A romániai pedagógusok szerencsésnek mondhatók a magyarországi kollégáikhoz képest, hogy a román állam a magyartól eltérően nem korlátozza az alternatív pedagógiai módszereket – hangzott el a témában szervezett kétnapos csíkszeredai konferencián. Az érdeklődő óvodapedagógusok az elméleti előadások mellett kiscsoportos beszélgetéseken vehettek részt, emellett gyakorlati módszerek elsajátítására és intézménylátogatásra is adódott lehetőség.

Minden hely betelt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és Hargita Megye Tanfelügyelősége által szervezett konferencián, amelyet kedden és szerdán tartottak a hargitai megyeszékhelyen. Az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában teltházas előadásokon gyakorló óvodapedagógusok ismertették az általuk alkalmazott alternatív pedagógiai módszerek alapelveit és legfontosabb működési mechanizmusait. Burus-Siklódi Botond RMPSZ-elnök és Demeter Levente megyei főtanfelügyelő köszöntői után a Step by Step, a Waldorf és a Montessori módszerekkel ismerkedhettek meg a résztvevők.

Lépésről – lépésre: a gyerekközpontú pedagógia

Az amerikai szakemberek által az 1990-es években kidolgozott Step by Step módszer ma Közép-kelet Európa és Ázsia 29 országának oktatási intézményeiben van jelen, Romániában az 1994/95-ös tanévben indultak az első ilyen csoportok. A program lényegét Jakab Klára és Sükösd Hajnal székelyudvarhelyi óvodapedagógusok mutatták be. Mint mondták, azt tekintik küldetésnek, hogy a hagyományos módszerek mellett kellő teret kapjanak az alternatív pedagógiák. A Step by Step elsősorban a gyermek kulcspotenciáljának a fejlesztésére alapoz. Ennek érdekében az egyéni fejlesztésre összpontosító, az individualizációt tisztelő tevékenységközpontú szemléletet és fejlesztő stratégiát valósít meg. Alapelve, hogy a gyermeket meg kell ismerni ahhoz, hogy nevelni tudjuk.

A Step by Stepes óvodai termekben különböző tevékenységközpontokat alakítanak ki, ezeknek használatát, a megfelelő viselkedést rajzokkal, fényképekkel illusztrált szabályokkal terelik egy mederbe. Fontos a központok térbeli elhelyezésénél, hogy melyik tevékenység milyen zajjal jár, hová kerül a csendesebb és a hangosabb sarok. A pedagógusok folyamatosan figyelik, hogy melyik gyermek melyik tevékenységközpontban tevékenykedik.

Szükség esetén beavatkoznak és igyekeznek megtalálni a módját, hogy átvezessék a gyereket egyik központból a másikba, hogy ne csak egyféle tevékenységet végezzen folyamatosan. A tevékenységközpontok között megtalálható például irodalmi- és zenei központ, homok- és víz központ, vagy éppen a családi szerepjátékos központ. A berendezéseknél nagyon fontos a pozitív kisugárzás, például a sárga szín használata, ami melegséget áraszt, akárcsak a napfény.

A napi tevékenységeket beszélgető körökkel indítják a csoportokban. A gyerekek különböző módokon üdvözlik egymást. A pedagógusok kitérnek az időjárásra, az aktuális jeles napokra, esetleg élménybeszámolóra ösztönzik a gyerekeket, mondókákat mondanak, vagy éppen a beszélgetésekkel rávezetik a csoportot az aznapi mese témájára.

A tevékenységek során nagy szerepe van a szabad játéknak, fontos, hogy nagyon sok saját készítésű játékot használnak ennek során. A módszer alapvetően projektekben gondolkozik. Különböző témakörök köré kiépített programok zajlanak az évszakoknak, ünnepeknek megfelelően. A projektek végén kiállításokon mutatják be a produktumokat, amit a szülők is megtekinthetnek.

A 100 éves a Waldorf pedagógia alapja: emberismeret

Jubileumhoz érkezett a Waldorf oktatási módszer, hiszen 1919-ben jött létre az első olyan iskola, ahol ezzel a módszerrel oktatták a gyerekeket. A Waldorfot bemutató Benta Emőke és Mátéfi Enikő Marosvásárhelyről érkeztek. Érdekességként megtudhattuk, hogy  a módszert már az első világháború kitörése előtti években kidolgozták, azonban a világégés miatt késlekedett a gyakorlati alkalmazása. A Waldorf módszerrel dolgozó intézmények nincsenek az állami elvárások által megkötve, hiszen sem létrehozásuk, sem működtetésük, finanszírozásuk nem köthető a központi hatalomhoz.

A módszer alapja az emberismeret, követői a test – lélek – szellem egységében hisznek. A Waldorf egyik alapvető követelménye a gyermek tisztelete. Az oktatás során nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a gyermek folyamatában lássa a világ dolgait, a búzaszem elvetésétől a kenyér kisüléséig lássa és értse például az asztalra kerülő étel születését. A Waldorf számos hatalmi eszközt kivesz a pedagógus kezéből: nem büntet, nem osztályoz, nincs fekete és piros pont.

Ellenben van sok-sok dicséret, minden kis eredményre érkezik pozitív visszajelzés a gyermek felé. A Waldorf óvodák egyszerűen kimunkált játékokkal működnek, a játék során így nagy szerepet kap a gyerekek képzelőereje. Napi rendszerességgel használják a népmesék erkölcsi nevelő hatását a pedagógusok. Fontos elemei a Waldorf-nevelésnek a művészeti tevékenységek, az önállóságra való szoktatás és a szabad játék.

A Waldorfos óvodák ünneptől-ünnepig ritmusban dolgoznak, havonta 2-3 ünnep is feldolgozásra kerül az ünnepkör forgása szerint. Ilyenek például az őszi betakarítás napjai, Szent Mihály, Szent Márton napjai, az adventi időszak, a vízkereszt és így tovább. Ezek mellett a születésnapokat is sajátos rituálé szerint ülik meg a Waldorfos intézményekben.

A Waldorf óvodák napi rutinjaiban szintén nagy szerepet kapnak a rítusok: a reggeli köszöntés, az étkezések előtti – utáni imádságok, a mesemondások. Mindenekelőtt szeretnék a gyerekekkel éreztetni a világ ritmusát, az univerzum jelenségeitől az atomi mozgásokig. A tevékenységek során megjelenő tartalom azt szolgálja, hogy a gyerekek érzékelés szintjén ismerjék meg az őket körülvevő világot.

Önállóságra nevel a Montessori-módszer

A Montessori-módszet a Magyarországról érkezett Sári Mónika ismertette. Az előadó bevezetőjében kitért arra, hogy a romániai, erdélyi kollégák, pedagógusok szerencsésnek mondhatóak abban az értelemben, hogy az állam nem korlátozza az alternatív módszereket. Ezzel ellentétes folyamatok játszódnak le Magyarországon, ahol az állam olyan változásokat hoz a törvénykezésben, amelyek által beszorítják a különböző oktatási formákkal működő intézmények mozgásterét.

Ahogyan Sári Mónika előadásából megtudhattuk: ahogy a reform oktatási módszerek többsége, a Montessori módszer kidolgozása is egy személyhez, a névadó Maria Montessorihoz köthető. Montessori az első olyan olasz nő volt, aki hazájában szerzett egyetemi diplomát, orvosként végzett, pályáját értelmi fogyatékos gyermekek gyógyításával kezdte. Az itt szerzett tapasztalatai vezettek később a forradalmian új pedagógiai módszereinek kidolgozásához a 20. század első éveiben.

