FRISSÍTVE: Fenn kell tartani a szabadságért való állandó küzdeni akarást, olyan nehéz körülmények között is, mint a koronavírus-járvány terjedése ellen bevezetett óvintézkedések – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlásának 171. évfordulóján.

A járványügyi intézkedések miatt rendhagyó körülmények között, maximum 500 résztvevővel emlékezhetnek meg Aradon idén október 6-án a szabadságharc tragikus kimeneteléről. Ez külön értelmet ad a rendezvénynek – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

„Kötelességünk a megemlékezést megtartani, hisz arról a pillanatról van szó, amikor a 13 vértanút kivégezték itt Aradon, akik életüket adták a szabadságért, egy olyan korban, amikor a népek itt, a régióban, és Európában nem voltak szabadon – és ez benne van a mi kollektív emlékezetünkben. Ezt táplálni kell ilyen helyzetben is, hogy a fa törzse erősödjön és a lombok zöldek maradjanak, hisz minden, ami a mi múltunk, gyökerünk, táplálja a jelent és a jövőt erősíti” – nyilatkozta Kelemen a Faragó Péter Arad megyei RMDSZ-elnökkel tartott közös sajtótájékoztató végén.

Kora délután, 14 órától az aradi vesztőhelyen álló obeliszknél tartanak főhajtást és koszorúzást, délután öttől a minorita templomban pedig Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök celebrál szentmisét a vértanúk emlékére. Este hat órától a Szabadság-szobornál tartják a főrendezvényt, a magyar kormányt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár képviseli.

Határozott nem a parlamenti választások elhalasztására

Újságírói kérdésekre aktuálpolitikai kérdésekről is beszélt a szövetségi elnök Aradon. Értékelése szerint jól szerepelt az RMDSZ a helyhatósági választásokon: 199 polgármesteri mandátumot nyert a 2016-os a 195-tel, szemben, emellett „nyertünk Marosvásárhelyen, egy független jelölttel, akit tavaly az RMDSZ jelölt volt, de ez év elején úgy döntöttünk, hogy függetlenként induljon”.

Négy megyei tanácselnöki tisztséget szerzett az RMDSZ, emellett megtartotta a Szatmárnémeti polgármesteri tisztség. Máramaros, Brassó és Temes megyét „nagy veszteségnek” nevezte Kelemen, aki szerint meg kell vizsgálni az ottani kudarcok okait. Ezeket némiképp ellensúlyozza, hogy Beszterce-Naszód és Hunyad megyében visszajutottak az RMDSZ jelöltjei  amegyei önkormányzatokba 12, illetve 16 év után.

A parlamenti választásokról szólva elmondta, hogy több mint 130 ezer támogató aláírást gyűjtött az RMDSZ, ezeket szerdán holnap teszik le a központi választási irodához. „Ha négy éve 6,5 százalékot értünk el, meggyőződésem, hogy most, a 199 polgármesteri tisztség után ugyanolyan jó eredményt érünk el. Bízom a sikeres szereplésben, a kampányban modernizálásra, átláthatóságra, fejlesztésekre helyezzük a hangsúlyt és a magyar identitás megőrzésére. A kettő nem zárja ki, sőt kiegészíti egymást. Az identitás-megőrzés nem jelenti azt, hogy útjában állsz a fejlődésnek” – vélte Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke szerint nyolc éve állandó politikai krízisben van az ország. „Beszédes adat, hogy tíz kormány váltotta egymást ez idő alatt. Nemhogy megvalósításokról, de tervezésről sem beszélhetünk ilyen körülmények között. A nagyinfrastruktúra-projektekre szánt költségek felét sem tudtuk megszerezni” – mondta, hozzátéve, ha az RMDSZ-en múlik, „a stabilitás biztosítva lesz”.

A választások elhalasztására tett javaslat kapcsán kifejtette: szokatlan módon, de bebizonyosodott, hogy meg lehet szervezni a választásokat biztonságos körülmények között. „Ha ehhez tartjuk magunkat, decemberben sem jelent majd veszélyt az egészégre – mondta. – A választások elhalasztására határozott nemet mondunk, a december 6-i dátum megfelelő. Csak az alkotmányban meghatározott szükségállapot miatt lehet szerintünk elhalasztani, háború vagy természeti katasztrófa esetén. Ki mondja, hogy tavasszal jobb lesz a járványügyi helyzet?”

Újságírói kérdésre kifejtette: a pártok közti egyeztetések nem értek véget, „meg kell várnunk a választások eredményét, lássuk, ki alakíthat kormányt”. Mint mondta: „Minden párt hatalomra akar jutni, de lássuk, kivel lehet stabil kormányzást alakítani” – mondta, hogy jobb-közép kormányt tart elképzelhetőnek, kiegészítve azzal, hogy „ami jól működik, azt nem kell megváltoztatni”.