Június 1. szabadnappá nyilvánításáról és a Gyermekek Ügyvédje intézményének létrehozásáról beszélt csütörtökön Biró Rozália Bihar megyei RMDSZ-es szenátor Nagyváradon.

A munkatörvénykönyv módosítását Claudia Boghicevici liberális képviselővel közösen, a gyermeket jogait védő intézmény létrehozását pedig Andreea Paul PNL-s képviselővel közösen kezdeményezték.

Legyen szabadnap június elseje

A gyermeknap szabadnappá nyilvánításához a munkatörvénykönyv 139. cikkelyét kell módosítani, az április elején benyújtott kezdeményezéssel ezt szeretnék elérni.

Romániában jelenleg nyolc hivatalos szabadnap van, a szabadságnapok száma 21, míg Máltán 37, Olaszországban 39, Németországban például 40 napot szabadok évente az alkalmazottak. A szenátor kitért arra is, hogy hiába áll Románia Észtország mögött a második helyen az évi munkaórák számával (előbbiben 1856, utóbbiban például Magyarországhoz hasonlóan 1848 a ledolgozott órák száma), ha a munka hatékonysága jóval alacsonyabb.

Biró Rozália azt is elmondta, felmérések azt mutatják, hogy a szülők legtöbbje nagyon kevés órát tölthet gyermekével, ezért is tartanák szükségesnek a byermeknap (ami valójában gyermekvédelmi világnap) szabaddá tételét.

A gyermekek jogait védeni kell

Véglegesítették a Gyermekek Ügyvédje intézményére vonatkozó törvénykezdeményezést is, jelenleg a kormány és törvényhozói tanács véleményezését várják, mondta Biró Rozália.

A Gyermekek Ügyvédje saját költségvetéssel bíró intézmény lenne, amelynek vezetője miniszteri rangot kap. A gyermekek ügyvédjének legalább 15 éves jogi, szociológiai vagy pszichológiai területen szerzett régiséggel kell rendelkeznie a javaslat szerint, és legalább 15 éves gyermekjogvédelmi tapasztalata. Helyettesének szintén 15 éves jogi és legalább öt éves gyermekvédelmi tapasztalatra van szüksége.

Egy főtitkárt is kineveznének az intézményhez, aki az személyzeti és anyagi kérdésekért felelne. Az elképzelések szerint minden megyében legalább egy kirendeltség működik majd.

Az ügyvédnek joga lenne tanukat beidézni, ajánlásai kötelező érvényűek lesznek mind a köz-, mind a magánintézmények számára. Az ügyvéd pert indíthat és bíróság előtt is képviselheti a sértetteket. Hasonló hatáskörökkel bíró intézmény jelenleg negyven európai országban működik.