Alapításának tizennyolcadik születésnapját ünnepelte csütörtökön a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – az október 3-ai ünnepség kellő lendületet adott az újonnan induló tanévnek. Felszólaltak az egyetem elöljárói, dicséretet zengtek a kitüntetettek, biztatást mondott Kelemen Hunor államfőjelölt. Az intézmény és annak diákjai, tanárai pedig a buzdító beszédek mellett egy igazán fiatalos köszöntőt is kaptak: a kolozsvári színészekből álló Loose Neckties Society zenekar alapozta meg az esemény jó hangulatát.

„Olyan az október 3., mintha egy szeretett családtag születésnapját ünnepelné az ember” – nyitotta meg a Sapientia Napját Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Hozzátette, bár sok szorongás és küzdelem rejtőzött az elmúlt évek mögött, az öröm is jócskán befészkelte magát az egyetem fejlődésébe, hiszen egyre inkább haladnak célkitűzéseik megvalósítása felé, és „az erdélyi magyarság szellemi elitjét képezik”.

Éppen ezért nem mindegy, hogyan alakul a felsőoktatás, hiszen az erdélyi magyar közösség vezetőit próbálják felkészíteni, ahhoz pedig elengedhetetlen, hogy az intézmény a „tudomány templomaként” és az „elitképzés felelősségteljes művelőjeként” oktassa fiataljait.

„Az egyik legdinamikusabban fejlődő felsőoktatási intézmény”

Tonk Márton dékán elmondta, a tizennyolc évvel ezelőtti alapító tagok közül öten már elhunytak, a 18 év azonban a hitre, bátorságra és bizalomra épült, így nem csupán a veszteséget, hanem megannyi kitűnő eredményt is összegyűjtött: a kishitűeknek bebizonyította, igenis működhet egy önálló magyar egyetem. A kezdeti év 374 hallgatójának száma mára nagyot nőtt: négy erdélyi városban 2 203 hallgató tanul jelenleg a Sapientián. Az első év 72 oktatójának létszáma is emelkedett: 201 főállású és 150 társult oktatóval rendelkezik jelenleg az intézmény – ismertette Tonk Márton. „Válaszolva az egykori hitetlenkedőknek, ezek a számok azt is jelentik, hogy ma az erdélyi felsőoktatásban részt vevő fiatalok egynegyede a Sapientián tanul” – tette hozzá.

Ha az elmúlt évek nem a hitre épültek volna, akkor ma nem lenne önálló magyar felsőoktatása Székelyföldnek, és többek között nem létezne magyar nyelvű üzleti és mérnöki képzés, valamint magyar jogászképzés sem – hangsúlyozta az egyetem dékánja.

„Csak az a miénk, amit mi magunknak teremtünk meg”

Az egyetem hallgatói kitartóan menetelnek előre, és sikert sikerre halmoznak: a tavalyi tanév eredményei 15 oldalban mutatják be mindazt, amiben a hallgatók remekeltek. Például a marosvásárhelyi kar csapata nyerte a 11. Robot Challenge Nemzetközi Robotversenyt, az egyetem egyik oktatója, Balla Géza elnyerte az év bortermelője címet Magyarországon, Sapientiás vizsgálat mutatta ki, hogy nem iható a szejkei borvízforrás vize, 17 díjat nyertek el a hallgatók a 34. Országos Diákköri Konferencián (OTDK), amelynek dobogós helyein is mind az intézmény diákjai végeztek, a malária gyógyítását elősegítő kutatásban is segítkeztek az egyetem hallgatói, valamint világszerte beszámoltak a Sapientia mikrobiológiai kutatásáról, amelyből azt tudhatta meg a nagyközönség, hogy a hó ehető-e vagy sem.

Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője kiemelte, a Sapientia EMTE létrehozásával és folyamatos fejlődésével évről évre egy darabka történelmet alkotnak. Hiszen „az erdélyi magyar felsőoktatás újkori dilemmája volt az önálló magyar egyetem újraindítása”, a kétkedések ellenére mégis volt erejük létrehozni a saját oktatási intézményüket. Hozzátette, erő szükséges a továbblépéshez, az építkezéshez és a fejlődéshez is, és hit önmagunkban, a jövőben és az összetartozásban.

„A tetteid képesek megváltoztatni a világot”

„Míg a BBTE román tagozatának évnyitóját Románia jelenlegi államelnöke, Klaus Johannis tisztelte meg jelenlétével, addig a Sapientia EMTE ünnepségét az ország következő államfője, Kelemen Hunor tiszteli meg ünnepi beszédével” – konferálta fel Kelemen Hunor államfőjelöltet humorosan Tonk Márton, a Sapientia EMTE dékánja. Az államfőjelölt kijelentette, a Sapientia EMTE „az egyik legdinamikusabban fejlődő felsőfokú oktatási intézmény”, amely a lehető legjobb minőséget biztosítja hallgatóinak.

Az RMDSZ államfőjelöltje a „születésnapozó” fiatalokhoz is szólt az ünnepélyen: míg az idősebbek a biztos megélhetést és a stabilitást keresték akkor, amikor egyetemre iratkoztak, a ma tanuló fiatalok „az értékeiknek megfelelő munkát, a változó munkahelyet, az önmegvalósítást részesítik előnyben”. A mai huszonévesek tisztában vannak azzal, mi a dolguk, – emelte ki az államfőjelölt – hiszen tudják, hogy a legfontosabb, amit az egyetemen elsajátíthatnak, maga a tanulás képessége, a folyamatos képzés és az új helyzetekhez való alkalmazkodás képessége. A politikusok legfontosabb dolga pedig az ifjaktól tanulni, a fiatal nemzedékek felé fordulni és megérteni azt, hogyan látják és szeretnék alakítani a világot a fiatalabbak – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

„Nekünk elsősorban azt kell megértenünk, hogy mit várnak el tőlünk a diákok” – vallotta be az államfőjelölt, majd hozzátette, Kolozsvár kellene hogy legyen az ország tudásközpontja, „a tudás fellegvára”, ebben pedig nagy szerepet játszik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem is.

A Sapientia születésnapján pedig több dolgot is kért a hallgatóságtól: „soha ne veszítsék el a hitüket abban, hogy amit tesznek, képes megváltoztatni a világot, valamint őrizzék meg az idealizmusukat, és féltsék, soha ne adják fel a szabadságukat. Őrizzék meg a kritikai gondolkodásukat”, mert szükség lesz az önálló véleményformálásra.