Érdemi tárgyalás nélkül halasztottak kedden a háromszéki Ozsdola közbirtokossági vagyonának államosítási perében.

Az időhúzás jelentős anyagi veszteséggel jár a Láros közbirtokosságnak, amelynek 2900 hektáros erdőjét zárolták, ezért a tagok fontos bevételi forrásuktól esnek el. A kézdivásárhelyi bíróságon a pénzügyminisztérium által indított visszaállamosítási per harmadik fordulóján, kedden sem történt érdemi tárgyalás, mindössze egy szakértőt vontak be véleményezésre, ezért március 31-re napolták a következő fordulót.

Bár kedden érdemi tárgyalás nem történt, de ismét megtelt a kézdivásárhelyi bíróság terme, hiszen az ozsdolaiakkal szolidarizálva megjelent a lövétei közbirtokosság több képviselője, hiszen a Hargita megyei település közbirtokossága ellen is három évvel ezelőtt indított visszaállamosítási pert a pénzügyminisztérium, amely a lövétei közbirtokosságtól több mint 1400 hektár erdőt, a vagyona kétharmadát próbálja visszaállamosítani.

Török József a Lövétei Közbirtokosság elnöke szerint az állami hatóságok mondvacsinált okokat keresnek a visszakapott erdők újra államosítására, firtatják a közbirtokossági tagok múltját és háborús bűnt próbálnak rájuk bizonyítani. Pál István az Ozsdolai közbirtokosság elnöke szerint azért volt fontos a keddi tárgyaláson a lövéteiek jelenléte, hogy összefogást tudjanak felmutatni, mivel félő, hogy más közbirtokosságok erdővagyonának visszaállamosítási kísérletére is sor kerül.

Mint arról beszámoltunk az állam nevében a pénzügyminisztérium tavalyelőtt indított pert a háromszéki, Ozsdola közbirtokossága ellen azt állítva, hogy a közbirtokossági erdők és legelők nem az 1948-as kommunista államosítás során kerültek a román állam tulajdonába, hanem már korábban kisajátították azokat. Az ozsdolaiak ezzel szemben azt állítják, hogy a két világháború közötti kisajátítást valóban elindították, de nem fejezték be, nem fizették ki a kárpótlást. Az államosításkor a telekkönyvben a közbirtokosság szerepelt tulajdonosként.

Az ozsdolai Láros közbirtokosság 16 éve kapta vissza a hajdanán 4759 hektáros erdővagyonának egy részét, 2900 hektárt, amely jelentős mértékben járul hozzá a felsőháromszéki község lakóinak a megélhetéséhez. Miután elindult a per az erdőt az állami erdészetre bízták, így a 986 közbirtokossági tag esett el fontos bevételi forrásától, hiszen csak tavalyelőtt 3400 űrméter tűzifát, több mint 500 köbméter gömbfát és 500.000 lejt osztott ki a közbirtokosság. A legnagyobb háromszéki közbirtokosság ellen indított visszaállamosítási per az egész romániai magyar közösség számára aggasztó lehet mert precedenst teremthet hasonló kísérletekre.