Rendszerszintű beavatkozásra van szükség a hazai közoktatásban, csökkenteni kell a társadalmi egyenlőtlenségek nyomán kialakult szakadékokat és át kell gondolni a pedagógusképzés rendszerét is – értékelt a Maszolnak a héten közzétett nemzetközi teljesítménymérési program lesújtó romániai eredményeiről Novák Csaba-Zoltán és Szabó Ödön oktatási szakpolitikus, valamint Kovács Irén Erzsébet kisebbségi oktatásért felelős államtitkár. 

Mint arról korábban beszámoltunk, kedden tette közzé a nemzetközi teljesítménymérési program (PISA) 2018-as felmérésének eredményeit az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A felmérésen az elmúlt 9 év legrosszabb teljesítményét érték el a romániai diákok, akik mindhárom vizsgált területen – szövegértés, természettudományok, matematika – az átlag alatt teljesítettek, emellett nőtt a funkcionális analfabéták aránya is.

Elfeledkeznek a jéghegy csúcsa alatti tömegről

Hamisak azok az állítások, hogy a PISA-felméréseknek nincs relevanciájuk, ezek a számok igenis jeleznek valamit az ország oktatási rendszerére vonatkozóan – fogalmazta meg érdeklődésünkre Novák Csaba-Zoltán, az RMDSZ szakpolitikusa. A szenátor szerint az eredmények rávilágítanak a romániai oktatási rendszer hiányosságaira, ugyanakkor hiba lenne azt gondolni, hogy pusztán törvénymódosítással meg lehet oldani az oktatásügy problémáit, hiszen a közoktatásnak számos egyéb hiányossága is van.

Novák szerint az egyik sarkalatos kérdés a témában a kerettanterv meghatározása: „Fontos lenne újragondolni, hogy mit mennyi időben, milyen minőségben akarunk oktatni a diákoknak” – fogalmazott. A politikus szerint a romániai oktatási rendszer jelenleg az átlag feletti képességekkel rendelkező gyermekekre fókuszál, ezzel együtt az átlagos, vagy átlag alatti diákokat elhanyagolja. „Elfeledkeznek a jéghegy csúcsa alatti tömegről és olimpiász-eredményekkel takaróznak” – mondta.

Novák Zoltán szerint a szülők és a diákok iskolához való hozzáállásában is szükség volna változásra, szemléletváltásra. Emellett a pedagógusképzést is teljes mértékben újra kellene gondolni. „Meg kell vizsgálnunk, hogy kik választják jelenleg ezt a pályát és mit kínál nekik ez a karrier. Jelen pillanatban úgy tűnik, degradálódott a pedagógusok közössége. Átfogóbb szűrést kellene végezni a pedagógusképzésre jelentkezők között és az is fontos volna, hogy több pszichológiai, lélekismereti tárgyat tanuljanak a leendő tanítók, tanárok. Természetesen tisztában vagyunk azzal is, hogy a jelenlegi rendszer egyszerűen elveszi a tanárok energiáját a lényegi dolgoktól” – mondta el a politikus a pedagógusok szakmai képzése kapcsán.

A politikus szerint ugyanakkor szükség volna a folyamatos továbbképzés biztosítására is és nem elhanyagolható szempont a vonzó bérrendszer kidolgozása sem. Novák Csaba-Zoltán hangsúlyozta: csak akkor történik elmozdulás az oktatás ügyében, ha minden szinten hozzányúlnak a kérdéshez.

Józanító pofon

Szabó Ödön parlamenti képviselő, oktatásügyi szakpolitikus a Maszol érdeklődésére úgy fogalmazott: akik ismerik a romániai oktatásügyi rendszert, azokat nem érte meglepetés a felmérés eredményei kapcsán. A politikus szerint józanító pofonként értékelhetjük az eredményeket, amelyek a napokban valósággal berobbantak a romániai köztudatba. Összességében és alapvetően gond van az oktatás minőségével – szögezte le Szabó Ödön, a képviselő szerint több szinten is van teendő.

Ilyen szint a pedagógusképzés kérdése: „Kell egy eszköz, megfelelő intézményi háttér a pedagógusképzésre. Azokban az országokban, ahol a pedagógusképzés rendszerén változtattak, szakmai segítséget nyújtottak, jobbak ezek az eredmények”, szögezte le. Szabó Ödön azt is hangsúlyozta, hogy azok az országok teljesítettek igazán jól a felméréseken, ahol stabil az oktatási rendszer, ahol nem követik egymást a különböző reformcsomagok, ahol nem akarja minden miniszter megváltoztatni az oktatást. „Fontos, hogy engedjék kiforrni a rendszert. Finomítani, javítani mindig lehet, de alapjaiban nem lehet gyakran változtatni” – fogalmazott.

Szabó Ödön szerint nagyon fontos eleme a jobban teljesítő országok sikerének, hogy lehetőséget kínáltak társadalmi státusztól függetlenül az oktatásra. „Teremtettek egyfajta szabadabb légkört. Azoknak a társadalmi csoportoknak a gyermekei is hozzájutnak a minőségi oktatáshoz, ahol a szülők nem engedhetnék meg maguknak ezt. Tehát azok az országok, ahol nem szakad szét szegény-gazdag részre a közoktatás, jobban teljesítettek. Ezekben az országokban a társadalmi státuszukban kirekesztettebbek is kiválóan tudtak teljesíteni. Ha egy ország meg akarja változtatni a versenyképességét, nem szabad engedni, hogy szétszakadjon a társadalom és nagy, áthidalhatatlan különbségek alakuljanak ki a társadalmi rétegek között az oktatást tekintve sem” – mondta el a felmérések társadalmi tanulságaival kapcsolatban a képviselő.

„Semmit nem érünk az egymásra mutogatással, a bűnbak-kereséssel. Plusz forrásokat kell az oktatás mellé rendelnünk, megfelelő körülményeket kell teremtenünk a tanárok és diákok számára is. Külön kell választanunk az elitképzést” – sorolta Szabó Ödön. A politikus kiemelte azt is, hogy Romániában aggasztó méreteket öltött az iskolaelhagyás. A politikus emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ-nek létezik egy komplex oktatási javaslatcsomagja, amely a problémakört számos aspektusból körüljárva tartalmazza a kívánatosnak vélt változtatásokat. „A PISA-felmérés mindenképpen igazolja, hogy javaslataink helytállóak és aktuálisak. Az általunk összeállított törvénycsomag a szenátus asztalán van, és éppen a most felbukkanó problémákra kínál megoldási lehetőségeket” – mondta Szabó.

Államtitkár: teljes paradigmaváltás kell

„Az OECD a tesztelésben résztvevő iskolákat véletlenszerűen választja ki a SIIIR (Romániai Tanügy Integrált Informatikai Rendszere – szerk. megj.) adatbázisból bizonyos kritériumokat figyelembe véve. Az elsődleges, életkori kritérium mellett vidéki és városi iskolák, román és magyar tannyelvűek is a mintavétel szempontjait képezik” – szögezte le írott állásfoglalásában Kovács Irén Erzsébet kisebbségi oktatásért felelős államtitkár.

Kovács Irén felhívta a figyelmet arra, hogy a tudásfelmérés mellett a PISA-tesz egy háttérkérdőívet is tartalmaz, amely a tanuló személyes vonásaira, véleményeire, értékválasztásaira és ambícióira, otthoni és iskolai környezetére kérdez rá. Ennek alapján kiderült, hogy a gyengén teljesítő tanulók hátrányos társadalmi-gazdasági környezetből származnak.

„A 44 százalékos funkcionális analfabetizmus – a hosszabb szövegek megértésében, az átvitt értelem dekódolásában, az absztrakt gondolkodásban való nehézségek – legfőbb oka a romániai 15 évesek körében a társadalmi-gazdasági helyzet. A szociálisan és gazdaságilag hátrányos helyzetű diákok családjában nem fektetnek nagy hangsúlyt az iskolai teljesítményre, hiszen ahol a lét a tét, ott a tanulmányi előmenetel másodrangú, nem ismerik fel, hogy a kitörés kulcsa pont az alkalmazható tudás” – vélekedett a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár.

Különbségek figyelhetőek meg szerinte ugyanakkor a városi és vidéki iskolák, a jó hírnevű és kevésbé jó hírnevű, valamint az elméleti és szakiskolák eredményei között. A felzárkóztatást a hátrányos helyzetű gyerekek számítógéphez juttató EURO 200-ashoz hasonló programok működtetésében, a szociális ösztöndíjak összegének és a jogosultak számának növelésében, különböző plusz juttatásokban, támogatási programokban látná. 

„Tulajdonképpen teljes paradigmaváltásra lenne szükség az oktatási-nevelési folyamatban. A vidéki, a városi, a jó hírnevű és a kevésbé jó hírnevű iskolákban egyaránt növelni kell az oktatás minőségét. A mechanikus tanulás helyett a hangsúlyt át kellene helyezni a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazására, és nagyobb figyelmet kellene fordítani az ismeretek elmélyítésére. Inkább keveset, de alaposan tanuljanak a gyerekek, mint sokat, de felületesen. Természetesen ehhez elengedhetetlen a pedagógusok megfelelő alap- és továbbképzése, a kellő motiváció felkeltése és a kiváló tanáraink pozitív példájának népszerűsítése” – összegzett állásfoglalásában Kovács Irén Erzsébet.

(Címlapfotó forrása: Inquam Photos/Octav Ganea)