Nagy a bizonytalanság a magyar iskolákban, a miniszteri körlevél nem segített


-A A+

Nagy nyomás nehezedik az iskolaigazgatókra, hogy a románnyelv-oktatásos rendelet nagy felháborodást keltő cikkelye miatt kialakult helyzetet valahogyan kezeljék. Néhol kiírták a román tanári állásokat, néhol nem, a tanintézmények vezetői kezében pedig lassan nem marad más eszköz a várakozásnál. Meg a reményük abban, hogy a PSD elnöke betartja a szavát, és a kormány visszavonja a pedagógustársadalomból tiltakozást kiváltó előírást.

Temes megyében már pénteken kiírták a román tanári állásokat – tájékoztatta szerdán a Maszolt Erdei Ildikó iskolaigazgató, aki hozzátette: a Bartók Béla Elméleti Líceumban nem vették el az órákat a tanítóktól, de a temesvári szerb és német tannyelvű iskolában például igen.

„Elég komoly dilemmák elé állít bennünket ez a helyzet. Rendkívül diszkriminatívnak találjuk, maga az átirat talán még diszkriminatívabb, mint az a mondat (a kormányrendelet román nyelv oktatására vonatkozó cikkelye – szerk. megj.). Sokféle módon próbáltuk ezt megtámadni, érvelni, harcolni kell, hogy a kormányrendeletet visszavonják” – fejtette ki a Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója.

A magyar tanítókkal nem számolnak. Valentin Popa oktatási miniszter a tanfelügyelőségeknek kiküldött körlevelében ismertette a rendelet gyakorlatba ültetésének részleteit. Ennek értelmében elsősorban a végleges állással rendelkező román szakos tanárokat kell bevonni ebbe a tevékenységbe, második körben lehetőséget kaphatnak azok, akik versenyvizsgáztak, de nem kaptak katedrát. Továbbá úgy rendelkezik, hogy ha az adott iskolán belül nincs elég romántanár, akkor más iskolából, más településről vagy más megyéből kell romántanárt alkalmazni. Ha így sem sikerül lefedni az igényeket, akkor lehetőség van arra, hogy a román tanítók tartsák meg az órát a magyar osztályokban, de ez esetben szakképzetlenekként fizetik meg őket. A körlevél a magyar tanítókkal nem is számol.

Elmondta, szerinte rövid távon olyan megoldást kell találni, ami a legkevésbé bonyolítja a gyermekek életét, oktatását, majd hozzátette: a tanítók státusát nem lehet így elfogadni. Tudatta, a temesvári magyar iskolában a romántanárok „teljes mellszélességgel” a tanítók oldalán állnak, azt akarják, hogy továbbra is ők oktathassák a kicsiknek az ország nyelvét.

„Abban bízunk, hogy az órák mégis csak a tanítóinknál maradnak” – fogalmazott. A Bartók Béla Elméleti Líceum pedagógusai osztják a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség álláspontját, támogatják a Magyar Szülők Szövetségének petícióját, és helyi szinten folytatják az egyeztetéseket, a német tannyelvű Nikolas Lenau líceum képviselőjét például pénteken a minisztériumban fogadják. „Ha racionálisan mérlegelünk, akkor a megoldás mégis csak a parlament asztalán van” – vélte az iskolaigazgató. 

„Most a senki földjén tartózkodunk”

Felháborodást keltett a román nyelv oktatására vonatkozó kormányrendelet Hargita megyében is, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola igazgatója kivitelezhetetlennek tartja az új jogszabályt. Ferencz Alpár elmondta: az általa vezetett iskolában továbbra is a magyar tanítók oktatják a román nyelvet.

Az iskola közössége és a pedagógusok tiltakozásuk jeleként japán sztrájkkal kezdték az évet, a fehér karszalagokat a tanítási idő alatt is viselni fogják a tanítók, azt remélve, hogy előbb vagy utóbb javulni fog a helyzet. Ennek ellenére igyekszenek normalitást teremteni az iskolában, jelen körülmények között is elvégezni pedagógusi kötelezettségeiket, szem előtt tartva a tanulók érdekeit és jogait – tudtuk meg az iskolaigazgatótól.

„Most a senki földjén tartózkodunk, pontosításokra várunk az ügy kapcsán, viszont lehetetlennek tartjuk a rendelet megvalósítását” – nyilatkozta portálunknak Ferencz Alpár, aki elmondta: az iskolában dolgozó pedagógusok akár csak az elmúlt években, most is továbbképzéseken vesznek részt, folyamatosan fejlesztik magukat. Az iskola igazgatója hozzátette: kíváncsian várják mindannyian az ügy fejleményeit, majd leszögezte, hogy a József Attila Általános Iskolában tanító pedagógusok kitartanak álláspontjuk mellett.

