A Bálványos Intézet friss kutatása szerint a világban szétszórtan élő erdélyi magyarok többsége jobb körülmények között él, mint Romániában élt, és csak mintegy negyedrészük nem zárja ki, hogy a közeljövőben hazaköltözik. A kutatás eredményeit a Krónika napilap ismertette hétfői számában, melyet az MTI szemlézett.

A júniusban elindított Erdélyi magyarok a nagyvilágban 2020 című kutatás online kérdőívét közel 1800-an töltötték ki, legtöbben Németországban, az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban, de akadtak új zélandi, dél-amerikai és afrikai válaszadók is. A Bálványos Intézet hangsúlyozta, hogy a kutatás adatai nem tekinthetők reprezentatívnak, de mégis lehetőséget adnak megfigyelni az erdélyi magyarok migrációs mintázatának egyes jellemzőit.

A kutatás szerint a Székelyföldről elvándorlók számára Dánia, Svájc, Németország a legnépszerűbb migrációs célpontok, Közép-Erdélyből leginkább az Egyesült Államokba, Hollandiába, Svédországba, a Partiumból Izraelbe, a szórványmegyékből pedig Kanadába vándorolnak az erdélyi magyarok.

A válaszadók túlnyomó többsége (91 százalék) úgy ítélte meg, hogy jobban él jelenleg, mint Romániában élt, 72 százalékuk sokkal jobbnak ítélte jelenlegi életkörülményeit, mint születési országában. A megkérdezettek átlagosan 1,9 alkalommal jártak Romániában az elmúlt évben és 2,7 alkalommal Magyarországon. Az újabb célországokban tartózkodók (Dánia, Egyesült Királyság) gyakrabban látogatnak Romániába, míg a régebbi célországokban lakók inkább Magyarországot választják. A megkérdezettek leginkább annak az országnak a híreit követik, ahol jelenleg élnek, ezt követik a magyarországi hírek, majd a romániaiak. 

A nagyvilágban szétszóródott erdélyi magyarok többsége nem tervezi, hogy a közeljövőben Magyarországra vagy Romániába költözzék, 59 százalékuk a befogadó országban tervezi a jövőt. A megkérdezettek 23 százaléka válaszolta, hogy tervezi a Romániába való visszaköltözést, további 12 százalékuk pedig Magyarországra költözne. A felmérés készítői a megkérdezettek hat százalékát a bizonytalan visszaköltözni vágyók körébe sorolták. Ők Romániába és Magyarországra is költöznének az elkövetkező években.

A visszaköltözési szándékkal kapcsolatos, valamint a két állammal szembeni viszony a kutatók szerint arra enged következtetni, hogy minél hosszabb a kint töltött idő, annál inkább csökken a Romániába való visszaköltözés lehetősége, és valamivel növekszik azok aránya, akik, ha elhagynák jelenlegi lakhelyüket, Magyarországra költöznének.

A kutatás eredményei szerint a világban szétszóródott erdélyi magyarok elsősorban a befogadó országok őshonos polgáraival próbálnak barátkozni, ezt követik az erdélyi és a nem erdélyi magyarok csoportjai, ha pedig bajba jutnak, elsősorban a befogadó országok hatóságaira számítanak, a román és a magyar hatóságoktól nem várnak segítséget.

(Címlapi illusztráció forrása: pexels.com)