A tanévkezdés apropóján arra voltunk kíváncsiak, hogy a magyar szülők és diákok szerint melyek a hazai tanügyi rendszer legégetőbb problémái. A Magyar Szülők Szövetségének elnöke, Csíky Csengele és Domokos Ferenc, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ) elnöke válaszolt a kérdéseinkre.

A Magyar Szülők Szövetségének elnöke, Csíky Csengele szerint az országos közoktatás, és ezen belül is romániai magyar közoktatás is nehézségekkel küszködik. Ezek feltérképezésére már az idei érettségi vizsgák után egy munkacsoportot hozott létre a szövetség.

A román nyelv oktatása

A szülői szövetség munkacsoportja a román nyelv oktatását találta a legégetőbb problémának. Csíky Csengele szerint a román nyelv oktatását nemcsak megreformálni kell, a reform felgyorsítása is szükséges ahhoz, hogy hatékony legyen, ugyanis csak 6 év múlva végeznek azok, akik most kezdték az újonnan bevezetett módszerekkel tanulni a román nyelv és irodalmat, az pedig hosszú idő.

Hozzátette, amíg ez a reform iskolai szinten nem indul be, addig a legfontosabb, amit a szülők tehetnek, hogy a nyolcadikos képességfelmérő vizsga és a tizenkettedikes érettségi előtt álló diákoknak felkészítőket szervezve gyors segítséget nyújtanak a román nyelv elsajátításában.

A pályaválasztás

Emellett egy hosszú távú projekt gyakorlatba ültetéséhez is hozzákezdtek augusztusban: megpróbálják összekapcsolni a vállalkozói szülői szférát és a diákokat. A szülői szövetség szerint ugyanis bölcs dolog rávezetni a fiatalokat arra, hogy nemcsak az orvos – mérnök – tanár – informatikus „négyes fogat” szerepek léteznek a világban, hanem ennél sokkal színesebb palettáról válogathatnak maguknak szakmát a tanulók.

Mindezt azért látják fontosnak hangsúlyozni, hogy a szakmákat, a különböző mesterségeket is megkedveltessék. A fiatalok látószögének tágítása mellett megpróbálják megelőzni, hogy az egyetemi diploma megszerzése után szembesüljenek azzal: rossz pályát választottak. Erre jó megoldásnak tartják a gyermekeket zsenge korukban megismertetni a vállalkozói réteggel: már kisiskolás korukban beviszik őket a szakmák és mesterségek világába, valamint igyekeznek a szakmáknak is helyet biztosítani az iskolai keretek között, azaz „megtanítják őket a keresgélésre, és arra, hogy szükség van a munkaerőre”.

A képviselet kérdése

Problémaként tekintenek ugyanakkor arra is, hogy nincs elegendő magyar képviselete a magyar diákoknak sem bizonyos helyszíneken, településeken, sem a tanfelügyelőségeken. Ezt pedig úgy szeretnék megoldani, hogy szövetségi fiókokat hoznak létre minden településen.

Egyik napról a másikra születnek döntések

Domokos Ferenc, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ) elnöke szerint a tavalyi tanévben tapasztalhattuk meg eddig talán a legmarkánsabban, hogy fontos intézkedéseket egyik napról a másikra megváltoztathatnak. A diákvezető a romániai oktatás általános problémájának tartja a megfontoltság és spontenaitás meglétét vagy éppen hiányát. Példaként említette, hogy a hetedik osztályosok utolsó percben, a vizsgadátum előtt pár héttel tudták meg, hogy számukra is bevezetik a próba-kisérettségit. Felröppentek olyan tervezetek is, hogy feleletválasztós kérdéseket is alkalmazzanak az érettségi vizsgán, amit a tömeges elégedetlenség miatt végül visszavont a minisztérium, sorolta.

A végzős diákok egész évét és az év végi teljesítményét is meghatározzák ezek az intézkedések, és a tavalyi év azt mutatta, hogy már a hetedikesek, nyolcadikosok esetében is felmerülhetnek ugyanilyen problémák, magyarázta. „Nem lehet úgy kezelni a diákokat, mintha nem lennének élő egyének, akik egyik napról a másikra tudnak alkalmazkodni hirtelen felmerülő problémákhoz és olyan dolgokhoz, amelyekről azelőtt egész egyszerűen nem hallhattak” – fogalmazott a MAKOSZ elnöke.

Új tanügyi törvény?

A rendszer másik általános problémájának nevezte, hogy az oktatás nincs kellőképpen komolyan véve, a nagyobb mértékű változások pedig nincsenek eléggé támogatva vagy pedig eleve nem jó az adott kezdeményezés. Mint emlékeztetett, új tanügyi törvény kidolgozását ígérte a minisztérium a tavalyi tanévben, ám Ecaterina Andronescu volt tárcavezető ígéretei ellenére a tervezet a mai napig nem látott napvilágot. „Tavasszal is csak egy javaslatcsomagot publikált a miniszter asszony, ami viszont nem biztos, hogy egy teljesen jó megközelítést alkalmazott” – fogalmazott Domokos Ferenc.

Példaként említette azt az intézkedést, miszerint az érettségi típusához (elméleti, vokacionális vagy technológiai) kötnék a fiatalok egyetemválasztását. A MAKOSZ-elnök szerint ez nem biztosított volna megfelelő átjárhatóságot, és szintén nagyon hirtelen jött volna a tanulók számára. „Nagyon sokan nem feltétlenül biztosak abban, hogy konkrétan milyen úton szeretnék folytatni pályafutásukat vagy tanulmányaikat a líceum elvégzése után” – érvelt amellett, hogy miért ellenezne egy ilyen típusú intézkedést. Hozzátette, ugyanilyen kizáró jelleg merül fel abban a rendeletben is, amely automatikusan szakiskolákba sorolná azokat a tanulókat, akik nyolcadik osztály végén 5-ös alatti átlaggal végeznek.

Tananyag és vizsgarendszer átgondolása

Harmadik témaként említette a tananyag és a vizsgarendszer átgondolását. „Szükség van egyfajta koordinálásra a kettő között, ami nem a lexikális tudás betanítását, bemagolását helyezi előtérbe – főleg a vizsgák előtti egy-két évben”, mondta Domokos Ferenc, valamint fontos lenne, hogy a követelményrendszer se ezt priorizálja. Kiemelte még a pedagógusképző hiányát is, ami „rá tudja nyomni a bélyegét az egész rendszerre”.

„Tudom, hogy ezek nagyon elvonatkoztatott és általános elképzelések, viszont most már a legégetőbb és legsürgősebb kérdéseknek ezeket a nagy léptékű témákat tudjuk felhozni, már csak annak érdekében is, hogy történjen egyfajta előrelépést” – összegzett a MAKOSZ elnöke.