Ahogyan a labdarúgás, éppúgy a jégkorong berkeiben is tetten érhető bizonyos frusztráció román részről: egyeseket felháborít, hogy Magyarországról nagyságrendekkel több támogatás érkezik Romániába, mint amekkorát maga a Román Jégkorong-szövetség nyújt a sportágnak.

Tánczos Barna, a Székelyföldi Jégkorong Akadémiát működtető Mens Sana Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint a sportemberek – akárcsak a fociban – már felismerték, hogy modellértékű az, ami a Székelyföldön történik, ezért a rosszindulatú megjegyzések ideje hamar lejár. Ma már egyébként több mint 6000 székely gyermek tanul korcsolyázni iskolai tevékenység formájában, ezzel pedig egyre népesebbé válik az a bázis, amelyből a székelyföldi hoki jövőjén dolgozók meríthetnek.

A labdarúgás terén a napokban söpört végig az a botrányként tálalt tény, miszerint Magyarország nagyon sokat fektet be a székelyföldi sportba. Megfigyelhetők ugyanezek a felháborodások a hoki szűkebb nyilvánosságában is?

A fociban és a hokiban egyaránt érdekesek a reakciók, hiszen hogyha az igazi sportemberek reakcióját nézzük – akár a Gheorghe Hagiét, akár más sportolókét –, akkor azt láthatjuk, hogy azok teljesen eltérnek a szalagcímektől. Ők ugyanis azt mondják, hogy jó az, ha bármilyen forrásból Romániában valaki fejleszti hosszú távú elképzelés alapján az utánpótlás-nevelési központokat. És ugyanez a sportemberek reakciója a hoki terén is. Persze, van egy hihetetlen nagy frusztráció a jégkorongban, a déli egyesületekben, amikor azt látják, hogy hosszú távú elképzelés van Székelyföldön, és újraindult a toborzás. Több száz gyermek korcsolyázik, jégkorongozik, és új alapokra helyeztük a jégkorongmozgalmat. Szerintem a rosszindulatú megjegyzések időszaka hamar lejár, és túljutnak a román ligák is a frusztráción. Látni fogják benne a lehetőséget vagy a modellt, és várhatóan máshol is elindulnak a fejlesztések.

A sportemberek reakciója többségében valóban azt üzeni, hogy „bezzeg a magyar kormány befektet, közben a román nem”. Hoki terén hogy van ez: a 2016-tól napjainkig terjedő időszakban befektet annyit a romániai jégkorongba a román szakszövetség, mint a magyar kormány?

Közel sem. Össze sem lehet hasonlítani a két szövetséget, össze sem lehet hasonlítani a két ország sportfinanszírozási rendszerét, és innen indul ki az egész problémasorozat. 2008-ban, amikor egy „baleset” folytán én lettem a jégkorongszövetség elnöke, az első dolgom az volt, hogy kormánytagként, államtitkárként jégpálya-fejlesztési programot írtam. Akkor az volt a tervünk, hogy tíz jégpályát építünk az országban. Ebből három meg is épült az Országos Befektetési Társaság (CNI) finanszírozásából: Brassóban, Csíkkarcfalván és Kézdivásárhelyen. Reméljük, hogy a következő a gyergyószentmiklósi felújítása lesz. Mondhatom, hogy az elmúlt évtizedben minden jégpályaépítéshez valamiféle hozzájárulásom volt. Ugyanennek az elképzelésnek a mentén javasoltuk a Székelyföldi Jégkorong Akadémia fejlesztésekor is a további jégpályaépítéseket – már nem födött, hanem sátortetős jégpályákat. Infrastruktúrafejlesztés nélkül nem lehet elképzelni ennek a sportnak a hosszú távú fejlődését. A legjobb az volna, hogy közpénzből, román állami támogatásból valósuljon meg, de ha ezt nem lehet itthon elérni, akkor magyarországi támogatással fejlesztjük az infrastruktúrát. Meg fogják érteni a román szövetségekben, hogy ez nem ellenük van, hanem a romániai sport fejlesztését teszi lehetővé. Az, hogy a román kormány és szövetség soha nem fog annyi pénzt fordítani sportra, mint amennyit Magyarország az elmúlt időkben, ez most már tényként kezelendő. Teljesen más a román társadalom hozzáállása a sporthoz.

Rendkívül erős és önzetlen nemzetpolitikai vetülete is van ennek a folyamatnak, hiszen bizonyos tekintetben Magyarország azért finanszírozza a Székelyföldet, hogy a székelyföldi játékosok legjava ne Magyarországon, hanem itthon játszon. Ezt több éves székelyföldin lobbi előzte meg, vagy nagyon is nyitott volt erre a magyar kormány?

Hosszú évek teltek el, hisz az első lobbitevékenységet még Zsigmond Barna Pál, Ráduly Róbert Kálmán és jómagam kezdtük el. Éveken keresztül próbáltuk meggyőzni Magyarországon a döntéshozókat, hogy a jégkorongban is akadémiai vagy egyáltalán utánpótlás-fejlesztési program indulhasson. Az egyezség és a végső döntés egy Kelemen Hunor szövetségi elnök és Orbán Viktor miniszterelnök közötti megbeszélésen történt. Erre a megbeszélésre a kollégákkal közösen készítettük a javaslatot, ennek az eredménye a Székelyföldi Jégkorong Akadémia. Természetesen a mi célunk az, hogy itthon maradjanak a gyermekek. Ez volt az elsődleges szempont, amikor a miniszterelnök a döntést meghozta és a támogatásáról biztosított, hiszen nem játékosexportról beszélünk, hanem arról, hogy szülőföldjükön a lehető legjobb feltételek mellett készülhessenek a gyermekek. Természetes, hogy a legjobbaknak ott van a helyük abban a válogatottban, amely a legközelebb áll a szívükhöz. A legtöbben a nagyon jók közül ma is Magyarország válogatottját erősítik, de ebből a mozgalomból óriásit profitálhat a román jégkorong is. Elmondhatom, hogy sosem kopogtunk zárt ajtókon, de meg kellett érnie az elképzelésnek mindenféle szempontból. Ma már olyan intézményes háttere van ennek a mozgalomnak, amely nemzeti identitást figyelembe véve a legmagasabb szintű sportképzést szándékszik nyújtani.

Nyolc olyan helyszín van, ahol látványosan fejleszt a Székelyföldi Jégkorong Akadémia. Melyik helyszín milyen fáziban áll?

Csíkszereda továbbra is a legerősebb központ, hiszen itt a legnagyobb a hagyománya a jégkorongmozgalomnak. Itt a legfontosabb bázis a Vákár Lajos műjégpálya, ez pedig bővült a sátortetős pályával, amelyet az akadémia épített, és továbbra is ez az egyik referencia.

A másik központ Gyergyószentmiklós, ott a sportiskolai háttér továbbra is adott, annak ellenére, hogy egyre nehezebben finanszírozható, és a tanügyminisztérium egyre mostohább sorsot szán ennek az intézményes rendszernek. Ennek ellenére a régi pályával és az új sátortetős műjégpályával – amelyet ugyancsak a Mens Sana Alapítvány finanszírozott – ott is nagyon komoly bázis épült ki.

A kettő között félúton, Csíkkarcfalván, a pálya mellé elkészült az a sportorvosi és metodikai központ, amelyben az első berendezéseket már elhelyezték.

A kézdivásárhelyi pálya óriási segítség. Hihetetlenül jó toborzóprogramot látunk ott: több mint 70 gyermek korcsolyázik, jégkorongozik az U8-as, U10-es generációban. Ez nagyon erős bázis lesz az elkövetkező években.

Sepsiszentgyörgyön a nagy konkurencia ellenére – ugye, ott a foci nagyon erős közösségi támogatást élvező sport – nagyon jól alakulnak a dolgok. Működik az előző szezontól a sátortetős jégpálya, amelyet ugyancsak a Mens Sana Alapítvány finanszírozott.

Székelyudvarhelyen az önkormányzati támogatásnak köszönhetően indul újra a jégkorongmozgalom. Ott december végére tervezik az új, merev sátortetős pálya befejezését. Oda is bizonyos anyagi segítséget tudtunk nyújtani, palánkot vásároltunk, valamint szakemberképzést és szakember fizetését biztosítjuk.

A csíkszentimrei, alcsíki központnak megveszünk egy kisméretű jégpályát, ezt szeretnénk ott felszerelni. Szentimrén elkezdődtek a tárgyalások a helyszín kiválasztására. A helyszínek és a technikai feltételek biztosítása miatt valamivel nehezebben indulnak ott a dolgok, mint amire számítottuk. De biztos, hogy Alcsíkon is elhelyezünk egy olyan nem födött műjégpályát, amely a téli szezonban a toborzást, a korcsolyaoktatást és a szórakozást ki tudja szolgálni.

Marosvásárhely az a bázis, bástya, amelyet még fel szeretnénk helyezni a térképre. Itt némi csúszással szintén megépül a sátortetős műjégpálya.

Így földrajzilag is olyan erős jégkorongrégió lesz, amelyben 100-150 kilométeres körzetben nyolc helyszínen lehet majd jégkorongozni. Ennek az eredményét tíz év múlva látjuk igazán, amikor tíz új generáció felnő és több száz gyermek fog jégkorongozni a fentebbi generációkban is.

Tulajdonképpen mekkora összeggel támogatja a magyar kormány a székelyföldi jégkorongot?

2016-tól mostanáig, tehát három éven át mintegy 900 millió forintot kaptunk beruházásokra, és további 500 millió forintot működésre – utóbbiban benne van a központok támogatása, a szakmai stáb bérezése és az egyetemista csapat fenntartása is.

A korosztályos edzések mellett vannak helyszínek, ahol a koriprogram keretében iskolai foglalkozás formájában korcsolyázni tanulnak diákok. Hányan tanulnak korcsolyázni az SZJA létesítményeiben?

Legutóbbi számításunk szerint 5620 gyermek járt heti rendszerességgel korcsolyaoktatásra, és ez a szám az utolsó központ beindítása után 6000 fölé emelkedett. Ez az oktatás a toborzóprogramunk bázisa. Ezekben a korcsolyaoktató programokban ott vannak az U8-as, U10-es edzők, akik itt kell meggyőzzék a szülőket, gyerekeket, hogy érdemes kipróbálniuk a jégkorongot. Szenzációs mozgásforma főleg kisgyermekeknek: koordinációs, szellemi és fizikai képességfejlesztő sportág. Azt látom, hogy óriási hozadéka van a programnak. A Ráduly Róbert Kálmán által elkezdett csíkszeredai korioktatási mintát „sokszorosítottuk” a többi helyszínen, és óriási felhajtóereje van. Teljes mértékben pozitív a fogadtatása a szülők, nagyszülők, gyermekek részéről egyaránt.

Hány gyermekcsapattal versenyeznek és milyen bajnokságokban?

A Székelyföldi Jégkorong Akadémia nem igazol még játékosokat. Nem állunk ott, hogy kiemeljünk egy-egy korosztályos csapatot, hisz főleg a feljebbi korosztályokban, 14 évtől felfelé, még mindig nagyon gyengén áll a székelyföldi jégkorong. Ezért a nevelőegyesületeket támogatjuk abban, hogy részt vegyenek a magyar bajnokságban. A legtöbben saját színeikben és saját névvel vesznek részt a magyar kiírásokban, a Mens Sana Alapítvány támogatásával. Természetes, hogy vannak szelekciós csapataink. Korosztályonként próbálunk úgymond válogatottakat létrehozni, ezekkel járunk nemzetközi tornákra. Vannak olyan korosztályok, ahol már válogatott formában vesznek részt a magyar bajnokságban is.

A legfontosabb lépés, amit 2018-ban megtettünk, az a Sapientia U23-as csapat elindítása. Mondhatjuk, hogy ez egy U23-as válogatott Székelyföldön. Szeretnénk, ha lenne válogatási lehetőség. Ma még nagyon nincsen, de mindenki itt van ebből a korosztályból, aki jégkorongozni akar. Ez a legnagyobb koroszályos csapat, amit finanszírozunk, továbbá U18-as csapatot támogatunk a magyar bajnokságban. A 16 évesek korosztályában egy U16-ost és egy U15-öst is. Ezek már olyan csapatok, amelyekben mindenki születési év szerint kap helyet, és a 16 éves csapattal már második éve dolgozik Antal István kollégánk. U14-ben és U12-ben három-három csapatot finanszírozunk. Ezek – amint mondtam – a saját nevelőegyesületük színeiben vesznek részt a magyar bajnokságban.

Nemsokára átadják Karcfalván az ugyanazon épületben helyet kapó metodikai központot, valamint egészségügyi és sportrehabilitációs központot. Melyikről mit tudhatunk?

A metodikai központban már használható a korcsolyázó gép (Skate Mill), amely műjeges felületen van kialakítva annak érdekében, hogy technikai felkészülést, edzést és korcsolyatechnikát tanulhassanak a fiatalok. Az elkövetkező egy-két hétben megérkezik a lövőgép (Rapid Shoot), valamint a kéztechnika, botkezelés elsajátítása terén segítő Rapid Hand nevű gép is. Ugyancsak a következő egy-két hétben érkezik meg az első szállítmány a fizikai felkészülésre. A berendezést és magát a koncepciót, a felkészülési módszertant Zakariás Zsolt, nemzetközi szinten is nagyon elismert fizikai felkészítő szakemberrel állítottuk össze, és várhatóan már a decemberi vakációban elindulnak ott a képzések. A gyermekeket már november végén, december elején bevezetjük a száraz felkészülés, korcsolyagép, és a többi felszerelés rejtelmeibe, hogy elkezdődhessen a specifikus felkészülés az új épültben.

Az egészségügyi és sportrehabilitációs központba megérkeztek az első fizioterápiás berendezések. A teljes fizioterápiás felszerelést december folyamán tudjuk beüzemelni, elkezdődik az engedélyezési procedúra. Itt olyan központot alakítottunk ki, amely egyrészt a sérült sportolók gyógyulási folyamatát gyorsítja és segíti elő, a gyógytornától kezdve minden olyan fizioterápiás géppel, amely ehhez szükséges. Ugyanakkor a központot felszereljük olya teljesítményfelmérő berendezésekkel, amelyekkel ma még az olimpiai bizottság sem rendelkezik Romániában. Ők is idén kezdték el egy ilyen rendszer felszerelését, tőlünk teljesen függetlenül, és számomra meglepő módon ugyanazt a koncepciót, ugyanazt a professzionális hátteret, gépeket, berendezéseket választották, mint amelyeket mi is beszerelünk Karcfalván. Ez multifunkcionális rendszer lesz, bármilyen sportágnak lehetőséget nyújt a felkészülésre, a rehabilitációra, a gyógyulásra. A sportorvosi központot ugyanakkor kis klinikaként szeretnénk üzemeltetni, amely lehetőséget ad majd a térségben lakók számára is szakrendelésre. Például karidológus, belgyógyász, szemorvos is rendelhet.

Milyen hosszú távú elképzelésekkel zárják az idei esztendőt?

A fejlődés a vártnál is gyorsabb volt, és az elért eredmények alapján a céljaink nem változtak. Azt szeretnénk, hogy minden székely gyerek tanuljon meg korcsolyázni, és a teljes Kárpát-medence egyik legjobban felszerelt, legjobb felkészülési feltételeket biztosító utánpótlás-nevelő központja legyünk. A sikeres sportélet mellett a jó tanulmányi eredmények elérésére is nagy hangsúlyt fektetünk, és arra neveljük fiataljainkat, hogy sportolóként és szakembereként is a legjobbak lehessenek. Továbbra is célunk a székelyföldi jégkorong jövőjének biztosítása, figyelve a felnőttképzésre, a tömegsportra, az utánpótlás-nevelésre, a tanulmányi- és sport tehetséggondozásra egyaránt.