Tanügyi törvénytervezet: nem kell magyarul tudnia a magyar iskolák igazgatóinak
Kötelező óvoda, a képességvizsgán gyengén teljesítők diákok úgynevezett előszakosodási képzése, annak eltörlése, hogy az iskolaigazgatók közfelelősséget vállaljanak az általuk vezetett intézmény teljesítményéért - néhány olyan javaslat, amely a közvitán lévő új tanügyi törvénytervezethez érkezett.
A HotNews hírportálon közzétett javaslatok között szerepel továbbá, hogy bevezetnék az úgynevezett alapfinanszírozást a bölcsődék esetében is, nem kapnának ingyenes tankönyveket a tizenegyedikesek és a tizenkettedikesek, a kisebbségi nyelveken oktató iskoláknál pedig eltörölnék az az előírást, hogy beszélje a kisebbség nyelvét az igazgató.
A javaslatokat itt böngészheti.
A hírportálnak nyilatkozó Sorin Cîmpeanu oktatásügyi miniszter elmondta, a javaslatok közül néhány nem áll meg a lábán, ellentmondásos, egyelőre viszont csak néhány munkacsoporttal egyeztetett a szaktárca. Hozzátette, még nem véglegesült a törvénytervezet.
Néhány újdonság, amely a tervezethez érkezett javaslatként
- a kisebbségi nyelveken oktató iskoláknál ne legyen kötelező, hogy beszélje a kisebbségek nyelvét az igazgató
- tegyék kötelezővé az óvodát
- ne vonatkozzon a magániskolákra az az állami, közintézményeknek szóló előírás, hogy működésükhöz minimum 300 diákra van szükség
- a fent említett kivétel ne csak a magániskolákra vonatkozzon, hanem például az egyetem előtti rendőrképzőkre, katonai iskolákra
- a képességvizsgán rosszul teljesítő, azaz az ötöst el nem érő diákok számára a nyolcadik után tegyenek lehetővé egy év úgynevezett előszakosodási képzést
- hozzanak létre Gyermek- és Családközpontokat az 1 és 6 év közötti gyermekek számára
- hozzanak létre egy olyan bizottságot, amely az egyetem előtti magániskolák tevékenységét koordinálja
- ne kapjanak ingyenes tankönyveket a tizenegyedikesek és a tizenkettedikesek ( valójában most sem kapnak új, ingyenes tankönyveket ezek a diákok)
- vegyék ki a képességvizsgából például az idegen nyelv írásbelit, a számítógépes ismeretfelmérőt, az úgynevezett állampolgári és társadalmi kompetenciafelmérőt (az említett vizsgák most sem szerepelnek a képességvizsgán, bár a 2011-ben elfogadott tanügyi törvény ezt előírja)
- szabjanak meg a középiskolai felvételin egy minimális bejutási jegyet (ez jelenleg azért nem működik, mert tíz osztály a kötelező Romániában)
A tervezet korábban megszellőztetett javaslatait itt olvashatja.
A Maszol a hatályban lévő tanügyi törvénnyel, valamint a most készülő törvénytervezettel kapcsolatban kikérte a Babeș-Bolyai Tudományegyetem, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem képviselőinek a véleményét is. Nagy László, a BBTE rektorhelyettesének álláspontját itt, János Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektoráét pedig itt böngészheti. Az RMDSZ álláspontja itt érhető el.
- Magyar tagozat beindítását fontolgatja a nagyváradi egyetem orvosi kara
Társadalom - Pénzt kapnak a polgármesteri hivatalok
Belföld - „Nem tudjuk, mi alapján rangsorolták az egyetemeket”
Társadalom - Tanügyi törvény: még semmi sincs kőbe vésve
Társadalom - Ismét románul oktatnák a történelmet és a földrajzot
Társadalom - Új tanügyi törvény: bevezetnék a középiskolai felvételit
Társadalom
- 34229 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34231 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34231 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34233 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34234 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34234 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni