Szexuális zaklatás a hazai egyetemeken: minden második diák szerint létező jelenség


-A A+

Drámai eredményt hozott egy online felmérés, amelyet a nemi esélyegyenlőségért küzdő szervezet, a FILIA Központ végzett 2015. november 5-30. között. A napokban nyilvánosságra hozott közvéleménykutatásban 42 hazai felsőoktatási intézmény, köztük a Babeș-Bolyai Tudományegyetem vett részt, összesen 668 hallgató, doktorandusz, tanár, adminisztratív munkakört ellátó személy élt a válaszadás lehetőségével.

A névtelenül is kitölthető kérdőív eredménye szerint a megkérdezettek közül minden második azt nyilatkozta, hogy a szexuális zaklatás, bántalmazás - legyen az fizikai vagy verbális - létező jelenség a hazai egyetemeken.

Annak, hogy erről alig esik szó, és mindössze néhány eset került eddig nyilvánosságra, a válaszadók szerint három alapoka van:

  • az attól való félelem, hogy a bántalmazott személyt hátrány éri, ha panaszt emel (434 válaszadó gondolja ezt)
  • az attól való félelem, hogy mindenki megtudja, szexuális visszaélés áldozata lett az illető (373 válaszadó)
  • a szexuális zaklatást elkövető személy büntetésének hiánya (322 válaszadó)
Az online kérdőívet 465 egyetemista, 100 tanár, 43 doktorandusz töltötte ki, továbbá 18-an a kisegítő személyzet soraiból, 6 vezető tisztséget betöltő személy, illetve 36 olyan személy, aki az akadémiai közösséghez tartozik. A megkérdezettek közül 551 nő. A felmérésben a Babeș-Bolyai Tudományegyetem is részt vett.

Mit gondolnak szexuális zaklatásnak?

A válaszadók azokat a helyzeteket is leírták, amikor úgy érezték, szexuális visszaélés, agresszió áldozatai lettek az egyetemen:

  • 165-en (143 nő, 21 férfi, 1 személy nem határozta meg a nemét) mondták azt, hogy szexuális töltetű viccek közben kényelmetlenül érezték magukat
  • 134-en (112 nő, 22 férfi) hallgatták végig, hogyan tesznek kinézetükre, magánéletükre illetlen megjegyzéseket
  • 69-en (58 nő, 11 férfi) tapasztalták, ahogy az egyetemen idegenek olyan kifejezésekkel illetik őket, mint nuni, nyuszika, cica, baba
  • 66-an (47 nő, 19 férfi) voltak kénytelenek részt venni minimum egy nyíltan szexuális tartalmú párbeszédben
  • 57-en (50 nő, 7 férfi) kaptak már nem kívánt érintést, simogatást, kacsintást
  • 46-an (40 nő, 6 férfi) mondták azt, hogy konkrét szexuális felajánlást is kaptak
  • 31 személyt (25 nő, 6 férfi) inszisztáltak a felajánlás elfogadásáért, vagy a nem kívánt kapcsolat elkezdéséért
  • 25-en kaptak szexuális tartalmú emailt, smst, levelet
  • 17-en kerültek fel akaratukon kívül szexuális tartalmú fotókra, hirdetésekre
  • 16-an éltek már át nem kívánt szexuális érintést
  • 13-an élték át, ahogy szexuális aktushoz kötötték mások az akadémiai, szakmai előmenetelüket, illetve szexuális együttlétre akarták rákényszeríteni őket
  • 357-en válaszolták azt, hogy nem éltek át semmilyen természetű szexuális zaklatást

Arra a kérdésre, hogy kik a visszaélők, 219-en válaszoltak úgy, hogy egy fiúhallgató, 75-en pedig hogy lány. 24-en mondták azt, hogy egy fiúdoktorandusz az agresszor, 5-en, hogy egy lány, 216-an, hogy egy férfitanár, 19-en, hogy egy nőtanár, 36-an, hogy egy férfi vezető, 5-en, hogy egy női.

Mi az oka, hogy alig beszélnek a zaklatásokról?

Arra a kérdésre, mi az oka annak, hogy ilyen elterjedt a szexuális zaklatás, visszaélés, agresszió az egyetemeken, 372 megkérdezett szerint a szexista megnyilvánulásokkal szembeni toleranciának, 261 szerint a szexuális zaklatással kapcsolatos információk hiányának, 253 szerint a tanár és diák, a vezető és a beosztott közti egészségtelen hierarchiának, 227 szerint a patriarchális kultúrának, 203 szerint a nemi esélyegyenlőséggel kapcsolatos és a kirekesztés ellen fellépő tájékoztató kampányok hiányának, 182 szerint a hallgatók, alkalmazottak jogairól szóló információ hiányának tudható be.

Minden második megkérdezett úgy vélte, úgy lehetne a leghatékonyabban elejét venni a visszaéléseknek az egyetemeken, ha egy etikai kódexben világosan kimondanák, mi minősül szexuális zaklatásnak, erőszaknak, és milyen büntetés jár érte.

A megelőzés elősegítése között szerepelt a zaklatás áldozataival szembeni szolidarizáció, a bántalmazások ellen küzdő civil szervezetekkel történő egyetemi együttműködés, tájékoztató kurzusok, kampányok a felsőoktatásban, olyan szakemberek kinevezése a felsőfokú intézményekbe, akik a szexuális zaklatáson átesett személyeknek nyújtanak segítséget.

A felmérés a Megállj a szexuális zaklatásoknak az egyetemeken! kampány része.

A parlament Romániában tavaly novemberben szavazta meg az Isztambuli Egyezmény ratifikálását.  Ez az első nemzetközi egyezmény, amely tartalmazza a nemek definícióját, figyelembe véve a biológiai nemen kívül a társadalmi nem kategóriáját. Az egyezmény úttörő módon megállapít egy sor bűncselekményt, köztük a nők nemi szervének megcsonkítását, a kényszerházasságot, a fenyegető zaklatást, a kényszerabortuszt és a kényszersterilizálást. Ez azt jelenti, hogy az államoknak fontos, korábban a jogszabályokban nem szereplő bűncselekményi formákat kell megállapítaniuk. Sürgeti az összes illetékes állami szerv és szolgálat bevonását annak érdekében, hogy a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak ellen összehangolt módon lépjenek fel. Azt az egyértelmű üzenetet közvetíti, hogy a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak nem magánügy. Éppen ellenkezőleg: a családon belül elkövetett bűncselekmények különösen traumatizáló hatásának a kiemelése érdekében súlyosabb büntetést lehet kiszabni az elkövetőre akkor, ha az áldozat házastárs, élettárs vagy családtag. Az EU Alapjogi Ügynökségének 2013-as felmérése szerint Romániában körülbelül 600 ezer nő életében minimum egyszer átélt szexuális agressziót.







EZT OLVASTA MÁR?

X