebben a formában, akárcsak egy görög tragédia. A filmben több román színész is játszik, köztük a nemrég elhunyt Olga Tudorache.Aki még szeretné elcsípni moziban Fanny Ardant-t, Truffaut-val közösen készített második filmjét, a Végre vasárnap! címűt (Vivement Dimanche) láthatja szombaton este 17:30-tól a Győzelem moziban.
- Széteső családról szóló film nyerte a TIFF helyi versenyét
Kultúra - Ezeket a filmeket ajánljuk a TIFF-ről 3.
Kultúra - Ezeket a filmeket (nem) ajánljuk a TIFF-ről 2.
Kultúra - Az igazi szerelmet és szexet hiányolja a mai filmekből Mészáros Márta
Kultúra - Mit keres Kolozsvár, a tordai sóbánya és Báthory Erzsébet egy japán filmben?
Kultúra - Ezt (nem) ajánljuk a TIFF első két napjáról
Kultúra - Provokáció, nosztalgia és melankólia: elkezdődött a 17. TIFF
Kultúra
- 34225 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34227 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34227 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34229 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34230 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34230 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni