Románia első darázsvédő pályázatát egy szatmári civil szervezet, az E-Consult Egyesület nyerte.

Hogy miért kell a darazsakat  úgynevezett garázsokkal védeni, a maszol-ro kérdésére Sike Tamás biológus, az egyesület ügyvezetője elmondta, ez egyrészt az emberek hiányos természeti ismeretéből, másrészt a növényvédő szerek egyre szélesebb körben történő használatával függ össze.

Ismertette, sokan károsnak, ártalmasnak tartják a darázsféléket, ezért a kellemetlen csípésükre gondolva ahol csak alkalom nyílik rá, füstöléssel vagy különböző csapdákkal irtják őket, mert nem tudják, hogy milyen jelentősen segítik a természet egyensúlyának megtartását. Hozzátette, a termesztett növények virágának beporzásával a mézelő méheknél is hatékonyabban járulnak hozzá a terméshozamokhoz.

Ami a növényvédő szerek használatát illeti, a szakember elmondta, emiatt óriási károk érik a zümmögő rovarokat: „A nyugati országokban már több fajtájuk teljesen eltűnt, s a jelenség mindinkább felénk tart, s ennek megakadályozására tenni kell valamit. Más hasznos rovarok teljes kipusztulásának megakadályozásához használt technikákhoz hasonlóan találták ki darázstanyát, pontosabban a darázsgarázst”.

A darázsgarázs pótolja a vályogfalu, zsindely vagy szalmatetős házakat, valamint az egyre ritkább odvas fákat, amelyek a modernizáció nyomán eltűntek. A betonépítmények és a permetezett fák nem szolgálhatnak darázsfészeknek, ezért mesterségesen kell biztosítani a szaporodási lehetőséget.

A darázsvédő projektet a Norvég Alap támogatja. A projekt keretében negyven településen épül darázsgarázs. Az egyesület a különböző helyszíneken előadásokat is tart, hogy az adott közösség, elsősorban a fiatalok, többet tudjanak a darázs hasznáról és védésének szükségességéről.