Srí Lanka-iak Ditróban: elítéli a segédlelkész magatartását Jakubinyi György nyugalmazott érsek


-A A+

A szombatra meghirdetett falugyűlés előtt a Ditróban dolgozó vendégmunkások ügye országossá dagadt. Az ombudsmani hivatal pénteken jelentette be, hivatalból megvizsgálja, hogy a gyűlöletbeszéd milyen formában jelentkezett a községben. Az RMDSZ csütörtök este szintén elutasított mindennemű gyűlöletkeltést, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke, Asztalos Csaba pedig arról beszélt, hogy a migránsellenes diskurzus is táplálja a ditróiak félelmeit.

FRISSÍTVE: „Sajnálatos módon Biró Károly gyergyóditrói segédlelkész egy olyan konfliktus középpontjába keveredett, ami meghaladja kompetenciáit, és ami egyházunk álláspontjával nem egyezik” – közölte pénteken Jakubinyi György.

A gyulafehérvári római katolikus érsekség nyugalmazott érsekének álláspontját a Hargita megyei községben történtekkel kapcsolatban a romkat.ro portál idézte. Jakubinyi György arra reagált, hogy a településen szolgáló Biró Károly segédlelkész a szószólója annak a csoportnak, amelyik fellázadt a két Srí Lanka-i vendégmunkás jelenléte miatt.

A nyugalmazott érsek többek között a Szentírásra, a Katolikus Egyház Katekizmusára, a nemzetközi egyezményekre és a romániai törvényekre hivatkozva állapítja meg, hogy a segédlelkész magatartása ellentétes az egyház álláspontjával.

Jakubinyi idéz a Szentírásból, amely figyelmezteti a választott népet, hogy jól fogadják az idegeneket, mert ők is bevándorlók voltak Egyiptomban. Emlékeztet arra, hogy „az Úr Jézus főparancsa a szeretet”, a keresztényt ezen felül az ellenségszeretet is jellemzi. „Mennyivel inkább kell a keresztényeknek keresztény testvéreiket befogadni, sőt másvallású embertestvéreinket is!” – állapítja meg.

A nyugalmazott érsek idézi a katekizmust, amely szerint a munkához és hivatásszerű foglalkozáshoz mindenki számára biztosítani kell a lehetőséget minden igazságtalan megkülönböztetés nélkül: férfiaknak és nőknek, egészségeseknek és csökkent munkaképességűeknek, őslakosoknak és bevándorlóknak.

Hivatkozik az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amely szerint minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz, illetve mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék. Emellett idézi a román polgári törvénykönyv vonatkozó passzusát, amely szerint valamennyi személynek joga van az élethez, az egészségéhez, testi és lelki épségéhez, a méltóságához, saját képmásához, a magánélet tiszteletben tartásához, valamint más hasonló, a törvény által elismert jogokhoz.

Jakubinyi György leszögezi: ha ezeknek a jogoknak az elismerését és betartását saját hívei számára elvárja az egyház, úgy az egyház is tiszteletben tartja minden más esetben is. „Természetesen elvárjuk minden vendégtől, befogadottól, a közösségbe ideiglenesen vagy hosszabb távra bekerülő embertársunktól, hogy alkalmazkodjanak országunk, népünk, közösségünk társadalmi rendjéhez” – olvasható a közleményben, amelyik emlékeztet arra is, hogy erdélyi magyarok ezrei kényszerültek a jobb megélhetés miatt külföldön munkát vállalni, és őket is emberiesen fogadják vendégmunkásként.

Böjte Csaba atya az érsekségtől eltérő álláspontra helyezkedett ebben az ügyben. A Marosvásárhelyi Rádiónak azt nyilatkozta: komolyan kell venni a gyergyóditróiak félelmét, erővel, ideológiai alapon nem lehet egy közösséget semmire kényszeríteni. „Meg vagyok győződve, hogy a plébános valóban a helyi közösség hangját és érdekét képviseli” – jelentette ki. Elmondta, jómaga azzal kezdte volna, hogy a két Srí Lanka-i férfit bemutatja a közösségnek, egyebek mellett elmondta volna, honnan érkeztek, mi a családi állapotuk.

„Mindezek figyelembe vételére hívjuk fel elsősorban a jelen esetben érintett gyergyóditrói közösséget, és minden más, hasonló helyzetben levő közösséget, hogy az indulatok helyett az emberiesség, a józan ész, és mindenekelőtt a keresztény szeretet és türelem elveit tartsák szem előtt, a békére törekedjenek. Egyházunk hivatalos képviselői, papjai pedig a közösség szolgálatát értelmezzék úgy, mint amely a felszított indulatok lecsillapítására, s nem szítására vonatkozik, és a párbeszéd útjára vezet, nem a gyűlölködés és megosztás irányába” – zárul a közlemény.








EZT OLVASTA MÁR?

X