Történelmi pillanatok: Ferenc pápa tart szentmisét Csíksomlyón (percről percre)
A csíksomlyói zarándoklat Erdély öröksége, a párbeszéd, az egység és a testvériség jele, és tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is - mondta Ferenc pápa szombaton homíliájában a Csíksomlyón több tízezer hívő előtt bemutatott szentmiséjén. Percről percre követjük a helyszínről az eseményeket.
Nyisztor Tinka néprajzkutatóval, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének egykori vallási felelősével, a magyar nyelvű misézés lelkes aktivistájával beszélgettünk a pápalátogatás után. (VIDEÓ: Varró-Bodóczi Zoltán)
A Csíksomlyón tartózkodó munkatársaink román zarándokokat, egy miskolci házaspárt és két székelyföldi lányt is kérdeztek szombat reggel arról, hogy milyen gondolatokkal érkeztek Ferenc pápa szabadtéri szentmiséjére. (VIDEÓ: Varró-Bodóczi Zoltán)
A szentmise végén Ferenc pápa elhelyezte a helyszínre szállított Mária kegyszobor lábánál az arany rózsát. A szertartás a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget. A szervezők első becslése szerint 80 és 100 ezer között lehetett a pápai szentmisén részt vevők száma.
A római katolikus egyházmegyék nevében mondott köszönetet a Szentatyának Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Megköszönte Ferenc pápának, hogy Erdélybe látogatott, felidézve, hogy húsz évvel ezelőtt Szent II. János Pál pápa kénytelen volt Bukarestre korlátozni romániai vizitjét. Jakubinyi felidézte, hogy a néhai pápa akkor megígérte, újra elzarándokol Romániába, de erre már nem kerülhetett sor.
Az érsek örömmel állapította meg, hogy Ferenc pápa látogatásával, húsz év múltán beteljesült a négy - gyulafehérvári, váradi, szatmári és temesvári - magyar és székely többségű erdélyi katolikus egyházmegyék híveinek a vágya.
A gyulafehérvári érsek Xantus Gézának az Ahol az ég és föld találkozik című festményével ajándékozta meg a pápát, Ferenc pápa pedig egy miséző kelyhet adott át az érseknek. (MTI/Maszol)
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, Habsburg György, Magyarország utazó nagykövete és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke Ferenc pápa szentmiséjén a csíksomlyói hegynyeregben. De jelen vannak szép számmal az RMDSZ politikusai is: munkatársaink Kelemen Hunor szövetségi elnököt, Borboly Csaba tanácselnököt és Ráduly Róbert csíkszeredai polgármestert látták a tömegben.
Bár voltak, akik attól tartottak, nem lehet majd zászlókat hozni Ferenc pápa csíksomlyói szentmiséjére, a helyszínen nyoma sincs annak, hogy bármilyen tiltás lenne érvényben. A tömegben az egyházi, gyülekezeti jelképek mellett feltűnnek település-zászlók, valamint a piros-fehér-zöld magyar- és az égszínkék székely zászlók is.
„Ez a zarándoklat tekintetünket Máriára és az Isten általi kiválasztottság titkára irányítja”, folytatta Ferenc pápa. A Római Birodalom és Izrael perifériájáról származó Mária „igen”-jével elindította a „gyöngédség forradalmát”, mondta, ami az „Isten általi kiválasztottság titka”: a gyenge felé fordulás összezavarja az erőseket. „Arra ösztönöz, bátorít minket, hogy mi is hozzá hasonlóan mondjuk ki az „igen”-ünket, hogy végigjárjuk a kiengesztelődés ösvényeit” – hangoztatta, majd az Evangélium követésére intette a híveket.
A zarándokok egy „minden helyzetben szolidáris karavánná” válnak a jövőépítés érdekében. Ne arra figyeljünk a zarándoklat során, hogy mi lehetett volna – és nem lett –, hanem arra, ami ránk vár. „Zarándokolni annyit jelent, hogy hiszünk az Úrban, aki hozzánk jön és közöttünk van, előmozdítva és ösztönözve a szolidaritást, a testvériséget, a jó utáni vágyat, az igazságot és az igazságosságot” – magyarázta.
