Itt tart most a magyar nyelvű szociológus- és szociálismunkás-képzés Kolozsváron – interjú
A napokban lezajlott tisztújítás eredményeként László Éva váltotta a dékánhelyettesé kinevezett Veres Valért a kolozsvári BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének igazgatói tisztségében. Az új intézetvezetőt a Szociológia és Szociálismunkás-képző Karon zajló magyar nyelvű oktatásról és kutatásról, az előtte álló kihívásokról és a közelgő felvételiről kérdeztük.
Bemutatná röviden a Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetet?
A szociológia tanszék 1990 után a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Filozófia és Történelem Karának keretében jött újra létre, a szociális munka előbb szakosodásként, majd 1994 különálló tanszékként működött. A két tanszék keretében fokozatosan alakultak ki a magyar nyelvű oktatói-kutatói munkaközösségek, amelyek tagozatokba szerveződtek. A 2011-es új oktatási törvény jelentős átszerveződést írt elő az egyetemi oktatásban. Hatályba lépésével a karunk két magyar tagozatának munkatársai úgy határoztunk, hogy a BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézete (Department) néven működő közös intézményként folytatjuk a munkánkat. Ez továbbra is két tanszéket foglal magába, a szociológia és a szociális munka tanszéki munkaközösséget. Amint az a BBTE magyar tagozatain általában jellemző, a tanszéki munkát, az oktatást és kutatást egy háttérintézet is erősíti: ez a Max Weber Társadalomkutató Alapítvány.
Jelenleg hány oktatója van az intézetnek?
Az intézetben jelenleg 18 főállású oktató dolgozik, ebből három professzor, 8 docens és 7 adjunktus, mindannyian doktori fokozattal rendelkeznek. Oktatási és kutatási tevékenységeinket vendégtanárok, partnerintézményeink szakemberei és a doktoranduszaink teszik teljesebbé és változatosabbá. Vendégtanáraink elsősorban magyarországi egyetemekről és kutatóintézetektől érkeznek, akikkel szoros együttműködést ápolunk. Hagyományos a budapesti Corvinus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem tanárainak és kutatóinak jelenléte az intézetünk életében, rendszerint évente 4-5 vendégtanár óráit hallgathatják az alap- vagy mesterképzésen tanuló hallgatók. A partnerintézményeinkkel való együttműködésnek a közös kutatások megvalósítása mellett nagy a jelentőságe a diákjaink szakmai illetve terepgyakorlatának a megszervezésében. Az elméleti, kutatási felkészítés mellett ott kapnak a diákok közvetlen „beavatást” a szakma gyakorlásába is.
Hány szakon zajlik magyar nyelvű alapképzés, és milyen magyar nyelvű mesteri programok léteznek?
A főállású oktatók (más karok oktatóival és vendégtanárokkal együtt) nagyobbrészt biztosítják a négy alapképzési szak (szociológia, szociális munka, humánerőforrás-menedzsment és antropológia) és a két fő szakirány négy mesteri programjait (Humánerőforrás menedzsment és szervezetek szociológiája, Településfejlesztésben alkalmazott szociológia, Mentálhigiéné a szociális munkában és Tanácsadás a szociális szolgáltatások területén). A karon működik a Szociológia Doktori Iskola, amelynek magyar tagozatán magyar nyelven is lehet tanulni, disszertációt védeni.
Hány hallgatója van jelenleg az intézetnek alapképzésben és hány mesterin?
Jelenleg intézetünkben több mint 180 diák tanul alapképzésen és 62 diák a mesterszakokon.
Közeledik a felvételi. Miért érdemes beiratkozni Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar valamelyik szakára? Mit tud nyújtani a diákoknak?
Elsősorban az oktatási intézményünk magas színvonalát emelem ki. A BBTE a hazai és a nemzetközi értékelések alapján egyaránt az ország legrangosabb egyeteme. Emellett a BBTE Szociológia és Szociális Munka Kara szintén az ország élvonalában van (országos szinten a Szociológia a II. helyen, a Bukaresti Egyetem után, a Szociális munka I. helyen).