Kovászna megyében próbálták halogatni az alkalmazást

Háromszéken mindeddig próbálták halogatni a rendelet alkalmazását, abban a reményben, hogy visszavonják azt, most viszont jelentéseket kérnek az iskoláktól, hogy kik azok a román szakos tanárok vagy román szakos tanári végzettséggel rendelkező tanítók, akik vállalják, hogy a magyar elemi osztályokban megtartják a román órákat, mondta Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő tájékoztatott: szerdán körlevelet küldtek minden iskolának, amelyben azt kérik, hogy péntekig összesítsék, hány román szakos tanár vállalja az elemi osztályokban való tanítást.

Kiss Imre hozzátette: átiratban jelentették a tanügyminisztériumnak, hogy Kovászna megyében 93 román tanári állásra lenne szükség, hogy lefedjék az igényeket, ezért kérték, hogy a szaktárca engedélyezze a plusz állások meghirdetését. Amennyiben ezt jóváhagyják, a román tanári állásra jelentkezhetnek helyi vagy akár más megyékből származó román szakos pedagógusok, akiknek jelenleg nincs állásuk.

A háromszéki főtanfelügyelő arra hívta fel a figyelmet, hogy nem igaz, amit Valentin Popa tanügyminiszter a Hargita megyei tanévnyító alkalmával nyilatkozott, miszerint nem zárták ki a magyar tagozatos tanítókat, hiszen a szaktárca utasításában egyáltalán nem szerepelt az, hogy a magyar szakon tanítók továbbra megtarthatják a román órákat. Kiss Imre szerint ha a következő időszakban nem hagyják jóvá a szükséges román tanári állásokat, és a meglévő tanárok nem vállalják az elemi osztályos diákok tanítását, akkor a magyar tanítók számára egyénileg kell engedélyt kérni, hogy továbbra is taníthassák osztályaikban a románt. A főtanfelügyelő valószínűnek tartja, hogy ezt a minisztérium majd jóváhagyja, csakhogy bürokratikus eljárás lesz végigvinni.

„Nem kényszeríthetek senkit, hogy norma fölött vállaljon plusz órákat”

„Akkor lesz romántanár elemiben, ha rajzolok tanárt” – jelentette ki lapunk érdeklődésére szerdán Bejan András. A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum igazgatója szerdán elmondta, hogy az iskolában 5 magyar elemi osztály van, és az ott tanítók egyike se rendelkezik román szakos tanári képesítéssel. A líceum felső tagozatain ugyan vannak román szakos tanárok, de mindannyian teljes normával dolgoznak. „Nem kényszeríthetek senkit, hogy norma fölött vállaljon plusz órákat” – mondta az igazgató.

Hozzátette: felháborító és érthetetlen, hogy a felelős vezetők részéről nem történt gyors reagálás, hogy rendezzék a kialakult helyzetet. Nagy nyomás nehezedik ebben a helyzetben az iskolaigazgatókra, akiknek meg kellene oldani a helyzetet, mondta Bejan András, aki sérelmezi, hogy állandó jelleggel forradalmár szerepet kell hogy vállaljanak.

A sepsiszentgyörgyi Váradi József Általános Iskola igazgatója, Fekécs Károly is hasonlóképpen vélekedett. Elmondta, hogy szerdán megkapták a tanfelügyelőségtől a körlevelet, és egyetlen olyan tanítót sikerült beazonosítani, akinek megvan a román szakos tanári képesítése. Az igazgató sérelmezi, hogy a magyar tanítók nem tarthatják meg a román órákat annak ellenére, hogy felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, sőt Háromszéken olyanok is vannak, akik román tankönyveket írtak.

Liviu Dragnea gyors megoldást ígért. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a nagyobb kormánypárt vezetőjével tárgyalt szerdán, amely során megerősítést nyert, hogy az erdélyi magyar pedagógustársadalom tiltakozását kiváltó kormányrendelet az oktatási miniszter egyszemélyes akciója volt. Kelemen Hunor tájékoztatása szerint a PSD elnöke megértette, hogy ez a cikkely méltánytalan, és a tanügyminiszter lépése butaság volt. Liviu Dragnea megígérte, egyeztet a miniszterelnökkel, és gyors eljárással jövő héten, vagy két hét múlva a kormány asztalára kerülhet a cikkelyt eltörlő rendelet. A jogszabály alkalmazásáról szóló miniszteri körlevelet pedig az RMDSZ várhatóan megtámadja a közigazgatási bíróságon.







EZT OLVASTA MÁR?

X