A hatóságok által lefülelt falopások elenyésző része kerül bíróságra Hargita, Kovászna és Maros megyében - a Greenpeace Románia hétfőn közzétett jelentése arra is rávilágít, hogy tavaly országszerte visszaesett azon esetek száma, amikor az elkövetőknek a bíróság előtt kellett felelniük a törvénytelen fakivágásért.

A szervezet adatai szerint 2013-2014-ben több mint 45 500 falopásos esetre derült fény, ami 62 esetnek felel meg napi átlagot számolva. 2009 és 2011 között naponta átlagban 28 ilyen esetet lepleztek le, majd 2012-ben 50-et. A jelentésben a Greenpeace Románia felhívta a figyelmet arra, hogy a növekvő szám egyszerre jelentheti azt, hogy a hatóságok hatékonyabban végzik a munkájukat, és azt, hogy az illegális vágások egyre gyakoribbak Romániában.

A tavalyi és tavalyelőtti évben a törvénytelenül kivágott, és lefoglalt famennyiség meghaladta az 1 millió köbmétert, ez a mennyiség 120 ezer köbméterrel több, mint a 2012-ben, és 453 ezerrel több, mint a 2009-2011 közötti lefoglalt mennyiség. A kormány még ennél is riasztóbb adatokkal számol: évi 8,8 millió köbméter fára becsülhető az illegális erdőirtás, beleszámolva azt a mennyiséget is, amit a hatóságoknak nem sikerül lefoglalniuk.

A Greenpeace Románia adatai azt mutatják, hogy óránként három hektárnyi erdő tűnik el az országban, ami az erdők rohamos pusztulását jelenti.

Hol lopnak a leggyakrabban?

A legtöbb illegális vágást 2013-2014-ben Argeș, Bákó és Maros megyében regisztrálták a hatóságok, a sorban Bihar megye következik 2 235, majd Kovászna 2 188 esettel. Hargita megyében 1 720 illegális fakivágást jegyeztek.

Ha az ellopott fa mennyiségét nézzük, Kolozs, Fehér és Máramaros megye jár az élen: Kolozs megyében az illegálisan országszerte kivágott fák 37 százalékát pusztították el, Fehér megyében a 23 százalékát, Máramaros megyében a 18 százalékát.

Az adatok azt mutatják, hogy az említett megyékben nagyban megy a játék: bár kevesebb esetre derítettek fény a hatóságok, mint Argeș, Bákó és Maros megyében, a Románia-szinten ellopott és lefoglalt famennyiség 78 százalékát Kolozs, Fehér és Máramaros megyében regisztrálták. Ez azt jelenti, hogy például Kolozs megyében egy esetre 251 köbméter illegálisan kiirtott fa jut.

A Greenpeace Románia számításai szerint 2013-2014-ben több mint 50 millió euró kárt okoztak az országban a törvénytelen erdőirtások.  A kormány szerint a környezeti károkon túlmenően az országnak mintegy negyedmilliárd eurónyi anyagi veszteséget okoz az illegális erdőpusztítás.

Nagyon kevés bírósági per lesz a lopásból

Bár tavaly és tavalyelőtt 45 500 falopásos esetre derült fény, az említett időszakban mindössze 33 898 esetben indított nyomozást az ügyészség: 2013-ban 17 357, 2014-ben pedig 16 541 esetben. A szervezet adatai szerint tavalyelőtt a 17 357 eset közel 61 százalékánál nem tudtak az ügy végére járni még abban az évben, a felgöngyölített 6 775 esetnek pedig mindössze 15,53 százaléka került bíróságra.

Tavaly ezek a számok és arányok a következők: a 16 541 eset 63,58 százalékánál nem sikerült az ügy végére járni 2014 végére, a felgöngyölt esetek 9,15 százaléka került bíróságra.

A legtöbb ügy 2013-2014-ben Vrancea, Fehér, Bákó, Neamț, Suceava, Máramaros és Argeș megyében került bíróságra. A székely megyék ebből a szempontból nem igazán jeleskednek. 2013-ban szintén nem volt benne a top tízben se Maros, se Hargita, se Kovászna megye. Tavaly, mivel visszaesett a bíróságra küldött esetek száma országszerte, a top tízes lista végére felkerült Kovászna megye is.

Emlékeztetésképpen: 2013-2014-ben Maros megyében 3 351, Hargita megyében 1 720, Kovászna megyében pedig 2 188 falopásos esetet regisztráltak a hatóságok.

A jelentésben a Greenpeace felhívta a figyelmet arra, hogy a falopásos esetek szankcionálása nem mindig von maga után büntetőperes eljárást. Az illegális vágások nem kis részének hátterében ugyanis szociális okok húzódnak, sokan jövedelem-kiegészítés céljából lopják a fát, mások télire halmozzák fel tűzifaként.

Mit lehetne tenni?

A lopásokat az is megkönnyíti, hogy a kiserdő-tulajdonosok nem őriztetik a területüket, holott erre törvény kötelezi őket. A rendőrség és a környezetvédelmi őrség tájékoztatása szerint az esetek felkutatásának bevett módszere az időszakos ellenőrzés és a lakossági bejelentés. Az esetek feltárását nehezíti, hogy a hatóságokat későn riasztják, így gyakran előfordul, hogy nem tudnak eljárást indítani bizonyítékok és az elkövetők beazonosításának hiányában.

A Greenpeace Románia azt javasolta, hogy az illegális erdőirtás megakadályozása érdekében a hatóságok szigorítsák a büntetéseket, a rendőrség, a környezetvédelmi őrség és a csendőrség közreműködése pedig legyen hatékonyabb. Javasolják, hogy duzzasszák fel az ellenőrző szervek humánerőforrását, hogy az izolált helyeket is ellenőrizni lehessen, főleg éjszaka, amikor a szervezett lopás nagy részét bonyolítják.

A jelentés szerint Romániában 6,5 millió hektár erdőt tartanak nyilván, ennek felét az állam adminisztrálja. Körülbelül 415 ezer hektár olyan magánszemélyek tulajdonában van, akik nem felügyelik a kevesebb mint száz hektáros erdejüket. A Greenpeace szerint ezek a területek a legkitettebbek az illegális erdőkivágásnak.

A szervezet számításai szerint - belekalkulálva az új erdőrészek kialakulását, kialakítását - 2000 és 2011 között körülbelül 280 ezer hektár erdő tűnt el, ez az ütem a 2012 és 2014 között is folytatódott.