Elfogadták az RMDSZ új szórvány cselekvési tervét


-A A+

A magyar szórvány napján tartott temesvári konferencia résztvevői tapssal fogadták el vasárnap az RMDSZ új szórvány cselekvési tervét.

A terv azokat a konkrét eszközöket veszi számba, amelyekkel az RMDSZ támogatni szeretné a romániai magyar szórványt identitása megőrzésében. A dokumentum akkor válik hatályossá, ha az RMDSZ kisparlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa is megszavazza.

"A szórványnak nem konferenciákra van szüksége, hanem munkára és támogatásra" - idézte Kovács Péternek, az RMDSZ ügyvezető elnökének a konferencián elhangzott beszédét a szövetség hírlevele. Az ügyvezető elnök hozzátette: fontos lehet a konferencia, de attól még valakinek meg kell tankolnia az iskolabuszt, valakinek meg kell főznie az ebédet a szórványkollégiumban és mindezt valakinek ki is kell fizetnie.

"Nem elég politikai nyilatkozatot tenni a budapesti kormányzat szintjén, miszerint nem támogatják a gyöngyhalász-programot, meg is kell azt szüntetni" - utalt az RMDSZ ügyvezető elnöke a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek arra a programjára, amely a tömbmagyar vidékek iskoláiba próbálja csábítani a szórványból a magyar gyermekeket.

,A szórványban élő gyermekek anyanyelvű oktatása prioritásunk, ezt igyekeztük hangsúlyozni minden évben a Minden magyar gyermek számít országos beiskolázási kampányunk által is, során arra biztattuk a magyar vagy etnikai szempontból vegyes családokat, a szórványtelepülésen élőket, hogy magyar osztályba írassák gyermekeiket” – fogalmazott az ügyvezető elnök.

Pánczél Károly, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának az elnöke arra emlékeztetett, hogy november 3-án alig pár tartózkodással fogadta el az Országgyűlés azt a határozati javaslatot, amely szerint november 15., Bethlen Gábor (1580-1629)erdélyi fejedelem születésnapja és halálának évfordulója a magyar szórványközösség napja legyen. "Mindannyian egyetértünk abban, hogy Magyarország nemzetpolitikai minimuma, hogy a magyar szórvánnyal foglalkozzon" - fogalmazott Pánczél Károly.

Kiterjesztenék a minőségi magyar oktatást

Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető elnöke elmondta: az új cselekvési tervben hangsúlyt fektetnek a minőségi magyar oktatás kiterjesztésére, a magyar közösségi terek kialakítására, az ifjúsági programokra, a magyar házak hálózatba szervezésére.

Hozzátette: a következő négy évben kiemelt figyelmet fordítanak a nagyvárosi szórványra, mert ott a legnagyobb az identitásvesztés, a lemorzsolódás veszélye. Megjegyezte, hogy a nagyvárosokra vonatkozó elképzeléseket először Kolozsváron alkalmazzák kísérleti jelleggel és a tapasztalatok alapján dolgozzák ki az átfogó programcsomagot.

Hegedüs Csilla arról is beszámolt: a szórványban működő magyar nyelvű nyomtatott sajtó támogatását is fontosnak tekinti az RMDSZ, ezért a kiadványok megtartására és fenntartására anyagi alapokat különítenek el, felkarolják azokat a kezdeményezéseket, amelyek a szórványközösségek sajtótermékekkel való ellátását biztosíthatják. 

Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének az elnöke elmondta: a Bánságban annak ellenére "van magyar élet", hogy az 1992-ben még 77 ezer fős Temes megyei magyar közösség mára kevesebb mint a felére apadt és egyetlen olyan közigazgatási egység sincs a megyében, amelyikben többségben lenne a magyarság.

„Az adatok lehangolóak ugyan, de mi, helyiek tudjuk, a megyében és Temesváron is van magyar élet, több mint 1300 magyar gyermek tanul a 13 iskolát és 23 óvodát számláló oktatási hálózatban. Vannak magyar intézményeink, van magyar sajtónk, színházunk, van magyar érdekképviselet: a Szövetség 18 településen van jelen az önkormányzatban, van magyar parlamenti képviselőnk és alprefektusunk is” – sorolta a megyei elnök. Hozzátette: az RMDSZ Temes Megyei Szervezete együttműködik a magyar történelmi egyházakkal és civil szervezetekkel is.

Magyari Tivadar oktatásért felelős ügyvezető alelnök a tantárgyversenyek tapasztalatából leszűrt visszatérő élményével hívta fel a temesvári konferencia résztvevőinek figyelmét arra, hogy  a szórványban élő diákok a székelyföldiekhez hasonlóan jeleskednek az országos megmérettetéseken. 

„Kiegyenlítettnek tűnik ez az oktatási körkép, amely azt is bizonyítja, hogy az oktatás minőségére mindenütt oda kell figyelnünk, biztosítanunk kell a feltételeket. Ki kell mondanunk azt, hogy megyénként, településenként mik a bajok, melyek a válságos helyzetek, és ezekre a konkrét helyzetekre kell megoldásokat találnunk” – szögezte le az ügyvezető alelnök, aki két olyan oktatási programról is említést tett, amelyet a szórványban bonyolítottak le az előző cselekvési tervben foglaltak alapján: a szórványkollégiumok létrehozását, működésének átvilágítását, illetve az RMDSZ anyanyelvű oktatásra vonatkozó beiskolázási kampányát. 

