A Természetvédelmi Világszervezet (WWF) nemrégiben közölt tanulmánya a Romániában épült törpe vízerőművek egy részét a világ leginkább természetkárosító hatású létesítményei között említi. Csibi Magort, a WWF Románia vezetőjét kérdeztük a zöld energia környezetkímélő előállításáról.

Egyre-másra épülnek az úgynevezett törpe vízerőművek Romániában is. Építőik azzal érvelnek, hogy környezetkímélő módon, úgynevezett zöld energiát állítanak elő. Mi ebben az igazság?

Le kell szögeznünk már a legelején: nincs olyan, hogy zöld energia, vagy abszolút módon rossz energia. Nem lehet a vízerőművek, nap- vagy szélerőművek természetre gyakorolt hatását abszolutizálni. Tehát nem lehet azt mondani, hogy egyes energiafajták tökéletesen környezetkímélőek, más fajták pedig teljes mértékben károsak a természetre. Mi nem azt mondjuk, és soha nem is mondtuk, hogy magukkal a vízerőművekkel van a probléma, hanem azt, hogy rengeteg olyan létesítmény készül Romániában, amely nemcsak a természetre káros, hanem a helyi közösségekre nézve, és hosszútávon az ország stratégiai érdekeire is. Romániában sokkal jobban oda kellene figyelni a vízerőművek építésének stratégiájára. Ha ez a stratégia nincs kellő gonddal kidolgozva, akkor megszegjük az Európai Unió szabályozásait, és elkezdődnek a problémák. Több olyan vízerőműprojekt készült Romániában, amelynek a dokumentációja igencsak hiányos, ráadásul a romániai hatóságok is meglehetősen erőtlenül léptek fel az ilyen létesítmények esetében.

Mi tehet a WWF ebben az ügyben?

Szakemberek bevonásával világszintű helyzetjelentést készítettünk, amelyben felsoroltuk a gátépítés „hét bűnét”. A tanulmányban azt próbáltuk meg összefoglalni azokat a főbb hibákat, amelyeket a vízierőművek építői elkövetnek nemcsak Romániában, hanem a világ bármely részén. A jelentésben felsoroltuk a világban fellelhető leginkább természetkárosító vízierőműveket.  Sajnos Romániának sikerült bekerülnie a negatív rangsorba: a román törpe erőművek egy részének helyzete a török, a brazíliai létesítményekkel egy csoportban szerepel a jelentésben. A felsorolt hőerőművek mind nagyon károsak a természetre. Jelenleg a tanulmány tudományos hátterét készítjük, felmérjük Románia folyóvízhálózatának állapotát, a következő lépés pedig az lesz, hogy a nagyon jó, természetes állapotban lévő folyóinkat megvédjük az ilyen befektetésektől. Megpróbáljuk beazonosítani Románia folyóvizeinek legfontosabb, legértékesebb részeit, és ezeket megpróbáljuk a törvény által megvédeni.

Meg lehet úgy építeni egy törpe erőművet, hogy ne fordítsa fel fenekestül az ökoszisztémát?

Több szempontot is figyelembe kell vennie egy ilyen létesítmény megépítésekor. A vízerőműnek semmilyen formában nem szabadna úgy befolyásolnia a folyómedret, hogy felborítsa az ökoszisztémát. Másik fontos szempont: a folyó vízhozamát semmilyen módon nem szabad az erőművel befolyásolni. Az erőművet úgy kell megépíteni, hogy ne csökkentse a folyó vízhozamát, mert ez hosszútávon nemcsak a természetre, hanem a helyi közösségre is nagyon káros hatással van, mert hosszútávon a vízhez való hozzáférést korlátozza. A jelentésünk azt is kimondja, ha ezt így folytatjuk, egy-egy erőmű 2030-ig akár negyven százalékkal is csökkentheti a friss vízhez való hozzáférést. Jelenleg Romániában 430 különböző törpe erőmű van tervezési vagy építkezési szakaszban. Ezekből több mint 300 már engedélyt is kapott. És mindezt úgy, hogy semmiféle tanulmány, felmérés nem készült arról, hogy az egymás után sorban épülő erőműveknek például milyen hosszú távú hatása lesz a folyóvizek árterületére. Ez nagyon fontos, mert abban a pillanatban, hogy megkezdték a stratégiai tervezést, azt is meg lehet mondani, hogy adott területre hány vízerőművet lehet építeni fenntartható módon, úgy, hogy hosszú távon ne érintse jelentősen se a vízhozzáférést, sem a vízbiztonságot vagy a természetet. Amíg ezt nem tettük meg, és fejetlenül építjük a törpe vízerőműveket, a hatásokat csak hosszú évek múlva tapasztaljuk meg. Például Romániában a hatvanas évek nagy gát- és gyűjtőtóépítéseinek csak most tapasztaljuk a hatásait: a Duna vízszintje már két alkalommal volt rendkívül alacsony az elmúlt két évben, és két éve az eddigi legalacsonyabb vízhozamot produkálta a folyam, amit valaha mértek. Láthatjuk az évente ismétlődő hatalmas szárazság hatásait, az árvizeket, ezek mind a hatvanas években elkövetett hibák következményei. Ha törpeerőművekkel tesszük tönkre a folyóinkat, nem ötven-hatvan év múlva, hanem néhány éven belül fogjuk tapasztalni a valós következményeket.

