A Temesváron tanuló magyar egyetemi hallgatók közösségi tereként, szakmai fejlődésének központjaként kíván működni a Bolyai János Szakkollégium, amelyet szerda koradélután avattak fel többek között Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes jelenlétében.

A Bánsági Közösségért Egyesület égisze alatt működő szakkollégium a bánsági magyarság húszéves álmát váltotta valóra. „Most már Temesváron az óvodától az egyetemig lehet magyarul tanulni” - mondta Molnár András, a civil szervezet elnöke, utalva arra, hogy az intézmény szellemi műhelyként kíván működni a bentlakók és a külső személyek számára is, erősítve a temesvári magyar közösséget. Büszkén mondta, hogy a szakkollégium iránt már megnyitás előtt nagy volt az igény, így a modern, a 21. századi igényeket kielégítő 30 férőhelyes bentlakás teltházzal kezdte meg működését.

Farkas Imre temesvári alpolgármester szerint a magyar kormánynak köszönhető bölcsődeépítés, óvodafejlesztés után „most a magyar felsőoktatás fellegvárának avatóján” vehettek részt az egybegyűltek. Az elöljáró felidézte diákéveit: „mi, temesváriak tudtunk a székelyföldiekről, bulikon találkoztunk, de aligha volt közös magyar diákélet. A Bolyaival mindez megváltozik, mert ez minden magyar diákot integráló intézmény lesz”.

Az alpolgármester szerint amellett, hogy biztosítja a lakhatás és étkezés feltételeit, „az otthont is pótolja” ez intézmény. „A magyar szaknyelv elsajátítása szintén a kollégium feladata lesz, mert Temesváron nincs magyar egyetemi képzés. Reméljük, a bentlakók alkotó tagjai lesznek a temesvári magyar közösségnek, biztosítva ezáltal a közösségi jövőt” - zárta szavait.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint Erdély, a Bánság és a Partium Kelet-Közép-Európa szellemi fellegvára lehet, ha „hozzárendeljük a tudást, a pénzt és az akaratot”. Mint fogalmazott: az oktatás általában stratégiai kérdés, de a romániai magyar közösség számára létkérdés.  Az építkezést-felújítást 150 millió forinttal támogató magyar kormány képviseletében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt kívánta, hogy legyen ez a hely „egy kis haza, egy kis Magyarország”.

„Nem egy hagyományos kollégium ez, hanem egy szórványkollégium. A nemzetpolitika kifejezés ismeretlen nyugaton, hiszen a politika ab ovo nemzeti. A történelem viharai miatt azonban magyar nemzet egyharmada, más országokhoz került, de attól még a magyar nemzet része” - utalt arra, hogy a jelenlegi magyar kormány felelősséget vállal a külhoni magyar közösségekért és egyénekért. Temesvárnak a magyar kultúr- és oktatástörténetben játszott fontos szerepét taglalva reményét fejezte ki, hogy „ez a kollégium ne csupán egy sziget legyen, hanem magyar közösségi térként álljon a diákok rendelkezésére”.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszédében előrebocsátotta: az oktatás mindenütt stratégiai kérdés, de „számunkra, romániai magyarok számára létkérdés”.

„Az RMDSZ legnagyobb eredménye a magyar oktatási rendszer újrateremtése a bölcsődétől az egyetemig. De ehhez kellett a közösség kitartása és harca, az egyház aktív szerepvállalása, a civilek elkötelezettsége, és a magyar kormány támogatása minden esetben – mondta. - Nem állhatunk meg itt. Tovább kell fejleszteni a magyar oktatást, általában az oktatást Romániában. Versenyképes legyen, és a magyar nyelven tanulás ne csak az identitás megőrzésében segítsen, hanem a magasabb a színvonalat jelentse.”

Az RMDSZ elnöke szerint Erdély, a Bánság és a Partium lehet Kelet-Közép-Európa szellemi fellegvára, ha hozzárendeljük a tudást, a pénzt és az akaratot. "Olyan oktatás kell Romániában, amely azonos esélyeket biztosít falun, városon, románnak, magyarnak, gazdagnak és szegénynek. Gyermekeink tehetsége a legfőbb vagyonunk. Ezt kell gyarapítani” - jelentette ki.

A bentlakók nevében Makkai Mercédesz és Juhász-Boylan Pál szólalt fel, a Bartók-líceum diákjainak verses-zenés produkciója után pedig Pál József Csaba temesvári római katolikus megyéspüspök szentelte meg a szakkollégiumot.

Nagy György Tamás, a Temesvári Műszaki egyetem professzora beszédében elmondta, hogy a bentlakók fele-fele arányban székelyföldiek, illetve szórványból érkezettek. Előbbiekhez intézve szavait felhívta a figyelmet: „Temesváron erős magyar intézményekkel, de gyenge identitástudattal rendelkező, magyarul nehezen beszélő emberrel is fognak találkozni. Idő kell, megérteni őket, s amikor hazamennek, óvva intsék közösségüket, nehogy ide jussanak.”

Molnár Zsolt volt Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő „az ötlet közvetítőjeként” a Maszolnak elmondta: 2013-ban kezdeményezték a szakkollégium létrehozását, 2015-ben kötötték meg a támogatási szerződést a magyar kormánnyal, és a katolikus egyház is akkor bocsátotta a rendelkezésükre az ingatlant. Kifejezte reményét, hogy a bentlakók aktívak lesznek mind szakmai téren, mind a diákéletben, és rendezvényekkel, programokkal fogják megtölteni Temesvár új közösségi terét.