A minőségi oktatás mellett figyelmet fordítunk a diákbarát hangulatra, törekszünk arra, hogy minél intenzívebben bevonjuk a hallgatókat az egyetem életének minden területére- az oktatási intézmény működésébe, kutatásokba, diákszervezetekben zajló tevékenységekbe, ezekkel való együttműködésre. Változatos ösztöndíjrendszerünkkel, diákcsereprogramokkal, szakkollégiumban való tevékenységekkel, tehetséggondozással is támogatjuk a szakmai tevékenységeiket.
Alapképzés:
szociológia: 6 támogatott, 24 fizetéses
szociális munka: 15 támogatott, 19 fizetéses, illetve 30 távoktatásos rendszerben
kulturális antropológia: 6 támogatott, 19 fizetéses
humánerőforrás-management: 23 támogatott, 7 fizetéses
Külön helyek biztosítottak a vidéki iskolákban végzett, illetve fogyatékkal élő diákok számára.
Mesterképzés:
Humánerőforrás-menedzsment és szervezetek szociológiája: 9 támogatott, 26 fizetéses
Településfejlesztésben alkalmazott szociológia: 6 támogatott, 29 fizetéses
Mentálhiéné a szociális munkában: 10 támogatott, 20 fizetéses
Tanácsadás a szociális szolgáltatások területén: 11 támogatott, 19 fizetéses
Amellett, hogy az oktatóink is szoros kapcsolatban vannak a szakmájuk gyakorlati területével is, már az alapképzés során nagy hangsúlyt kap a diákok felkészítésében az elmélet és a gyakorlat összehangolása. Célunk olyan szakembereket képezni, akik a megfelelő szakmai igényességgel és építő kritikai érzékkel kerülnek ki a munkaerőpiacra. Fontos, hogy a szakmájukat ne csak kivitelezőként, hanem fejlesztőként is tudják gyakorolni. Tekintettel vagyunk arra is, hogy szakjainkon, más karokhoz képest, többen tanulnak olyan diákok, akik szociális vagy családi helyzetük miatt sajátosabb helyzetben vannak- többen közülük diákéveik alatt is már dolgoznak. Főleg az ilyen helyzetben levő érdeklődők számára működtetjük a távoktatásos rendszerű oktatást.
Nagy kihívást jelent a mesteri programjaink működtetése, de sikerként tekintünk arra, hogy más alapszakmával rendelkező diákok is érkeznek hozzánk, akik hasznosnak értékelik a nálunk tanultakat a saját munkájukban is. Egyre többen érkeznek a HR mesterire pszichológia, kommunikáció alapképzettséggel, a Tanácsadás és Mentálhigiéné szakokra meg a segítőszakmások mellett a pedagógusok is érdeklődést mutatnak - akik elsősorban a gyermekekkel meg a szülőkkel való együttműködés fejlesztésének, a kockázatos viselkedések kezelésének, az iskolai hangulat javításának tanulását és gyakorlását értékelik a képzések befejeztével.
Diákjaink többsége szakmában helyezkedik el, illetve, akik más pályára került, azok közül is sokan visszajelezték az évek során, hogy munkájukban felhasználták az egyetemen tanultakat (pl. szállodai recepciósként, cégvezetőként, nevelőként a konfliktuskezelést, panaszkezelést). Azok számára akik egyetem utáni tanulmányaikat külföldön szeretnék folytatni, vagy ott szeretnének munkát vállalni, különösen fontos, hogy a BBTE EU-s, államilag akkreditált és nemzetközileg széles körben elismert oklevelet nyújt.
Milyen szakmákban tudnak elhelyezkedni a hallgatók az egyetem elvégzése után?