Akik tegnap lemaradtak, a holnap főszereplőivé válhatnak, és a ma főszereplői holnap sem maradhatnak hátra – erre a küzdelemre való elköteleződést jelenti a zarándkolat. „Ez pedig a jövő szálainak kézműves összefonását teszi szükségessé” – fejtette ki.
Zarándokolni nem jelent egyebet, mint késztetést érezni arra, hogy „járjunk együtt az úton”, kegyelmet kérve az Úrtól, hogy „a régi és a mostani sérelmeinket és bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében”, folytatta gondolatát a Szentatya.
Zarándokolni nem más, mint érezni a meghívást és a késztetést, hogy járjunk együtt az úton, kérve az Úrtól a kegyelmet, hogy a régi és a mostani sérelmeinket és bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében.
Zarándokolni azt jelenti, hogy elszakadunk bizonyosságainktól és kényelmünktől, „egy új földi életnek a keresésében, amelyet az Úr nekünk akar ajándékozni”. Zarándokolni ugyanakkor kihívás, hogy „felfedezzük és továbbadjuk az együttélés lelkületét”, és nem félhetünk az érintkezéstől, találkozástól, segítségnyújtástól sem.
Az együvé tartozás és testvériség fontosságára hívta fel a figyelmet a Szentatya. Hangsúlyozta: ki kell alakuljon bennünk annak a tudata, hogy egy nép vagyunk. Ennek gazdagságát pedig pont a különböző kultúrák, nyelvek és hagyományok adják. „Isten hívő szent népe, amely Máriával együtt zarándokol az Úr irgalmát énekelve”, fogalmazott.
Arra intett: ne hagyjuk, hogy a múlt eseményei meggátolják a testvéri együttélést. „Ne hagyjuk, hogy azok a hangok és azok a sebek, amelyek az elkülönülést és a megosztottságot táplálják, megfosszanak minket a testvériség érzésétől. Nem szabad elfelednünk vagy tagadnunk a múlt összetett és szomorú eseményeit, azonban ezek nem jelenthetnek akadályt vagy ürügyet, hogy meggátolják a vágyott testvéri együttélést” – hangzott el Ferenc pápa szentbeszédében.
„A kegyhelyek az ünnep és az ünneplés, a könnyek és az esdeklések helyei” – fogalmazott. Szentbeszédében Ferenc pápa érzékeltette: tudja, hogy minden pünkösdkor Csíksomlyóra tömegek zarándokolnak, hogy „megerősödjenek az Istenbe vetett hitben és a Szűzanya iránti tiszteletben, akit ez a fából készült csodálatos szobor jelenít meg”.
A csíksomlyói zarándoklat „Erdély öröksége”, jelentette ki, amely tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is. A párbeszéd, egység és testvériség jeleként értékelte, hogy a zarándoklaton más felekezetűek is részt vesznek.
Isten iránti örömmel és hálával van ma jelen Csíksomlyón, kezdte szentbeszédét Ferenc pápa. A „történelmi értékekben és hitben gazdag, kedves” Mária-kegyhelyre „gyermekként” megyünk, hogy „égi Édesanyánkkal” találkozzunk és hogy egymásban valódi testvérre leljünk.
Elkezdődött a pápai szentmise. Úgy tűnik, nem sikerült tökéletesen megoldani a hangosítást: az énekeken kívül gyakorlatilag alig érthető mindaz, ami az oltárról elhangzik.
A biztonsági emberek igyekeznek diszkréten tenni a dolgukat: a legtöbb katona és csendőr be van húzódva a helyszínt körülvevő erdők szélére, és onnan figyelik az eseményeket.
Közben egyre több emberen tűnik fel a mentősök által használt hőszigetelő takaró, sokan átáztak és átfáztak a reggel óta tartó esőben. Különben az égi áldás a pápa érkezésére abbamaradt.
A zarándokok kivetítőn is nézhették a pápa érkezését.
Az összegyűlt hívek tapsa és örömujjongása közepette megérkezett a csíksomlyói szentmise helyszínére Ferenc pápa. A pápamobilon érkező egyházfő derűsen köszöntötte az egybegyűlteket. A zarándokok a pápa érkezését követően a régi székely himnuszként ismert „Ó, én édes jó Istenem” kezdetű énekbe kezdtek bele orgonakísérettel.
- 34224 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34227 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34227 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34228 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34229 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34230 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni