Nem oldja meg a szakoktatás problémáját az a tanügyminisztériumi rendelet, amely szerint ötös átlag alatt teljesítő nyolcadikosok csak szakiskolában folytathatják tanulmányaikat, viszont szórványban magyar iskolák és osztályok kerülnek veszélybe, Székelyföldön pedig ingázni vagy bentlakásba kényszerülhetnek egyes diákok, hangzott el a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) hétvégi, kézdivásárhelyi konferenciáján.

Tömbben és szórványban dolgozó iskolaigazgatók és Toró Tibor szociológus vázolta fel, hogy milyen hatással van a magyar oktatásra az oktatási tárca rendelete, ám megoldást nem sikerült találni. Kérték, hogy az RMDSZ és az RMPSZ gyűjtse össze az intézkedés kapcsán felmerülő kérdéseket és próbálják megváltoztatni a rendeletet. Az erdélyi magyar oktatási szakemberek annak a reménynek adtak hangot, hogy megbukik a kormány és visszavonják a rendeletet. 

A pódiumbeszélgetést moderáló Kiss Imre háromszéki főtanfelügyelő bevezetőjében tisztázta: az intézkedés nem arra vonatkozik, hogy a nyolcadikosok a képességvizsgán kell elérjék az ötös átlagot, hanem a képességvizsga írásbeli eredményeit és a négy év általánosát összevetve kell meglegyen az ötös átlaguk. Így előfordulhat, hogy a diák a képességvizsgán akár mindhárom tantárgyból ötös alatti jegyet kap, de az V-VIII. osztályos eredményei átlagával mégis kihozza az ötös átlagot, így beiratkozhat líceumba. A háromszéki főtanfelügyelő szerint a rendelkezés felébresztheti a rosszul tanulókat, akik eddig érdektelenül mentek a vizsgákra, mert úgyis bejutottak.

Kiss Imre kitért arra is, az oktatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkársága a magyar tannyelvű iskoláktól jelentést kért, hogy idén hány olyan tanuló jár líceumi osztályokba, akik nem érték el az ötös átlagot, az eredményeket ezen a héten összesítik, és elemzik, hogy mekkora gondot okoz a rendelkezés. Kovászna megyében például 62 diák van ebben a helyzetben, ez a líceumi osztályokban tanulók 3,8 százalékát jelenti, mondta Kiss Imre, aki szerint Kolozs, Temes, Bihar megyékben várhatóan még alacsonyabb ezen diákok aránya. 

Pályaorientációs tanácsadás és együttműködés szükséges 

A kézdivásárhelyi konferencián elhangzott, hogy más-más hatása van a rendeletnek a tömbben és a szórványban működő magyar tannyelvű iskolákra és osztályokra. Kiss Imre szerint minden tanintézetben más lenne az ideális megoldás az oktatás minőségének javulására. Kérdéses ugyanis, hogy a rendelet valóban erősíti-ea szakoktatást, vagy megbélyegzi a szakiskolákat és tovább mélyíti a szakadékot az elméleti és a szakoktatás között. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy az ötös átlag alatt teljesítő diákoknak valóban van-e keresnivalójuk líceumban, életszerű-e, hogy aki például hármas átlaggal jut be líceumi osztályba, az majd az érettségin el tudja érni a hatos átlagot.  

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor líceum igazgatója, Becsek Éva szerint az ötös átlagot nem nehéz elérni, hiszen egy ötös alatti képességvizsga átlagot egy 7-es fölötti négyéves átlaggal ki lehet javítani, és a gyerek bejut az elméleti osztályba. Így a tömbmagyar megyékben sem jelent megoldást a rendelet, mert nem emeli az elméleti oktatás szintjét, viszont nem oldja meg a szakiskolai osztályok megalakításának gondját. A kovásznai iskolaigazgató javaslata szerint már hetedik-nyolcadik osztályban be kellene vezetni a pályaorientációs tanácsadást, ám nem elég csak a gyerekekkel foglalkozni, hanem a szülők és pedagógusok együttműködésére is szükség van a szakoktatás hatékonyabbá tételéhez. 

Becsek Éva szerint a szülők körében kellene áttörést elérni, hogy megértsék: az érettségi diploma még nem elég, egyetemet is el kell végezni a boldoguláshoz, miközben a szakiskolákban három év alatt olyan tapasztalatot és tudást szereznek, amivel meg tudják állni helyüket a munkaerőpiacon. Tapasztalatok szerint a szakiskolai tanulók hatalmas tudásbeli és motivációs különbséggel érkeznek, vannak, akik nagyon ügyesek és a cégek elégedettek velük, másoknak pedig minden mindegy, valahogy levizsgáznak, majd elmennek külföldre dolgozni egy teljesen más szakmában.    

Szórványban magyar iskolák és osztályok kerülhetnek veszélybe

A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatóhelyettese, Iliescu Júlia rámutatott: szórványban minden gyerek jövőjét veszélyezteti a rendelet, hiszen ha azok, akik nem érték el az ötös átlagot, nem iratkozhatnak be líceumba, nem lesz meg az elegendő létszám az osztály beindításához, így a többi diák esélyét is elveszik. Az oktatási minisztérium ugyanis azt nem szabályozza, hogy ilyen esetben a minimális 15 fős létszám alatti osztályok is megalakulhatnak. Iliescu Júlia szerint szórványban azért dolgoznak, hogy legyen magyar nyelvű oktatás, így másodrendű kérdés, hogy az líceumban vagy szakiskolában valósul meg. 

A nagybányai Németh László Elméleti líceum igazgatója, Váradi Izabella rámutatott: Máramaros megyében évente mintegy 80 magyar nyolcadikos végez, számukra két magyar nyelvű osztályt tudnak indítani, mivel a szülők egy része román nyelvű osztályokba íratja gyermekét. Bár voltak próbálkozások, de szakiskolai osztályokat nem tudnak indítani, mert nincs rá érdeklődő. Ilyen körülmények között nem is lehet szakiskolai osztályba íratni a gyerekeket, mert nincs magyar nyelvű osztály, vázolta a helyzetet Váradi Izabella.  

Hasonló a helyzet Besztercén is, mutatott rá Antal Attila, az Andrei Muresanu főgimnázium igazgatóhelyettese, aki szerint az alacsony diáklétszám miatt az a veszély fenyeget, hogy ha elegendő tanuló nem éri el az ötös általánost, nem tudják elindítani a magyar osztályt és a tanulók román osztályokban folytatják középiskolai tanulmányaikat, vagy elmennek más megyékbe, onnan pedig már nem nagyon térnek haza. Antal Attila emlékeztetett, hogy a korábbi híresztelésekkel ellentétben Besztercén nem sikerült elindítani az önálló magyar iskolát, ezért másként építkeznek.

Az RMDSZ és a magyar állam támogatásával második éve ingyenes bentlakást, ingáztatást és étkeztetést kínálnak a magyar diákoknak, illetve idéntől ingyenes délutáni foglalkozást is kínálnak az elemi osztályosoknak, amit ki szeretnének terjeszteni az V-VIII. osztályosok számára is. Antal Attila szerint nem az ötös általánoshoz kötött feltétel, hanem az iskolánkénti felvételi rendszer visszavezetése lehetne jobb megoldás. 

A rendeletnek nagyobb a veszélye, mint amennyi megoldást kínál

Az RMPSZ kézdivásárhelyi konferenciáján Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója elmondta: probléma, hogy a jelenlegi rendszerben a diáknak nincs második esélye, hogy javítson az általánosán, ugyanakkor a szakiskolai oktatásnak sem jó, ha olyan gyerekek kerülnek be, akik nem akarnak oda járni. Elemzése szerint a tanügyminisztériumi rendeletnek nagyobb a veszélye, mint amennyi megoldást kínál. 

Toró Tibor ismertette a Bálványos Intézet elemzését, amely szerint jelenleg 122 középiskolában működik líceumi oktatás magyar nyelven, ezek közül az alacsony diáklétszám miatt az utóbbi három év során már 12 iskola került válságos helyzetbe, mivel líceumi és szakiskolai osztályok indításához egyaránt minimum 15 diák szükséges. A szaktárca új rendelete miatt a következő tanévben újabb 9 középiskolának kell szembenéznie azzal a kihívással, hogy a 9. osztályba beiratkozott magyar diákok száma nem éri el a 15-öt, további 12 iskolában pedig ez a szám 20-nál alacsonyabb, tehát a következő években gondot jelenthet. 

Rámutatott: a modellezés hiányossága, hogy a tehetséggondozó (vokacionális) osztályokba bejutott diákok listája nem nyilvános, ezért ezek az iskolák nem kerültek be az elemzésbe. A rendelkezésükre álló adatok alapján az említett 9 iskola helyett 20 iskolában nem érte volna el a beiratkozó magyar diákok száma azt a 15-ös minimumhatárt, amellyel 9. osztály indulhat, és további 6 iskolában lett volna a magyar tagozatra beiratkozó diákok száma 20-nál alacsonyabb. Ezek a líceumok főként szórványtelepüléseken, kisvárosokban és községekben találhatók, és majdhogynem az összes erdélyi megye érintett. 

Toró Tibor is megerősítette, hogy a minisztériumi rendelet nemcsak az 5-ös alatti bejutási átlaggal rendelkező diákok lehetőségeit befolyásolja, hanem esetenként nagy hatással lehet azokra is, akik jól teljesítenek a képességvizsgán. Elemzésük szerint 22 településen a „jó tanulóknak” egyetlen lehetőségük van, hogy városukban tudják magyar nyelven folytatni tanulmányaikat. A rendelet következtében tömbtelepüléseken a diákok arra kényszerülhetnek, hogy az ingázást vagy a bentlakást válasszák, szórványban viszont a legközelebbi magyar intézmény is olyan távolinak tűnhet a diák és szülő számára, hogy jó eséllyel román osztály mellett dönthetnek.