A szülőknek megfelelő műszaki eszközöket kell biztosítani gyereküknek ahhoz, hogy online oktatásban vegyenek részt – többek között ezt írja elő a távoktatást kötelezővé tévő tanügyminiszteri rendelet. A jogszabály értelmezésére Kiss Imre háromszéki főtanfelügyelőt kértük meg.

Az oktatási miniszter április 21-én kibocsátotta a 4135-ös számú rendeletét, amely útmutatót ad és kötelezettségeket szab meg a járványhelyzet miatt távoktatásra kényszerült tanároknak, diákoknak és szülőknek egyaránt. A rendelet fontosabb előírásai:

• A távoktatás kötelező a pedagógusoknak és tanulóknak, ennek folyamatát ellenőrzik.
• A tanároknak kötelességük visszajelzéseket gyűjteni a diákoktól és szülőktől is.
• A szülők kötelesek a megfelelő műszaki eszközöket biztosítani gyereküknek ahhoz, hogy online oktatásban vegyenek részt.
• Az iskolák kölcsönadhatnak laptopokat a szülőknek, akiknek ki kell fizetniük ezek értékét, ha a készülék megrongálódik vagy tönkre megy.

„Mindenkinek kötelező a távoktatás, akinek van rá lehetősége! Mi így értelmeztük a miniszteri rendeletet” – szögezte le érdeklődésünkre Kiss Imre. A háromszéki főtanfelügyelő szerint vakáció után is folytatódik az iskolákban az az oktatási tevékenység, ami a szükségállapot elején már elkezdődött.

A szakember tájékoztatása a miniszteri rendelet megjelenése után arra kötelezik az iskolák vezetőségét, hogy az intézményben próbálják összehangolni a távoktatást, és monitorizálják a működését. „Elvárjuk mindenkitől, tanártól, diáktól és szülőtől is, hogy törekedjen, ám a távoktatásban való részvétel a lehetőségekhez mérten kötelező” – mutatott rá Kiss Imre.

A háromszéki főtanfelügyelő elmondta, mivel nincs közvetlen kapcsolat a tanár és tanuló között, nehéz rávenni az online tanulásra olyanokat, akik korábban is csak hébe-hóba jártak iskolába. Ők most sem kapcsolódnak be az oktatásba, holott sok esetben rendelkeznek a minimális eszközzel, okostelefonnal, hogy ezt megtegyék. Másik probléma az, amikor a család nem rendelkezik számítógéppel és internettel, vagy vannak olyan nagy családok, amelyeknek nincs annyi informatikai eszközük, hogy egy időben mindegyik gyereknek jusson.  

Kiss Imre szerint nem lehet sem hiányzást írni és jegyet adni, hiszen ha csak a diákok egy százalékát nem érnék el, akkor is diszkriminatív lenne ez az eljárás. Éppen ezért új leckét sem lehet leadni, kizárólag az ismétlésekre szabad koncentrálni. A háromszéki szakember leszögezte: a távoktatásban nem lehet objektíven értékelni. Az online oktatásban való részvételt és az otthon összeállított portfóliót sem lehet értékelni, hiszen mi történik akkor – magyarázta –, ha a feladott leckét vagy ismétlést a gyerek a szüleivel vagy hozzáértő szomszédjával oldatta meg.

Nincs értelme széthordani az informatikai laborokat

A háromszéki főtanfelügyelő rámutatott: a miniszteri rendelet előírja, hogy az iskola kölcsönadhatja az informatikai eszközeit azoknak, akik nem rendelkeznek ilyennel, és ezért a szülő felel. Hozzátette: annak nincs sok értelme és hozadéka, ha széthordják az iskolák informatikai laborjait, hiszen egyrészt nincs elég ilyen eszközük. „Minek alapján döntjük el, hogy kinek jusson? Másrészt hiába adunk számítógépet annak a diáknak, akinek otthonában nincs internet” – magyarázta.  

Hozzátette: vannak pozitív kezdeményezések, hiszen a bodzafordulói polgármester például laptopokat adott kölcsön a városi könyvtárból a diákoknak. A tanfelügyelőség ugyanakkor szorgalmazza, hogy ahol van akarat rá, az iskolaigazgatók és önkormányzatok keressenek megoldást a diákok informatikai eszközökkel való ellátására.

Háromszéken több ezer diákot nem ér el a távoktatás

A Kovászna megyei tanfelügyelőség még a vakáció előtt készített egy felmérést, amelyből az derült ki, hogy mintegy 3800 gyermek nem vesz részt a távoktatásban. Közülük mintegy kétezren azért nem vesznek részt, mert nincsenek meg az ehhez szükséges feltételeik, további 1800 diák pedig azért nem, mert a gyermek és a család is elzárkózik az online tanulástól.

A felmérés szerint nem minden család rendelkezik online tanulásra alkalmas eszközökkel, és az internetszolgáltatás sem egyformán jó minőségű minden településen. Emellett a szülők sem tudnak egyformán segíteni a diáknak, előfordul, hogy a szülői támogatás teljesen elmarad.

Mértékletességet kérnek a tanároktól

A főtanfelügyelő szerint iskolai szinten össze kell hangolni a távoktatást, hiszen nem jó az, hogy a tanár és a diák reggel 9 órától este 10 óráig órát tart vagy leckét old. Be kellene tartani az órarendet, és tanároknak mértékletesnek kell lenni, a gyerekek és saját szabadidejükre is oda kell figyelniük.

Ezért lenne szükség intézményi szinten koordinálni az online órákat, hiszen előfordul, hogy egyszerre több tanár is szeretne ugyanannak az osztálynak órát tartani – részletezte Kiss Imre. Gond szerinte az, hogy az oktatási rendszert felkészületlenül érte ez a helyzet, nincs egy egységes eljárás, és tapasztalat szerint jóval több időt igényel a távoktatás tanárnak és diáknak egyaránt.

Ilyen lenne az ideális távoktatás

Kiss Imre rámutatott: az ideális online oktatási platform olyan, hogy az iskolák honlapján megjelennek a virtuális osztálytermek. A diákok minden reggel belépnek a saját osztálytermükbe, és ott órarend szerint zajlik az oktatás. Gyakorlatilag a diákok iskolaidőben folyamatosan a virtuális osztályteremhez csatlakoznak, és a tanárok váltják egymást.

Amikor lejárt az óra, a tanár lép ki, nem pedig a gyerekek, hiszen jelenleg az a probléma, hogy egy osztálynyi gyerek próbál a tanár csoportjához csatlakozni, ami sok időbe telik. Másrészt, ha a gyerekek mindig a virtuális osztályteremben vannak, és a tanárok lépnek oda be, akkor elkerülhető az, ami most van, hogy több tanár próbál egy időben online órát tartani – mutatott rá a főtanfelügyelő.