Megnehezíti a civil szervezetek munkáját, és sérti az adatvédelmi szabályzatot a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló, botrányos körülmények között elfogadott törvény – nyilatkozta a Maszolnak Márton Árpád képviselő. Mint ismert, a jogszabály arra kötelezi a civil szervezeteket, hogy bejelentsék a támogatásaik haszonélvezőit.

A képviselőház plénuma döntő házként szerdán szavazott a törvénytervezetről. A jogszabályt a kormány terjesztette be a parlamentbe azzal a céllal, hogy a romániai jogrendbe ültesse az európai pénzmosás elleni irányelvet. 

Márton Árpád emlékeztetett: az irányelv előírásait a kormány kiterjesztette minden alapítványra és társadalmi szerveződésre, holott az európai pénzmosás elleni irányelv csak egy bizonyos jellegű vagyongazdálkodási tevékenységet folytató szerveződésekre vonatkozik. „A jogi személyiséggel rendelkező, egyszerű falusi civil társadalmi szerveződéstől a jótékonysági tevékenységet folytató nagy szervezetekig mindenre kiterjed a hatása a törvénynek” – mondta.

A tervezet a szerencsejáték-szolgáltatókhoz vagy a bankokhoz hasonlóan kezeli a civil szférát pénzügyi kockázat szempontjából, kötelezővé teszi a támogatások reális haszonélvezőjének a bejelentését 30 napon belül, ha ennek a haszonélvezőnek a kiléte ismert. Ugyanakkor fel lehet oszlatni azokat a szervezeteket, amelyek ennek nem a kötelezettségnek nem tesznek eleget.

„Fel van sorolva, hogy miről kell jelentést letenniük a szervezeteknek – a vezetőségtől és az alapítótagoktól egészen a végső kedvezményezettekig, ha ezek a személyek azonosíthatók. Ha nem azonosíthatók, akkor csak a kedvezményezettek jellegét, meghatározását kell elküldeni” – magyarázta az RMDSZ-es politikus. A kedvezményezettek bejelentésére 10 ezer eurónál nagyobb átutalások esetén van szükség, és nem számít, hogy egy vagy több, egymással összefüggő átutalásról van szó.

Sérti az adatvédelmi szabályzatot

Mindez megnehezíti a civil szervezetek munkáját, ráadásul az adatvédelmi szabályzatot is sérti a képviselő szerint. „Pluszba készül egy olyan jellegű kartoték a lakosságról, aminek, hogy ha a személyi adatvédelemről szóló szabályzatot veszem figyelembe, nem is lenne szabad léteznie Romániában” – fogalmazott.

Márton Árpád szerint azért is kifogásolható a jogszabály, mert az európai irányelv arra is kitér, hogy „az intézkedések és a jelentési kötelezettségek esetében figyelembe kell venni a szükségesség és az emberek életének a megnehezítésének egyensúlyát”, azaz semmi olyat nem kérhetnek ezektől a szervezetektől, ami túlhalad a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozásának meggátolásához szükséges intézkedéseken.  

Megismételték a szavazást

Mint ismert, a képviselőházban első nekifutásra a tervezet megbukott. Sarkalatos törvényről lévén szó, 165 szavazatra volt szükség az elfogadásához, de csak 163 szavazatot kapott. A PSD frakcióvezetője, Danial Suciu azonban a szavazás megismétlését kérte, arra hivatkozva, hogy több jelen lévő képviselő szavazatát nem regisztrálta a rendszer. Második nekifutásra, 170 támogató szavazattal, a tervezetet elfogadta a képviselőház. Az RMDSZ-frakció tiltakozásul kivonult a teremből a szavazás előtt. Kelemen Hunor szövetségi elnök „disznóságnak” nevezte a történteket.

A szerdai szavazást megelőzően negyven romániai civil szervezet intézett nyílt levelet a képviselőkhöz, amelyben tiltakoznak a tervezet ellen. A szövegébe ugyanis olyan előírások is bekerültek, amelyeknek célja az aláírók szerint nem a pénzmosás megelőzése, hanem a romániai egyesületek és alapítványok működésének az ellehetetlenítése.