Ferencz-Salamon Alpár: a közoktatás finanszírozására és megfelelő szakképzésre van szükség


-A A+

Az Európai Unióban a legnagyobb mértékben Románia finanszírozza alul a közoktatását, és teljes mértékben ugyanez jellemzi a szakemberek továbbképzését is – jelentette ki lapunknak Ferencz-Salamon Alpár. A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) szakmai alelnökével a romániai közoktatás nehézségeiről, megoldásra váró problémáiról beszélgettünk, kitérve a tanévkezdés és az iskolai óraszámcsökkentés kapcsán felmerülő kérdésekre. 

Az őszi tanévkezdés kapcsán Ferencz-Salamon Alpár kifejtette: ha kijelentik, hogy decentralizálják a döntést, akkor ehhez mindenfajta decentralizációs mechanizmust hozzá kell rendelni. „Értve ez alatt a lehetőségeket, a forrásokat, a felelősség-területeket, a hatásközöket, a számonkérési mechanizmusokat úgyszintén, amellyel szépen egy csomagban a felelősséggel és a bizalommal együtt átadódik az oktatásszervezési döntésnek a hatásköre a helyi hatóságoknak” – szögezte le a szakmai alelnök, hozzátéve: az RMPSZ üdvözli a decentralizációt, de attól messzemenően elhatárolódik, hogy ennek nevezzék azt, hogy adott A, B vagy C verzióból lehet választani. 

„A zöldnek, sárgának és pirosnak elnevezett variációk semmiképpen nem elégítik ki a forgatókönyvek terminológiáját. Ezek helyzetjelzések, állapotjelzések, mint az időjárás-előrejelzés. Egy forgatókönyv megoldásokat, lehetőségeket, tanácsokat és menetrendet tartalmaz, és ez semmi esetre sem nevezhető ilyennek. Éppen ezért, ha már decentralizációról beszélünk, akkor az legyen valós. Ennek megvan a kultúrája a román közoktatási rendszerben: 2010 előtt egy világbanki projekten keresztül egész megyéket pilotáltak, beleértve Hargita megyét. Ennek a pilotálásnak a tapasztalatait félretették” – mondta el Ferencz-Salamon. 

A pedagógus hozzátette: az iskoláknak módszertani segítségre van szükségük egyrészt az egészségügyi minisztériumtól annak kapcsán, hogy milyen közegészségügyi és higiéniai feltételeket kell teljesíteni, de a tanügyminisztériumnak is segítséget kell nyújtania módszertani és oktatásszervezési kérdésekben.

A gyermek érdekét kell nézni a kerettanterv módosításakor

Az RMPSZ csütörtökön tette közzé a közelgő tanévkezdés és a kilátásba helyezett kerettanterv-módosítással kapcsolatos, az oktatási minisztériumhoz eljuttatott álláspontját. Az elmúlt év novemberében ugyanis Klaus Iohannis államelnök kihirdette azt a tanügyi törvényt módosító tervezetet, miszerint a 2020-2021-es tanévtől a heti óraszám az elemi osztályokban átlagosan 20 (napi 4 óra), gimnáziumban (5-8. osztályok) 25 (napi 5 óra), középiskolában pedig 30 órára (napi 6 óra) csökken, mindez pedig kerettanterv-módosításokat von maga után. 

Augusztus 20-án, csütörtök este azonban Monica Anisie tanügyminiszter bejelentette, hogy a kormány a legtöbb cikluskezdő osztályoknál elhalasztja az óraszámcsökkentést, a 2020-2021-es tanévtől csak az előkészítő osztályokban lesz változás, majd ezt követően közvitára bocsátják az elemi osztályok új kerettantervét.

Ferencz-Salamon Alpárral még a szaktárca csütörtöki tájékoztatása előtt beszélgettünk, aki akkor úgy vélekedett: „Úgy gondoljuk, hogy rendszerben kell nézni és látni a kerettanterveket. Nem egyszerű kivonás és összeadás-típusú műveletekkel kell ezt véghezvinni, a gyerekek abszolút érdekét kell nézni, gyerekközpontúan állni a kérdéshez. Nem szabad ellenben megfeledkezni a pedagógusok és az iskolák stabilitásáról sem, hiszen tudjuk, hogy egy iskolában, ha megvannak a megfelelő óraszámok, akkor messzemenően stabil a humán-erőforrás állapota, vagyis vannak biztos, címzetes szaktanárai. Nem szabad válságból válságba sodorni a közoktatási rendszert azáltal, hogy hirtelen a kerettanterv-csökkentésekkel katedraszám-csökkenéseket idézünk elő.”

Az RMPSZ szerint a kerettanterveket kéz a kézben a tananyag átgondolásával, folyamatként kell kezelni. „Az RMPSZ koncepciója egy továbbképzés-, finanszírozás-, decentralizáció- és bizalom alapú koncepció, amely minden szempontból a gyermek szociális, társadalmi, szellemi és egészségi jólétét tudja iskolai környezetben szolgálni” – mutatott rá Ferencz-Salamon Alpár, aki egyébként magát az iskolai óraszámok csökkentését jó dolognak tartja.

„Az RMPSZ-nél is úgy gondoljuk, hogy heti 20 óra bőven sok egy elemis diáknak, 25 óránál ne legyen több egy általános iskola felső tagozatán járó diáknak és középiskolában kicsit a 30 is sok” – szögezte le a pedagógus, hozzátéve: erre még rájön a kisebbségi osztályokban az anyanyelv, illetve 6-7. osztályban a romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai elnevezésű tantárgy a magyar kisebbség esetében. 

Súlyosan alulfinanszírozott a közoktatás

A szakember kiemelte: az Európai Unióban a legnagyobb mértékben Románia finanszírozza alul a közoktatását, emellett teljes mértékben ugyanez jellemzi a szakemberek továbbképzését is. Ezen az sem változtat, hogy a tanügyminisztériumnak és a körülötte létező „szatelit-intézményeknek” vannak európai uniós támogatásból finanszírozott továbbképzési programjai, amik központosítottak, mint a közoktatási rendszer, fűzte hozzá.

„Eközben a megyei pedagógusok-házai alulfinanszírozottak, holott azoknak kellene a kurrens továbbképzési problémákra választ adni. Miért fontos ez? Mert a továbbképzések és átképzések által lehet a pedagógusokat „ránevelni” arra, hogy inter- és transzdiszciplináris hozzáállásuk legyen adott tantárgyaknál, azonos műveltségi területhez tartozó tanároknál. Keresni és nevelni kell a pedagógusokban a tantárgyközi együttműködés lehetőségét. Ha innen közelítjük meg a kérdést, egy teljesen új kerettantervre van szükség” – hangsúlyozta a továbbképzések kapcsán Ferencz-Salamon. 

A szakember kiemelte: a mai közoktatás a gyermekeknek a világot tantárgyakra bontva mutatja be, holott „a világ nem tantárgyakra, hanem jelenségekre tagozódik”. „Nem lehet különválasztani a kémiai reakciókat, a fizikai jelenségeket, a biológiai folyamatokat. Ugyanígy a történelem eseményei mind állampolgári, társadalmi, akár irodalmi hatású folyamatok. Ezeket külön tárgyalni, szegregáció: szétszedi a gyermek fejében ugyanazt az információt és nem kapcsolja össze” – emelte ki az RMPSZ szakmai alelnöke, aki azt is hangsúlyozta, hogy a kerettantervet nem szabad különválasztani a tananyagtól, ezeket egymással össze kell hangolni.








EZT OLVASTA MÁR?

X