Látott már pozitív példát is erőműépítésre Romániában?

Láttam Romániában is olyan erőműveket, amelyek betartották a szabályokat. Persze, nem voltak pozitív hatással a környezetre, de legalább minimalizálták a környezetre gyakorolt hatásukat. Lehet úgy törpe erőművet építeni, hogy a hatás minimális legyen, azonban jelenleg még mindig a profit van az első helyen. Ha a befektetők csak profitban gondolkodnak, hogy a lehető leghamarabb a legtöbb áramot előállítsák az állami támogatás reményében, az egész rendszer egyensúlyát veszti.

A közelmúltban a WWF egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a természeti szolgáltatásokért díjat fizettetne. Pontosan miről is volna szó?

 Ez nem a mi ötletünk, az EU is szorgalmazza a „szennyező fizet” elvet, és ez normális kellene hogy legyen. Viszont, hogy pozitív példát mutassunk, van egy projektünk, amivel azt próbáljuk megmutatni, hogy ezeknek a természeti szolgáltatásoknak igenis értékük van. Létezik egy európai rendelet is, amely kimondja, hogy a tagállamoknak ki kell számítaniuk a különböző természeti szolgáltatások értékét. Nekünk, a társadalomnak, ugyanis kézenfekvőnek és természetesnek tűnik, hogy létezik levegő, létezik ivóvíz, léteznek különböző erőforrások, ám ha ezek nincsenek megfelelően kitermelve és menedzselve, mindezek az alapvető dolgok már nem garantáltak. Számunkra nagyon fontosak az olyan programok, amelyek valamilyen szinten nemcsak a természet esztétikai vagy egészségügyi értékét fejezik ki, hanem azt a gazdasági értéket is, amit generál. Például azt, hogy az erdő mennyi vizet köt meg, mennyi erdei gyümölcsöt, gombát, jövedelemforrást generál az embereknek. Máramarosban van egy fenntartható turizmusról szóló programunk, amellyel azt szeretnénk elérni: úgy épüljön ki Máramaros turizmusa, hogy az se a természetben, se a hagyományokban ne tegyen kárt. Azok a befektetők például, akik panziókat és hoteleket építenek és figyelembe veszik a környezeti ráhatásokat, igyekeznek, hogy megkapják a zöld tanúsítványt, pénzügyi juttatásokat is kapnak azért, mert tiszteletben tartják a természetet. Călăraşi megyében van még egy ehhez hasonló projektünk: léteznek olyan halfarmok, amelyek nincsenek befedve, hogy a madarak, mint például a kormorán, élelemhez juthasson. Nos, ezek a halfarmok is pénzt kapnak, mert tulajdonosaik így jártak el. Mi először is rávennénk a gazdasági szereplőket arra, hogy közép és hosszútávon is tervezzenek, és lássák be, hogy az, ami az azonnali profitjukból egy kissé visszavesz, az közép, illetve hosszú távon értékeket generálhat.

Sok a külföldi tőke is a romániai törpe erőművekben. Mi lehet az oka?

Az okot elsősorban a támogatási rendszerben kell keresni. Romániában az úgynevezett zöld energia generálásának juttatásai aránytalanul magasak, így megéri „zöld” energiába fektetni, mert a befektetés csak a támogatásokból is viszonylag hamar megtérül. Viszont nem csak a törpe vízerőművek esetében ez a helyzet, ugyanígy masszívak a befektetések a szél- és napenergia telepekbe is. Ezzel alapvetően nem is lenne semmi probléma, a baj az, hogy a támogatási rendszer nem értékeli a generált energia hasznosságát, szükségességét, csak a mennyiséget. Így aztán bárhova megéri befektetni, ahol a befektető el tudja érni, hogy építkezhessen.

Említette, hogy a WWF jelentése szerint a mintegy 430 romániai törpe erőmű dokumentációja hiányos, ennek ellenére 300 gyakorlatilag zöld utat kapott, néhány már építési fázisban van. Mi lehet az oka? Nemtörődömség, vagy helyi szintű korrupció, érdek-összefonódás?

Elsősorban a stratégia hiánya. Ha nem tudjuk, mit szeretnénk elérni ezekkel az erőművekkel, ha nem számítjuk ki, hogy ezek hogyan befolyásolják a gazdasági fejlődést, a vízbiztonságot, a helyi közösséget és a természetet közép, illetve hosszútávon, addig nem lehet elvárni, hogy a rendszer bármilyen pozitív fejlődést generáljon. A különböző projekteknek csak a közvetlen hatásait vizsgálták, ezt is sokszor hanyag, nemtörődöm módon, viszont senkinek sincs fogalma a különböző erőművek kumulatív, összesített hatásáról az ökoszisztémára, a folyók egészségi állapotára. Természetesen néha igyekszenek is a különböző szervek, hogy ne lássák a teljes képet, és úgy tegyenek, mintha a külön-külön erőművek ugyanazon a folyóvízen nem generálnának egy összesített negatív hatást a környezetre, és így megadnak különböző engedélyeket. Így a befektetés mindenki számára rossz, kivéve a befektetőt, azonban hosszú távon ő is csak veszíteni fog.