Mindennapi életünk 180 fokosat változott az elmúlt hetekben, igyekszünk minden javasolt előírást betartani, ennek ellenére számtalan alkalommal szembesülünk azzal, hogy nem tudjuk eldönteni, mi is volna a leghelyesebb eljárás. A szakemberek véleménye is változik hétről hétre különböző aspektusokról, hiszen az új típusú koronavírus „viselkedésével” mindenki most ismerkedik. Ezért ismételten vissza kell térnünk olyan egyszerűnek tűnő kérdések tisztázására, amelyek néhányszor már fölmerültek az elmúlt időszakban. Viseljünk-e maszkot? Milyent és mikor? Hogyan vásároljunk? Hogyan viselkedjünk a boltokban? Mit tehetünk a buszokon, vonatokon, irodaházakban, hogy ne kapjuk el a fertőzést? Kell-e gumikesztyűt használnunk, és hogyan használjuk azt biztonságosan? Dr. Molnár B. Géza epidemiológus választ adott a Maszol által összegyűjtött kérdésekre. 

A szakemberek többször jelezték, hogy nemcsak világszerte, de Romániában is két csúcsa lesz a járványnak. Mi a legvalószínűbb forgatókönyv, mikorra várható az első csúcs, illetve utána mi történik? Hány fertőzött betegről beszélünk a járvány tetőződésekor? Illetve mikor lesz a második csúcsa a romániai esetszámnak?

Minden valószínűség szerint két csúcsa lesz a járványnak: most közeledünk az elsőhöz április elején, a másik csúcs a húsvéti ünnepek után várható, mivel ez alkalommal nem biztos, hogy a szigorú előírásokat ugyanolyan mértékben sikerül betartani. Május folyamán, azaz inkább a második felétől kezdődően pedig enyhülést jeleznek a szakemberek. Ami a világhelyzetet illeti, gondoljanak arra, hogy számtalan olyan helye van a világnak, ahol még nem ütötte fel a fejét a járvány, vagy elszórtan jeleztek eseteket. Ilyen hely például Oroszország, India, Afrika, általában a déli félteke. Tehát őszig még egyszer „körbeutazza” a bolygót a koronavírus, ezért elképzelhető, hogy a hideg időszak beálltával ismét szembesülünk egy felfelé ívelő görbével.

Ami az aktuális romániai számadatokat illeti: több mint 23 ezer személyt tartanak intézményes karanténban és több mint 105 ezret otthoni elkülönítésben. Ha csak 5 százalékuk bizonyul fertőzöttnek, az már mintegy 7 ezer embert jelent. A katolikus húsvétig úgy hiszem, hogy 5 ezer fölött lesz a fertőzöttek száma Romániában, májusra pedig elérheti a 10 ezret. A két húsvéti ünnepben pedig nem is a fertőzöttek számának az emelkedése a legveszélyesebb, hanem az, hogy a falusi közösségekben való elterjedése a betegségnek ekkor a legvalószínűbb.

Románia nem volt felkészülve a megfelelő mértékű tesztelésre

A központi hatóságok szerint Románia megfelelően kezeli a járványügyi helyzetet, és ennek köszönhető, hogy a helyzet távolról sem tűnik olyan vészesnek, mint Olaszországban vagy más nyugat-európai államban. A számadatok mit tükröznek? Illetve megfelelő mértékűnek tartja-e a tesztelést?

Bukarest valóban idejében hozta meg a szükséges intézkedéseket, idejében rendelték el a megfelelő korlátozásokat, amelyeket a nemzetközi eljárásnak megfelelően adaptált. Ami nem azt jelenti, hogy szervezettebbek vagyunk az olaszoknál vagy a spanyoloknál. A járvány terjedése több tényezőtől is függ: a lakosság sűrűségétől, a népesség átlagéletkorától, a népesség mobilitásától, a munka miatti ingázási kényszertől.

Ami a teszteket illeti, hát abból sosem lehet elegendőt elvégezni. A diagnosztikai teszt időigényes, a gyorsteszt pedig nem ad száz százalékos eredményt. A gyorsteszt nem a fertőzést diagnosztizálja, hanem a fertőzésre adott immunválaszt mutatja ki. Az ilyen típusú teszteket a pandémia lejárta után érdemes elvégezni, például szeptember–októberben fel lehetne mérni, hogy a lakosság hány százaléka immunizálódott, tehát mire lehet számítani a következő szezonban.

Egyelőre az egész világon csak egyetlen egy teszt, az úgynevezett RT-PCR a diagnosztikai teszt a koronavírus-fertőzés kimutatására. Románia nem tud ilyen teszteket gyártani, és nem volt eléggé felkészülve sem nagyszámú teszt elvégzéséhez, sem a szükséges fogyóanyag, sem az eszköztár szempontjából, illetve maga a laboratóriumi személyzet is csak egy kéthetes felkészítés után tudta elvégezni a vizsgálatot. Jelenleg kilenc laboratóriumban vannak meg a körülmények a teszt elvégzésére, de további tízet szeretnének beüzemelni.

A most működő laboratóriumok, ha éjjel-nappal dolgoznának is, akkor is csak napi 2000 tesztet tudnának plusz-mínusz elvégezni. Az intézményes karanténban és az otthoni izolációban levőket sem lehet egytől egyig letesztelni ezzel a kapacitással, és nem is kell. A nagyobb fokú tesztelés tehát jó lenne, és ezt meg is fogják oldani, de maximum a mostani szám megduplázást lehet egyelőre elérni.

Miközben egyfelől azt hallja a lakosság, hogy Romániában mennyire szervezetten folyik a munka a járvány megfékezésére, másfelől arról szólnak a hírek, hogy a fertőzés gócpontjaivá éppen bizonyos kórházak válnak. Suceava és Déva esete kiemelkedő példa ilyen tekintetben. Az orvosok pedig egyre inkább húzódoznak ellátni a betegeket, mert saját életüket féltik.

Hát ez kétélű dolog, az igazság, mint lenni szokott, középen van. Valóban magas az orvosok és asszisztensek fertőzöttségi aránya. Ez azonban nem saját hibájukból következett be, hanem a védőeszközök, felszerelés, főleg a professzionális, FFP2, FFP3 típusú védőmaszkok hiánya miatt. Nem lehet harcba indulni fegyverzet nélkül. Nem lehet koronavírussal diagnosztizált beteget ápolni, ellátni megfelelő védőfelszerelés nélkül. Mindamellett tény, hogy több esetben az egészségügyi ellátórendszer vagy az adott kórház személyzetének hibájából megtörtént, hogy a beteget későn diagnosztizálták, és közben rengetegen kerültek kapcsolatba vele. Ugyanakkor most már egyszerűsödni fog a helyzet, mert influenzás megbetegedés már alig van, ezért minden vírusos légúti megbetegedést elsősorban a koronavírus-fertőzés gyanújával kell megközelíteni, s csak annak kizárása után keresni más diagnózist.

Mire jók a szabályok?

A fertőzöttek számának növekedésével egyre jobban odafigyel mindenki az előírások betartására. Mennyire lassíthatja az egyéni védekezés a járvány terjedését?

A vírus terjedését jelentősen lehet csökkenteni az egyéni védekezéssel. A járvány lassításának az a célja, hogy minél kevesebben betegedjenek meg. A korlátozások célja elkerülni azt, hogy hirtelen hatalmas számú beteg kerüljön a kórházakba. Ez ugyanis az egészségügyi ellátórendszer óriási leterheltségét jelentené. Ezt kellene megelőzni minél hatékonyabban.

Az egyéni védelem, az egyéni felelősség rengeteget számít. Azt kell megelőzni, amennyire csak lehet, hogy a szervezetünkbe bejusson a kórokozó. Azt már valószínűleg mindenki tudja, hogy egyrészt légúton keresztül fertőződhetünk meg. Ezt nagyon nehéz megelőzni. Ezért elsődleges és legfontosabb, hogy betartsuk a szociális távolságtartás szabályait. A vírusok ugyanis általában tömegben sokkal gyorsabban terjednek, mint amikor az emberek távolabb vannak egymástól. A levegőben terjedő kórokozóknak ugyanis életképesnek kell maradniuk, mire eljutnak egy másik szervezethez. Ha túl nagy utat kell megtenniük - vagyis a két ember között nagyobb a távolság -, akkor életképtelenné válnak, és nem tudnak megtapadni az élő szervezetben.

Ha a most fertőző új típusú koronavírus „rokonaiból" indulunk ki, akkor egy-másfél méter az a távolság, amit az embereknek tartani kellene. A nemzetközi adatokból is jól látszik, hogy a nagy metropolisz-övezetekben, ahol kiemelten magas a lakosságsűrűség, jóval nagyobb az esetszám. Részben ezzel is magyarázható az, ami Olaszország északi részén vagy Spanyolországban és Nagy-Britanniában zajlik. Persze az ok-okozati összefüggések összetettek, és valószínű, hogy a járvány lecsengése után sokáig fogják tanulmányozni a szakemberek a különböző mutatókat, hogy minél teljesebb választ kapjunk minden kérdésre.

A házilag gyártott maszkok nem védnek a fertőzéstől

Az előző hetekben az egészségügyi szakemberek többször felhívták a figyelmet arra, hogy az egészséges egyéneknek nem kell maszkot viselniük, most azonban nemzetközi szinten is egyre több az olyan állásfoglalás, hogy jó, ha van maszkunk. Mi a véleménye erről?