Jó példák a szórványban

A vasárnapi konferencia folyamán sikeres közösségépítő rendezvényeket, tapasztalatokat mutattak be. A magyar kormány oktatási-nevelési támogatásának szórványközösségek megmaradásában betöltött szerepéről beszélt Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség, a program romániai lebonyolítójának elnöke, aki hangsúlyozta: az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, a szórványmegyékben élő szülők sokkal inkább igénybe veszik a támogatást, érdeklődésük konstans a tömbmagyar vidékeken élőkhöz képest. Legtöbb esetben ez a támogatás motiváló tényezőként hat a szórványban élő gyermekek beiskolázásakor, ezért fontos, hogy akár a program működtetésének újragondolásával ezeket a megyéket differenciáltan kezeljék.

„Egy kisebb baráti társaság ötletéből, majd az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet továbbgondolásában Arad megye legnagyobb magyar ifjúsági rendezvényévé nőtte ki magát a Kaszojai Ifjúsági Fesztivál, amely immár 11 éve bizonyítja, hogy a Hely, amely összeköt nem csupán jól hangzó szlogen, hiszen a fesztivál szomszédos megyék, sőt határon túli résztvevőket is meg tudott szólítani, az együttgondolkodás és a tapasztalatcserére egyaránt alkalmas helyeként” – mutatta be a megye jó példái közé emelt rendezvényt Faragó Péter, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke.

A megyei oktatási feladatokról szóló bemutatójában Décsei Attila, az RMDSZ Beszterce-Naszód Megyei Szervezetének elnöke elmondta, a szórványoktatásban a legnagyobb ellenséget a távolság jelenti, hiszen a szülők nem akarják gyermeküket több kilométeres ingázásba belekényszeríteni, így sokszor a közelebb eső, román tannyelvű iskolát választják, de ez ugyanakkor a magyar osztályok megszűnését is eredményezi. Szerinte erre megoldást csak az önálló magyar iskola létrehozása jelentene.

Vida Noémi a Máramaros megyei Nagybányán tíz éve megszervezendő Főtér Fesztivál történetiségét mutatta be a konferencián: „a nagybányai Főtér Fesztivál idén lett tíz éves, tíz év civil és közösségi összefogással jött létre. A bányavidéki magyarság kiemelkedő közösségépítő programja, alulról szerveződő, önkéntes alapon működő, élményt nyújtó esemény” – sorolta az RMDSZ Nagybánya Területi Szervezetének elnöke.

Lőrincz Helga, az RMDSZ Fehér Megyei Szervezetének elnöke hangsúlyozta: a magyar közösség, különösen szórványban, nem engedheti meg magának, hogy az anyanyelvéhez kapcsolódó ünnepekről ne emlékezzen meg. „A magyar nyelv kultúránk és nemzetünk öröksége, ápoljuk tehát ezt” – hívta fel a jelenlévők figyelmét az elnökasszony, kiemelve: a Szövetség Fehér Megyei Szervezete a panaszkodás helyett a cselekvés útját választotta.

Demeter László, Kovászna megyei tanácsos Tapasztalatok, lehetőségek, célok a dél-erdélyi szórványban a székely-szórvány kapcsolat tükrében címmel tartott előadásában arról vallott, családi élete mellett, a program 2009 óta tartó működtetése jelenti számára élete legszebb és leghasznosabban eltöltött éveit. ,,Akkor van Erdélyben jövő, magyar-magyar szolidaritás, ha a székely-szórvány kapcsolat egyre erősebben és több lábon áll” – hangsúlyozta.

„A szórványközösségek, a szórványban élő egyének identitásának megőrzése nem egyszemélyes feladat, a magyar identitás erősítéséért csak közös erővel és együttes fellépéssel tehetünk” –jelentette ki a Brassó megyei Nőszervezet elnöke, Mikes Melinda. 

Fiatalok nélkül nagyon nehéz 2015-ben közösséget megszólítani – hangsúlyozta Balázs Botond, a Medgyesi MADISZ elnöke, aki felszólalásában az ifjúság szerepét mutatta be a medgyesi magyar közösség életében. „Tevékenységi területünk sokszínű, fiatalokra és idősekre is egyaránt oda kell figyeljünk, de örömmel tesszük mindazt, amit felvállaltunk. Bár időnként nem könnyű, a siránkozást nem tekintjük megoldásnak, jól tudjuk, cselekednünk kell jólétünk érdekében” – tette hozzá.

Kocsis Attila igazgató és Csatlós Zsófia pedagógus a Téglás Gábor Iskolacsoport képviseletében elmondták, tanintézményük sokszor a lehetetlent is bevállalja a Hunyad megyei szórványban a magyar gyermekek boldogságának eléréséért. „Iskolánk minden olyan kezdeményezésben részt vállal, amely a megmaradásunkat segíti elő. Így volt ez az Ügyvezető Elnökség Fogadj örökbe egy műemléket elnevezésű programjával is, amely beindításakor szó szerint felrobbant az intézmény a gyermekek lelkesedésétől” – fogalmaztak.

A cserkészet szórványközösségekben betöltött szerepéről beszélt Béres István, az RMDSZ Történelmi Máramaros Területi Szervezetének elnöke. Elmondta a cserkészeti tevékenységek alatt külön hangsúlyt fektetnek az anyanyelv ápolására, a hagyományok, kultúra megőrzésére.

Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője a Bánsági Vándorszínház sikeres történetét mutatta be a szórványkonferencián: „a jó példákat kell átvennünk minden olyan közösségtől, amely hasonló körülmények között él és a megmaradásért harcol. A vajdasági példa mintájára megalkotott Bánsági Vándorszínház nézőszáma évente nő és megfogalmazódott a közösségi igény a folytatásra.”








EZT OLVASTA MÁR?

X