Fennállásának 20. évfordulóját ünnepli a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ), amely 1999-ben különálló szervezetként azért jött létre, hogy a növekvő számú doktori hallgatók, a mesterizők és a fiatal kutatók érdekeit képviselje. 2019-ben A tudás becsülete címmel szervezetmegújítási programot hirdetett, és az ismeretségnövelésre, az új tagok toborzására, illetve a romániai magyar fiatal kutatók szakmai előmenetelének támogatására alapozott. Az évforduló kapcsán megkértük Biró Árpád Leventét, a szervezet jelenlegi elnökét, értékelje a RODOSZ két évtizedes tevékenységét.

Fennállásának 20. évfordulóját ünnepli a RODOSZ. Ha egy szóval jellemezné az elmúlt húsz évet, mi lenne az?

Nehéz lenne egy szóban összefoglalni mindazt, amivel az elmúlt húsz évben a szervezet foglalkozott, hiszen a RODOSZ tevékenysége is rendkívül nagy spektrumot ölel fel. Elsődlegesen érdekképviseleti szervezet vagyunk, de mindemellett szakmai rendezvények szervezésével, tanácsadással és könyvkiadással foglalkozunk. Ami ezeket a területeket összeköti, az az, hogy minden tevékenységgel a romániai magyar doktorandusok igényeit kívánjuk szolgálni, s mint ilyen a tudományos utánpótlást támogatni. Innen nézve, azt gondolom, adja magát, hogy mi lenne az az egy szó: jövőtervezés.

Két évtized hosszú idő. Milyen megvalósításai voltak a szervezetnek a „jövőtervezés” során?

A Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetségének az ereje mindenekelőtt abban áll, hogy számontartják a Kárpát-medence minden fontosabb felsőoktatási fórumán. Ez annak köszönhető, hogy az előző elnökségek tudatosan keresték és ápolták a kapcsolatot a magyar nyelvterületen működő doktorandusz-szervezetekkel, kutatói hálózatokkal, felsőoktatási intézményekkel.

Rendkívüli erőforrást jelent nekünk és tagjainknak ez a kapcsolati tőke, hiszen egyrészt így hozzájárulhatunk a romániai magyar fiatal kutatók eredményeinek széleskörű megismertetéséhez, másrészt kulcsa annak, hogy nemzetközi kutatói hálózatokat tudjunk létrehozni. Fontos még, hogy a két évtized során, a változó finanszírozási rendszerek ellenére is a szervezet meg tudta őrizni a kiadói tevékenység folyamatosságát, így gyakorlatilag nem telt el úgy év, hogy ne adtunk volna ki valamilyen színvonalas szakmai anyagot, legyen szó konferencia- vagy tanulmánykötetekről egyaránt. De a sikerek között említhetem a RODOSZ Konferenciák hagyományát, valamint a doktoranduszok jövőképére vonatkozó Kárpát-medencei kutatásokban való részvételt egyaránt.

Összesen hány doktorandusz és fiatal kutató tevékenykedett a szervezetben az elmúlt években? Jelenleg hány tagot számlál a szövetség?

Pontos kimutatásunk nincs a tagság számáról, hiszen, vannak, akik formálisan, de nagyon sokan informálisan csatlakoztak a szervezethez. Ha viszont az elmúlt két évtized rendezvényeit tekintjük, elmondhatjuk, hogy több százan vettek részt eseményeinken, és vették igénybe tanácsadói szolgáltatásainkat. Jelenleg közel negyven tagja van a szervezetnek, és erre az évre azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy minél többen megismerjék tevékenységünket, és csatlakozzanak a szervezethez. Távlati terveink között szerepel, hogy egy megfelelő számú tagság esetén szakbizottságokat hozzunk létre, a magyarországi Doktoranduszok Országos Szövetsége szervezeti felépítésének mintájára. Így még jobban lehetne ösztönözni az egyes tudományterületek kutatói tevékenységét, és még szorosabbra fűzhetnék kapcsolataikat egy adott terület fiatal szakértői. 

Nehézségekkel járhat egy olyan közösség összetartása, ahol több százan megfordulnak. Melyek voltak a legkeményebb próbatételek a szervezet életében?

Minden szervezet életében vannak hullámhegyek és -völgyek. A doktori képzés, valamint a fiatal kutatói életpálya elmúlt két évtizedben tapasztalt radikális változásai jelentős kihívás elé állították a szervezet mindenkori vezetőit. Pozitív változás, hogy Romániában robbanásszerűen megnövekedett a doktori képzésben résztvevők száma, ezzel párhuzamosan pedig új perspektívák nyíltak meg a magyar nyelvű doktorképzésben is. Rengeteg kutatási és ösztöndíjlehetőség vált elérhetővé, ugyanakkor megváltoztak a doktorandusztársadalom elvárásai, igényei is.

A legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy ebben az új rendszerben is megtalálja misszióját és helyét a RODOSZ, és, hogy hathatós támogatást tudjon nyújtani a romániai magyar fiatal kutatók eredményeinek megismertetésében, illetve elismerésében.

A Facebook-oldalukon azt írják, hogy a magyar tudományos élet utánpótlásához járul hozzá a RODOSZ. Ennek vannak szemmel látható eredményei? A doktoranduszok mivel foglalkoznak jelenleg? Csak a tanári pálya jöhet szóba, vagy kutatókként is elhelyezkedtek?

Ha csak a szervezetben tevékenységében aktív szerepet vállaló felek névsorát végignézzük, azt láthatjuk, hogy ma jelentős részük a Kárpát-medencei magyar közélet és tudományos élet szervezésében vesz részt. Ez visszaigazolja a RODOSZ azon célkitűzését, hogy hozzájáruljon a tudományos élet utánpótlásához. Újdonság, hogy hat év elteltével ismét doktoranduszéletpálya-kutatást bonyolítottunk le a határon túli doktorandusz szervezetekkel együttműködésben, Aranymetszés 2019 címen.

Az Aranymetszés kutatásnak éppen az a lényege, hogy képet kaphassunk arról, melyek a doktoranduszok jelenlegi kihívásai, és milyen jövőképpel rendelkeznek. A kutatás előzetes eredményeinek elemzése jelenleg is zajlik, ugyanakkor ezúton ragadnám meg a lehetőséget, hogy felhívjam minden kedves érintett figyelmét arra, hogy a kérdőív továbbra is kitölthető itt. 

Nagyon fontos, hogy minél többen kitöltsék a kérdőívet, hiszen így még pontosabb képet kaphatunk arról, hogy ki hogyan és hol képzeli el kutatói vagy oktatói életpályáját.   

2019-ben indították a #tudásbecsülete programot is. Mit kell tudni erről, milyen újításokat hozott a szervezet életében?

Azok számára, akik figyelemmel kísérték a RODOSZ tevékenységét, nem titok, hogy a szervezet presztízsét igencsak komolyan érintette az a vita, amely a szervezet működésével kapcsolatban kialakult. Ezúton is szeretnék mindenkit tájékoztatni, hogy a 2019. március 5-ei tisztújító közgyűléssel lezártnak tekintjük ezt az időszakot, és minden erőnkkel arra összpontosítunk, hogy visszaállítsuk a szervezet elismertségét. Jó úton haladunk, ám ehhez az is szükséges, hogy személyes kapcsolatokat építsünk ki és tartsunk fenn a különböző tudományterületek fiatal kutatóival. A #tudásbecsülete program tehát egyrészt a szervezet megújítását, a tagtoborzást, másrészt az olyan szakmai programok szervezését jelenti, amellyel az erdélyi doktorandusztársadalmat meg tudjuk mozgatni.

2019 termékeny évnek mondható a szervezet életében, hiszen ekkor választották az új elnökséget is. Jelenleg kik vezetik a RODOSZ-t, és az előző évekhez képest miben változott a szervezet dinamikája?

Jelenleg öttagú a RODOSZ elnöksége, amelynek munkásságát egy háromtagú cenzori bizottság segíti. Elnöki munkámban a két alelnök, Rusu Szidónia, a BBTE szociológus doktorandusza, illetve Simon Levente, a BBTE és ELTE matematikus doktorandusza, illetve az elnökségi tagok, Benedek Botond a BBTE közigazgatástudományi doktorandusza, és Tőtős Áron, történész segítik. Jómagam pedig a BBTE kommunikációtudományi doktori iskolájának vagyok hallgatója. Az elnökségi munka összehangolásában a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy mindegyikünknek rendkívül szerteágazó tevékenységi területe van, ám úgy gondolom, hogy az elmúlt évben sikerült megtalálni a közös nevezőt, és ki-ki a tudása és kapcsolati hálója szerint nagyban hozzájárul a szervezet fejlesztéséhez.

Milyen normatív támogatások révén tud tevékenykedni a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége?

A Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége nonprofit szervezet. Tagjainktól nem kérünk tagsági díjat, így bevételi forrásainkat a pályázati lehetőségek határozzák meg. Óriási öröm számunkra, hogy két évtized múltán is jelentős anyagi támogatásban részesülünk a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől, illetve a magyarországi Innovációs és Technológiai Minisztériumtól, így pénzügyi helyzetünk viszonylag stabilnak mondható. Ugyanakkor rendszeresen pályázunk a civil szervezetek számára elérhető különböző forrásoknál is, 2019-ben például könyvkiadói és rendezvényszervezői tevékenységünket a Communitas Alapítvány támogatta. 2020 elején, a Nemzeti Összetartozás Éve jegyében, a Doktoranduszok Országos Szövetsége.