Megszavazta az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa a nyelvi jogok önkormányzati érvényesüléséről még a háromszéki Bálványoson elindított jelentést. Ez a dokumentum ajánlásokat fogalmaz arra vonatkozóan, hogy a helyi és regionális önkormányzatok maguk döntsenek arról, milyen nyelvet használnak, szervezzenek nyelvtanfolyamokat, alkalmazzanak olyan közhivatalnokokat, akik ismerik a régióban használt nyelveket.

Az európai fórum jelentése bevezetőjében rámutat: az európai városokban, régiókban növekszik a nyelvi sokféleség, ennek eredményeként az önkormányzatok egyre több nyelvi kérdéssel szembesülnek. A kongresszushoz is számos nyelvi kérdésekhez kapcsolódó panasz futott be.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke hétfői sajtótájékoztatón rámutatott: ez a nemzetközi dokumentum is alátámasztja, hogy jó úton járnak, és az a megoldás, hogy Székelyföldön regionális hivatalos nyelv legyen a magyar. Kifejtette, a jelentésbe belekerült, hogy a Kovászna megyei prefektus megtiltotta a civil szervezeteknek és egyházaknak, hogy kétnyelvű űrlapon igényeljenek támogatást, akkor több mint száz civil írt alá petíciót, amit eljuttattak az európai fórumokhoz.

A nemzetközi jelentés kitér arra, hogy a közhivatalnokoknak ismerniük kell a térségben beszélt nyelveket, miközben a háromszéki önkormányzatot bíróság kötelezte arra, hogy új versenyvizsgát hirdessen a megyei könyvtár igazgatói tisztségének betöltésére, és ebben nem szerepelhetett feltételként a magyar nyelv ismerete.

Tamás Sándor hangsúlyozta: az európai tagországok, esetünkben Románia jóindulatán múlik, hogy az anyanyelvhasználathoz való alapvető emberi jogot miként biztosítja. Jelenleg még „befele a kettős mérce, kifele a kettős beszéd” jellemző, amikor azt kommunikálják, hogy példaértékűen megoldották a kisebbségi kérdést.

Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsa alelnöke, aki az európai testület önkormányzati bizottságának elnöke is rámutatott: a jelentés elfogadását vita előzte meg. Jó, hogy több európai intézmény, bizottság foglalkozik a nyelvi jogok kérdésével, több jelentés, ajánlás született meg a témában, a nyelvi és az önkormányzati chartát is több tagállam ratifikálta, ám a gyakorlatban nem mindig alkalmazzák. Sok országban alapvető emberi jognak tekintik az anyanyelv használatát, ám vannak olyan országok, ahol a politikai vitákba építik, holott ezt a kérdést a napi politika fölé kellene emelni.