Kivitelezhetetlen a koronavírusos betegek távfelügyelete a családorvosok szerint


-A A+

A polgári törvénykönyvbe ütközőnek és vállalhatatlannak tartja a háziorvosokra újonnan kirótt kötelezettségeket, a tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutató koronavírusos betegek „távfelügyeletét” Dr. Soós Szabó Klára, a Hargita Megyei Családorvosok Szövetségének elnöke. 

Mint arról beszámoltunk, az egészségügyi miniszter a héten jóváhagyta azt a rendeletet, amelynek értelmében az enyhe tüneteteket mutató vagy tünetmentes COVID-19-betegeket többé nem utalják kórházba, hanem a családorvos „távfelügyeletével” otthonukban elkülönítve gyógyulnak. Az új szabályzat célja a kórházak tehermentesítése. A dokumentum kitér a koronavírus-fertőzött, illetve fertőzésgyanús személyek szűrésére, otthoni elkülönítésére, valamint beutalására.

Ez az eljárás. A családorvos naponta kikérdezi telefonon az állapotáról az otthonában elkülönített COVID-19-beteget, és a válaszok alapján kitölt egy kórlapot. A telefonos állapotfelmérés alapján az otthonukban elkülönített koronavírusos betegeket három kategóriába sorolják: tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutató páciensek, egészségügyi kockázatot jelentő tüneteket mutató páciensek, valamint közepes vagy súlyos tüneteket mutató betegek. A családorvos a napi állapotfelmérés eredményei alapján nyilvánít gyógyultnak egy COVID–19-beteget. Ezt e-mailen köteles közölni az illetékes egészségügyi igazgatósággal, ahol a páciens bekerül a gyógyultnak nyilvánított személyek adatbázisába.

A Maszol érdeklődésére Dr. Soós Szabó Klára elmondta, szerinte törvényellenes a miniszteri rendeletet megelőző sürgősségi kormányrendelet 3. pontja, amelynek értelmében az egészségbiztosító pénztárral szerződésben álló családorvosok kötelesek szerződést kötni a koronavírusos betegek monitorizálására, s ezért külön javadalmazást kapnak.

„A családorvosi rendelők és az egészségbiztosítási pénztár közötti jogviszony polgári jogviszony. A családorvos szolgáltatásait gyakorlatilag megvásárolja a pénztár. Ezt a jogviszonyt a polgári törvénykönyv szabályozza, amely egy elsődleges törvény. Egy ilyen besorolású jogszabály előírásait nem lehet kormányrendelettel módosítani. Tehát bármilyen kormányrendelet jelenik meg erre a jogviszonyra hivatkozva, annak a polgári törvénykönyv előírásait tiszteletben kell tartania” – jelentette ki a Hargita Megyei Családorvosok Szövetségének elnöke.

Hozzátette: súlyos elvi és jogállami kérdést vet fel a jogszabály, ugyanakkor nehezményezi, hogy a kormány úgy hozta meg döntését, hogy nem ült le tárgyalni a szakmai szervezetekkel, a háziorvosok képviselőivel.

Nem egyértelmű a szabályozás

A jogszabályban megszabott feltételek „teljes össze-visszaságban vannak megfogalmazva”, emelte ki Soós Szabó Klára. „A 14 napon keresztüli monitorizálást, akár éjjel-nappal végezve egyszerűen nem lehet felvállalni akkor, amikor naponta átlagban harminc beteget a rendelőkben is ellátunk” – szögezte le.

Ugyanakkor kiemelte: a családorvosok túlterheltek, kimerültek, pihenőszabadságot nem tudnak kivenni, ráadásul a kisegítő személyzet is minimális, mert az alulfinanszírozás miatt nincs miből plusz asszisztenseket alkalmazni. Ilyen körülmények között 24 órából 24-et, és hétvégéken is dolgozni, végezni a monitorizálást, egyszerűen kivitelezhetetlen feladat.

Kimerültek a családorvosok

A Hargita megyei háziorvos kitért arra is, hogy szakmailag sem tartja indokoltnak a tünetmentes vagy enyhe tünetekkel rendelkező betegek folyamatos monitorizálását, hiszen azok, akiknek 24 órás felügyeletre van szükségük, kórházi esetek. Ezekkel a személyekkel a családorvos egyébként is felveszi a kapcsolatot, aprólékosan elmagyarázza, mire kell odafigyelni, és elmondja, mi a teendő bizonyos tünetek jelentkezése, illetve súlyosbodása esetén.

Utóbbi esetekben eddig rendelési időben a családorvost hívhatta a beteg, valamint a 112-es sürgősségi számot. „Volt eset, hogy éjjel háromkor hívták a kollégát, hogy hívja ki a mentőt, mert csak úgy fog kimenni a beteghez” – idézte fel. A szakember szerint a teljes egészségügyi alaphálózat működése veszélybe került az új rendelkezéssel. „Összeomlik, és megomlunk mi, orvosok is” – fogalmazott.

Jogi fellépést is fontolgatnak

Amint Soós Szabó Klára rámutatott: a családorvosok eddig is ellátták ezeket a betegeket, eddig is monitorizáltak anélkül, hogy bármilyen anyagi juttatást kaptak volna érte, ám a most előírt feladatokat nem tudják vállalni. Hozzátette: a jelzett cikkelyt a háziorvosok képviselete akár jogi úton is meg fogja támadni, és kérik az eltörlését.

„Továbbra is a legjobb belátásunk és tudásunk szerint gondoskodunk ezekről a paciensekről, anélkül, hogy az állam fizetne érte. A felajánlott összeg egyébként megalázó” – mondta. Ezen kívül a feladattal járó adminisztrációs kötelezettség is jelentős, a monitorizálásról naponta kellene jelentést küldeni a közegészségügyi igazgatóságnak, ami csak fokozza a bürokráciát és még jobban kimeríti a családorvosokat – tette hozzá.








EZT OLVASTA MÁR?

X