Természetesen jó, ha van maszkunk. Azonban mindegyik típusról tudni kell, hogy mikor érdemes használni, mennyi a szavatossági ideje, hogy kezeljük, amikor levesszük magunkról, stb. Az egyszerű sebészeti maszkok viselete a legelterjedtebb jelenleg a lakosság körében, de kétlem, hogy betartják az emberek az alapvető szabályokat. Csak négy órát szabad viselni őket, utána elvesztik védőképességüket, felgyűl a szennyeződés az anyagban, és a különböző kórokozók elkezdenek szaporodni benne. Mivel mindenkinek csak pár darab áll rendelkezésére, azt javasolom, hogy használják fel többször őket, viszont ebben az esetben a négy órás viselést követően ki kell mosni szappanos vízben, megszárítani és úgy újra használni. Semmi esetben sem visszatenni szájra, orra a már egyszer használt maszkot. Ismétlem, a túl hosszú ideig hordott maszk azért veszélyes, mert összegyűjt mindent, nemcsak az esetleges külső patogéneket, hanem viselőjének saját baktériumflóráját is, amelyeket egy újabb viseléskor az egyén a saját maszkjáról fog belélegezni, és ezáltal különböző légúti fertőzéseknek teheti ki magát.

Láttam számtalan olyan improvizált maszkot is, amelyeknek nincs gyakorlati hasznuk. Az építkezésben használt maszkok védenek a portól, de a vírusfertőzés elleni védelemre nem alkalmasak. A házilag készített maszkok, sálak nem védenek. Ha nem olyan anyagból készítik őket, amelynek szabvány szerinti a porozitása, áteresztőképessége, nem használnak semmire. Illetve a viselőjüknek biztosítanak egyfajta pszichikai komfortot. Ha viszont olyanok teszik fel a házilag készített maszkokat, akiknek van valamiféle légúti tünetük, köhögnek, tüsszögnek, és föltétlenül ki kell menniük, akkor ők mindenképp tegyenek fel bármilyen maszkot, ami a rendelkezésükre áll, mert az egyszerű, otthon készített maszk is gátolja a kórokozót hordozó cseppek terjedését a levegőben.

Már azt is tudjuk, hogy nemcsak a levegőben keringő láthatatlan cseppekből kaphatjuk el a vírust, hanem érintéssel is. Ez ellen is megpróbálunk védekezni, és nincs az a fertőtlenítőszer mennyiség, amit a különböző cégek le tudnak gyártani. És egyre többen használnak gumikesztyűt is. Vajon ez mennyire hasznos védekezési eszköz?

A gumikesztyűnél jóval hatékonyabb a higiéniai szabályok betartása. Nagyon fontos, hogy ne piszkáljuk a szemünket, orrunkat, szánkat alapos kézmosás előtt. A kezünket naponta sokszor alaposan mossuk meg meleg vízzel, szappannal.

Ha olyan helyre kell menni, ahol sokan megfordulnak, felvehetünk gumikesztyűt is, de ott nagyon kell figyelni, ugyanis mielőtt levesszük a kesztyűt, azt is fertőtleníteni kell alkoholos fertőtlenítővel, és utána azonnal ki kell dobni. Fontos, hogy az ember csak egyszer használja a gumikesztyűt, ennek több oka is van. Egyfelől a felületén sokáig életképesek maradhatnak a kórokozók, másfelől pedig a kesztyűk károsodhatnak - apró szakadások keletkezhetnek rajtuk, és hamis biztonságérzetet kölcsönöznek a viselőnek, holott ugyanúgy oda kell figyelni a fertőtlenítésre, kézmosásra, mint akkor, amikor kesztyű nélkül érintünk meg különböző felületeket.

Ha a bőrre kerül a vírus, mennyi ideig lehet életképes?

Lényegében, amíg le nem mossuk. Éppen ezért kell nagyon gyakran kezet mosni. Szerencsére ép bőrön keresztül nem tud behatolni a szervezetbe - vagyis a felszarusodott felső bőrréteg nem engedi át. A nyálkahártya az persze más, ott azonnal szaporodni kezd.

Hogyan védekezzünk, ha buszra vagy vonatra kell szállnunk?

A távolság megtartása most már nem jelent gondot, én úgy veszem észre, hogy legtöbben betartják a szabályokat, ezért nem szembesülünk zsúfoltsággal a buszokon vagy más tömegközlekedési eszközökön. Ettől függetlenül, mielőtt felszállunk a buszra, fertőtlenítsük a kezünket. Ha leszállunk, akkor is. A tömegközlekedési eszközökön ugyanis nagyon jól tud terjedni a vírus. A korlátokon. üléseken, bármin, amihez egy esetlegesen fertőzött ember hozzáér, a vírus akár órákon át életképes marad.

A megvásárolt élelmiszereket alaposan mossuk meg

Azt látjuk a boltokban, hogy gumikesztyűvel, maszkkal felszerelt emberek rohamozzák meg sokszor az élelmiszeres polcokat, amikor pár perces várakozás után kiengedik az előző vásárlócsoportot, és újabbakat bocsátanak be az üzletekbe. Mire figyeljünk, amikor belépünk a boltba?

A boltban arra, hogy lehetőség szerint ne tartózkodjunk a légtérben többet 15-20 percnél. A fontosabb védekezési szabályok arra vonatkoznak inkább, hogy mit tegyünk, amikor hazaértünk a bevásárolt áruval. Mindent meg kell mosni, ugyanis sok embernek megvan az a rossz szokása, hogy végigtapogatja a gyümölcsöt, zöldséget. Az élelmiszerüzletek ebben a periódusban jobban tennék, ha kizárólag előre becsomagolt termékeket árusítanának.

A bevásárolt dolgokat otthon olyan asztalra kell kipakolni, amelyet nem az ebéd elkészítésére, felszolgálásra használ az ember. A csomagolás eltávolítása után kezet kell mosni, és áthelyezni az élelmiszereket olyan tárolóedényekbe, amelyekben biztonságosan tárolhatók a hűtőszekrényben. A konzerveket, tejes dobozokat, üvegeket arra a célra kijelölt alkoholos fertőtlenítővel le kell törölni. Ha mosószert használunk, akkor a mosószeres törlés után használjunk egy tiszta vizes törlőkendőt is. Ezt követően a törlőket ki kell mosni, és nekünk is újra kezet kell mosnunk. Ez a bonyolultnak tűnő folyamat arra tanít meg minket, hogy felelősségteljesebben viszonyuljunk a higiéniai szabályok betartásához.

A szakemberek véleménye szerint a fiatalok általában könnyebben vészelik át a betegséget. Az idősekre azonban akár végzetes is lehet. Ezért azt javasolják, hogy a 65 év fölöttiek maradjanak otthon, és a fiatalok menjenek helyettük bevásárolni. Hogyan lehet ezt úgy megoldani, hogy ne veszélyeztessük az időseket?

Az a fontos, hogy a 65 év fölöttiek esetében az otthonukba ne kerüljön be a vírus. Ha egy háztartásban élünk az idős szeretteinkkel, akkor amint hazaérünk, azonnal alaposan kezet kell mosni, és fontos az azonnali ruhacsere is. Nem lehet tudni, hogy ki fertőzött, ugyanis a lappangási idő is hosszú. Azt sem lehet tudni, hogy kinek milyen az immunállapota. Az ölelést, puszit, kézfogást ebben az esetben is jó, ha kerüljük, még akkor is, ha tünetmentesek vagyunk. Ha nem élünk egy háztartásban, és nem muszáj belépnünk a lakásukba, akkor a bevásárolt élelmiszert hagyjuk az ajtóban, onnan pedig ők átveszik, és ugyanúgy kell eljárniuk, mint amint már részleteztem.

Fontos a friss levegőn lenni

Ön is többször hangsúlyozta a szociális távolságtartás fontosságát. A kormány pedig ezt annyira komolyan veszi, hogy az időseket nem is engedik az utcára csak a 11 és 13 óra közötti idősávban. Ez azt jelenti, hogy a kinti levegőzésről is le kell mondani, a sporttevékenységeket, sétákat is ritkítsuk?

A nyugdíjasok kijárási idősávját én személy szerint korábbra időzítettem volna. 11 órára már rengetegen megfordulnak a boltokban. Mit sem ér, hogy nekik akkor van prioritásuk. Ugyanakkor felhívnám a figyelmet arra, hogy az idősek is, ha már kimennek bevásárolni, akkor használják ki az alkalmat, és levegőzzenek. Abból a két órából töltsenek minél többet a friss levegőn. A mozgásszervi, szív- és érrendszeri betegségek, más krónikus rendellenességek tovább súlyosbodhatnak az ülő, bezárt életmódtól.

Mozogni, napon lenni, friss levegőt szívni továbbra is szükséges az egészségi állapot karbantartásához. Testmozgásra és főleg: szabad levegőn történő mozgásra a koronavírus járvány idején is szükség van. A jelen helyzetben kiemeleten fontos a rendszeres fizikai aktivitás, amely elengedhetetlen a szövetek megfelelő vérellátásához, végeredményben növelve a szervezet ellenálló képességét, amire különösképp szükségünk van fertőzés esetén. Az emberi szervezet működését segíti a szabad levegőn való tartózkodás, amely lehetőleg a zöldben, parkokban, erdőben történjen.