1907-ben Róma egyik szegénynegyedében nyitotta meg első intézményét, ahol vegyes életkorú gyerekekkel foglalkozott a saját rendszere alapján. A módszer gyökere, alapja a gyerekközpontúság. A gyermek fejlődésének sajátosságait figyelembe véve reagál annak érzékeny, illetve különböző dolgokra fogékony időszakaira. A módszer nagyban épít az első hat életévre, amelyben a gyermeki agy úgy szívja magába az információkat, mint a szivacs, működése az ezen időszakban megszerzett élményeire épít a későbbiekben.

Montessori a szabadságot, az önálló választás lehetőségét tette a módszere középpontjába. Pedagógiájának egész rendszerét tudományos alapokra helyezte. A Montessori pedagógusok legfontosabb eszköze a bizalom, amely által biztonságos környezetben önállóságra nevelnek a gyermek önbecsülése érdekében. Eközben a gyermek saját képességei, igényei és szükségletei szerint tud fejlődni. 

Nagy szerepe van a Montessori módszerben a megfelelően előkészített környezetnek. Az eszközök természetes anyagokból készülnek, egyszerűek. A terem polcai, bútorai gyermek-méretűek, elérhetőek, nyitottak. A játékokból egy-egy darab áll rendelkezésre, ezáltal kénytelenek a gyerekek megvárni egymást, amíg hozzájuthatnak egy-egy eszközhöz. Ugyanakkor megtisztelik a játékokat azzal,hogy helyreteszik őket. Fontos a térbeli elrendezés, a polcok berendezése is. A gyerekek játékos formában megtanulják a gyakorlati élet eszközeinek használatát is, például vizet öntenek, cipőt kötnek stb. Az is fontos, hogy minden eszközhasználat, tevékenység balról-jobbra történik, ez az olvasás előkészítése miatt van így.

Megtanulnak a gyerekek olyan alapokat, hogy hogyan fogják meg a széket, a tálcát, az első hetekben számos ilyet kell elsajátítaniuk áthelyezéses játékok segítségével. Megtanulják a nyitásokat, zárásokat, a különböző öltözködéshez szükséges ismereteket. Ezen kívül kertészkednek, faleveleket sepernek, szemetet szednek. Érdekes momentuma a napi tevékenységeknek a csendjáték, amely például a nap zárómomentuma is lehet, segítségével a gyerekek visszatalálnak kicsit a nyugalomhoz.

A Montessori óvodák kizárólag vegyes korcsoportokkal működnek az első, római intézmény tapasztalatai alapján. Ez tulajdonképpen hasonlít a klasszikus családmodellhez, ahol kis és nagy testvérek, különböző generációk élnek együtt. A nagyobbak segítenek a kisebbeknek, ezáltal önmaguk tudását is fejleszthetik, átértékelhetik. Egymás tisztelete és elfogadása alapvető érték. Eszközeit tekintve a Montessori óvodák fejlesztik többek között az érzékelést, a matematikai tudást, az anyanyelv használatát. Az oktatás során a bennünket körülvevő világ működését összefüggéseiben, konkrét megtapasztalások útján kezdik megismerni a gyerekek.

A száztíz éve töretlenül fejlődő és működő módszer természetesen számos kritikát is kapott ez idő alatt, ám sok híres emberről elmondhatjuk, hogy Montessori módszerrel tanító intézményben kapta meg a szükséges alapokat. Montessori iskolába járt a Google két alapítója Larry Page és Sergei Brinn, Jimmy Wales, a Wikipedia alapítója, Thomas Edison, a nagy amerikai feltaláló és üzletember, vagy éppen Gabriel Garcia Marquez, a Nobel díjas író.

Természetesen nem lehet mindenki híres és gazdag, ám bizonyára számít, hogy milyen alapokkal vágunk neki az életnek. A sikeres életpálya egyik megalapozója lehet a megfelelő óvoda- és iskolaválasztás, amely ma már széles skáláját nyújtja a lehetőségeknek. Válasszunk bármilyen módszerrel dolgozó oktatási intézményt, soha nem feledkezzünk meg arról, hogy a gyermek számára az egyik legfontosabb dolog szüleinek biztonságot nyújtó szeretete és gondoskodása.