Kolozsvár magyarságát nem illetik meg a többnyelvű helységnévtáblák - hozta meg hétfőn alapfokú ítéletét a Kolozs megyei törvényszék. Szőcs Izabella jogtanácsos a Maszolnak elmondta, a bírónő nem tartotta megalapozottnak a felperes, a Kolozsváron bejegyzett Minority Rights Egyesület keresetét.

A törvényszék ítéletében megállapítja, hogy a Minority Rights Egyesületnek van felperesi minősége, illetve a polgármester feladata kihelyezni a többnyelvű helységnévtáblákat, viszont a kereset megalapozatlan. Szőcs Izabella elmondta, fellebbezni fognak. 

A jogtanácsos úgy értékelte, hogy a törvényszék hétfői döntése eltér a többnyelvű helységnévtáblák ügyében hozott előző ítéletektől, ami a romániai igazságszolgáltatás visszásságaira enged következtetni. Korábban, 2014-ben egy törvényszéki ítélet arra kötelezte a kolozsvári polgármesteri hivatalt, hogy helyezzen ki magyar nyelvű névtáblákat Kolozsvár bejárataihoz (még úgy is, hogy a magyar lakosság számaránya nem éri el a 20 százalékot). Az önkormányzat fellebbezett, a táblabíróság pedig jogerősen felülírta a törvényszék döntését: arra hivatkozva utasította el a kereset érdemi megvitatását, hogy az akkori keresetet benyújtó, Hollandiában bejegyzett alapítvány nem jogosult a kolozsvári magyarok nevében pereskedni.

Hétfőn a megyei törvényszék bár elismerte a Kolozsváron bejegyzett egyesület felperesi minőségét, de keresetét megalapozatlannak találta.

A jelenlegi perhez több százan csatlakoztak

Mint arról már beszámoltunk, 2015 őszén a felperes egyesület mellett mintegy 2 500 kolozsvári polgár kérvényezte a polgármesteri hivatalban a többnyelvű helységnévtábla kihelyezését, és miután elutasító választ kaptak, közülük 403-an nyújtottak be a felperes egyesület melletti támogatói keresetet a törvényszéken. 

A törvényszék többszöri halasztás és perújrafelvétel elrendelése után hozta meg döntését hétfőn. 

Szőcs Sándor ügyvéd, a Minority Rights egyesület elnöke csalódottságának adott hangot az ítélet miatt. "Igazságtalannak és törvénytelennek tartom az ítéletet. Mindenképpen fellebbezünk ellene" - jelentette ki. Hozzátette, azért tartja törvénytelennek, mert a közigazgatási törvény kimondja, az 1992-es népszámlálás adatai alapján kell megvizsgálni, hogy egy kisebbség helyi aránya meghaladja-e az anyanyelvhasználatra feljogosító fontos húszszázalékos küszöbértéket, ekkor pedig a magyarság kolozsvári aránya meghaladta a küszöböt. Az egyesületi elnök szerint azonban a Románia által ratifikált nemzetközi egyezmények szerint akkor is megilleti az anyanyelvhasználat joga a kolozsvári magyarságot, ha számaránya nem éri el a 20 százalékot, mert jelentős kisebbségnek számít a városban, és kéri az anyanyelvhasználat jogát.

A közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább ötödét, de húszszázalékos kisebbségarány alatt sem tiltja az anyanyelvű feliratozást. A Románia által ratifikált Kisebbségi Keretegyezményben rögzített elvek alapján ez a jog ott sem tagadható meg, ahol olyan jelentős lélekszámú őshonos közösség kéri, amelynek kulturális értékei nyomot hagytak a település arculatán.

A legutóbbi népszámlálás szerint a kolozsvári a második legnagyobb magyar közösség Erdélyben a marosvásárhelyi után. A csaknem 50 ezer kolozsvári magyar azonban a város 310 ezres összlakossághoz viszonyítva csak 16 százalékot tesz ki. A városháza több ízben azzal hárította el a kétnyelvű feliratozásra vonatkozó magyar kéréseket, hogy a törvény nem kötelezi erre. Emil Boc polgármester többször is kijelentette, hogy a városkapuk többnyelvű feliratozásával kívánja rendezni a magyar közösség többnyelvűségre vonatkozó igényét.