Végzettjeink legtöbbje, kutatóként, elemzőként, (társadalomkutatás, piackutatás, közvélemény-kutatás, stb) tanácsadóként vagy szakértőként (állami és önkormányzati intézményeknél, magánszektorhoz tartozó vagy politikai szervezeteknél, stb.), intézmények, cégek, szervezetek menedzsment és emberi erőforrás osztályának, pályázatíró és fejlesztő cégek szakembereiként helyezkednek el. A szociális munka szakot végzett hallgatóink leggyakrabban család-és gyermekvédelmi szolgáltatásokban, az ideiglenesen vagy hosszantartóan nehézségekkel szembesülők, az idősek vagy fogyatékkal élők jólétét elősegítő szolgáltatásokban, szociális juttatásokat biztosító irodákban, egészségügyben, oktatási intézményekben vagy ezek kiegészítő programjaiban dolgoznak.
Milyen nagyobb kutatások zajlanak most az intézetben?
A jelenleg zajló kutatásaink keretében törekszünk arra is, hogy minél aktuálisabban megragadjuk a társadalmi, szociális, gazdasági változásokat is, így a pandémia beálltával több területen alakítottunk ki vizsgálati vonalat a koronavírus, illetve ennek következtében hozott rendelkezések hatásairól is.
Kutatási területeink szerteágazóak, jelenleg a szociológia tagozaton az etnikai gazdaság, ifjúságkutatás, valláskutatás, a nők munkaerőpiaci helyzete területén folynak kutatások. Több éves terepkutatás-sorozatot végzünk Kolozsvár környékén, például Kalotaszegen, állapotfelmérést, illetve fejlesztési lehetőségeket térképezünk fel. Ezek közül több a Kolozsvári Kisebbségkutató Intézet valamint a magyarországi TK Kisebbségkutató Intézet, a Corvinus Egyetem és más intézményekkel való partnerségben folyik.
A szociális munka tagozaton a daganatos betegek életminőségét, annak javítási lehetőségeit vizsgáló kutatások foglalnak el fontos szerepet együtt, a szintén sok éve zajló vizsgálatokkal a szerfogyasztások, az egészségkárosító, kockázati magatartások illetve a bántalmazás terén. Az erőszak témakörében jelenleg a gyermekek elleni bántalmazás, valamint a családon belüli erőszak hatékonyabb kezelésének vizsgálata és romániai fejlesztése körében folynak a kutatások. Egy országos felmérés van készülőben, ami a pandémia idején zajló családon belüli erőszak esetekre adott intézményi válaszokat elemzi. Egy másik nagy, nemzetközi, a gyermekbántalmazás előfordulásának típusait és gyakoriságát vizsgáló kutatás előkészítésén dolgozunk, melynek, 9 országban végzett, előző hullámát 2012ben zártuk. Intézetünk több nemzetközi adatlapban is jegyzett szakfolyóirata az Erdélyi Társadalom.
Milyen gondokkal küszködik az intézet? Igazgatóként mit tart a legnagyobb kihívásnak?
Ami a kihívásokat illeti: az egyik a munkaközösség, oktatók, kutatók megfelelő számának a biztosítása. Jelenleg is van egy meghirdetett adjunktusi állásunk, a HR szak erősítésére. Mivel az egyetemi oktatói és kutatói munka a tanítás mellett sok adminisztrációs munkát, terepmunkát, tudományos közösségekben való jelenlétet (publikációk, konferenciákon való részvételek stb.) jelent, nagyon nagy kihívás az ezekhez szükséges anyagi és emberi erőforrásokat egyaránt megteremteni.
A második terület a szakjaink iránti érdeklődők, a diákok számának növelése, majd az egyetemi életbe való intenzívebb bevonásuk. Az intézet eddig is törekedett arra, hogy erősítse a hallgatók érdeklődését a társadalmi, szociális történések iránt, például a Venczel József Esszéverseny és az Önkéntesek olimpiásza megszervezésével. Ezt szeretném tovább vinni, hatékonyabbá tenni.
A harmadik nagy terület a munkakörülmények fejlesztése. Az online oktatásra való rákényszerülés újra és erősebben szembesített a munkánk tárgyi feltételeinek a fejlesztési szükségleteire (felszerelés, internetkapcsolatok, alkalmazásokhoz, programokhoz való hozzáférés stb.), valamint az oktatási módszereink fejlesztésének szükségességére.
- 34953 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34955 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34955 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34957 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34958 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34958 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni