A híresztelésekkel ellentétben, a hivatalos statisztikák szeerint napjainkban sokkal több az erdő és kevesebb a nagyvad Romániában, mint 25 évvel ezelőtt. Ezt naprakész számadatokkal bizonyítja a Természetvédelmi Világalap romániai szervezete. Hogy mégis miért szaporodott el a vadkár az elmúlt időszakban, arra is van magyarázat: kialakult a trófeabiznisz, melyet lakossági érdekkel álcáznak a kereskedelmi vadászok.

Csibi Magor: kevesebb a medve, több az erdő 

Semmi nem igaz abból, hogy Romániában túlszaporodtak volna a medvék Csibi Magor, a Természetvédelmi Világalap (WWF) Románia elnöke szerint, és ezt számadatokkal is alá tudja támasztani. “Nyolcvankilencben, a hivatalos statisztikák szerint, Románia 26 százalékát borította erdő és hozzávetőlegesen kilencezer medve élt az országban. Ezzel szemben a mai medvepopuláció mintegy 6000-re tehető, az erdővel való fedettség pedig több mint 27 százalékos. Ezek a számok ellentmondanak minden olyan állításnak, ami a medvék túlszaporulatáról szól”- szögezte le a szakember.

Az erdők visszaszolgáltatása viszont nem kedvez a vadállatoknak, ugyanis a procedúra sokszor átláthatatlan, követhetetlen, nem mindig a jogos tulajdonosoknak kedvez, ráadásul az erdők fenntartása jelentős összegekkel járhat. Ezt nem mindenki engedheti meg magának, így mihamarabb pénzzé akarja tenni a telket vagy a rajta lévő fát, akár illegálisan is.

A WWF és több más civilszervezet javaslata az, hogy az állam inkább pénzbeli juttatásokkal kompenzálja, közös megegyezés alapján, a tulajdonosokat, akiknek erdeje természetvédelmi területen van. Ezt részben a Natura 2000-es területeken sikerült kivitelezni, ám az erdőknek ezen kívül eső részében nem, ugyanakkor a rendszeres kifizetések sem indultak még be.

“Nem átlátható az erdős területek visszaszolgáltatása, rengeteg körülöttük a per, sok a vita, az emberek gyakran nem ott kapták vissza az erdeiket, ahol eredetileg volt, tehát a nagyon sok herce-hurca átláthatatlanná tette az egész folyamatot” – magyarázta a maszol.ro-nak Csibi. Ráadásul az erdők tulajdonosi feldaraboltsága tovább nehezíti az élőhelyek megóvását, mert minden tulajdonosnak más és más távlati elképzelése van a saját erdejével kapcsolatban.

„Az elmúlt 23 év erdőirtásai, tarvágásai rákényszerítették a nagyvadakat, hogy lejjebb szoruljanak természetes életterükről és alkalmazkodjanak az antropogén környezethez” – fogalmazott a maszol.ro-nak egy korábban adott interjúban Kelemen Atilla parlamenti képviselő, a Mezőgazdasági, Erdőgazdálkodási és Élelmiszeripari Bizottság alelnöke. Az emberközeli életmód pedig táplálékszerzés és klíma szempontjából is kedvezett a medvének, farkasnak, hiúznak, ezért a korábbi egy-két kölyök helyett megjelent a poliovuláció jelensége, egyre gyakrabban előfordul, hogy egy medvének akár öt bocsa is születik.

A politikus által „méregzöldnek” nevezett vadvédelem és az elmúlt 23 év erdőirtása vezetett oda, hogy a vadászt gyilkosnak bélyegezzék, miközben egész falvak kényszerülnek arra, hogy éjszakákon át őrködjenek kiabálva a földeiken így védve a termést a vadaktól. Szerinte azt, hogy tételesen hány állat él az ország területén, senki nem tudja számszerűen megmondani, mivel a romániai vadászoknak és környezetvédőknek nem áll rendelkezésére az objektív számlálás.

Gyenge medve támad nála gyengébb emberre

Azok a medvék, amelyek kárt okoznak vagy az embereket veszélyeztetik, általában a kisebb, fiatalabb példányok – tudtuk meg a Csibi Magortól. Mivel Romániában tilos medvére vadászni, a vadásztársulatok kilövési engedélyt kérnek és kapnak is a garázda medvékre, azonban az engedély birtokában legtöbbször a trófea szempontjából értékesebb nagy állatokat vadásszák le, ráadásul illegális hajtóvadászatokon. A problémás állat marad a falu határában, erre a jövőben újra kilövési engedélyt kérnek, így megint jól jár a kereskedelmi vadász – magyarázta lapunknak a szakember.

„Nem minden vadász vadászik hobbiszinten, nagyon sokan vannak, akik kereskedelmi vadászatot folytatnak. Így, ha minden évben kilőnék azokat a medvéket, amelyek problémát okoznak, és békén hagynák a nagyobb medvéket a csendzónában, akkor ez a probléma nagyon hamar megoldódna” – fogalmazott a WWF romániai vezetője.

A garázda, fiatal állatoknak a trófeaértéke alacsony, viszont leggyakrabban az történik, hogy a problémás medvére kiadott kilövési engedély birtokában egy nagyobb, értékesebb trófeát jelentő medvét lőnek ki és nem azt, amelyik a galibát okozza. Így megmarad a probléma, és jövőre is lesz kilövési engedély, de ez csak a kereskedelmi vadásznak jó, a helyi közösségnek és a medvéknek nem.

Az engedély igénylésében csak annyi áll, hogy X területen van egy problémás állat és kilövési engedélyt kérnek rá, az egyed beazonosítása viszont szinte lehetetlen.

Léteznek természetbarát megoldások is a medvék és a lakosság közötti konfliktuszóna csökkentésére, ezek közül az egyik az állatok elköltöztetése. Erre is van lehetőség, ugyanis vannak szakértői csoportok, akik ezzel foglalkoznak: befogják a problémás állatot, és Romániának egy olyan területére viszik, ahol gyérebb a medvepopuláció, ott idővel arra is van esély, hogy az állat szokásai is visszaalakulnak a természeteshez, és nem az ember közelében keresik a megélhetést.

A településekre behatoló, és a gazdaságokban károkat okozó medvék leggyakrabban nem az alfa egyedek, hanem a fiatalabb, vagy gyengébb állatok, amelyeket erősebb társaik kiszorítanak az élőhelyükről, ezért ezek lakott területek környékén keresik a könnyen elérhető táplálékot, magyarázta a szakember.

A medve egy territoriális állat, tehát minden betolakodót, táplálékkonkurrenst elűz a területéről, beleértve a fiatalabb, vagy gyengébb fajtársait is, amelyek előbb-utóbb gyümölcsösökben, gabonatáblákban, vagy városszéli kukák mellett kötnek ki. A medve ráadásul kényelmes is: ahol könnyen elérhető és folyamatos táplálékforrásra lel, ott üti fel a tanyáját is, legyen az málnás, szemeteskuka, vagy gyümölcsös. Ugyanakkor az emberek terjeszkedő életmódja miatt a medve egyre inkább hozzászokik az emberi jelenléthez, főleg ha a kapcsolat már fiatal korban kezdődik, így egyre kevésbé félnek tőlünk.

Ráadásul nagyon sokan etetik is a medvéket, ami sokszor nem a törvényes előirásoknak megfelelően történik és meggondolatlan. Nem hiába mondja az angol szakirodalom, hogy egy etetett medve az halott medve – összegezte lapunknak Csibi Magor.