Felmérés: a virslik felét a bíbortetűből kinyert anyaggal színezik


-A A+

A Romániában kapható virslik közel felét a bíbortetűből kinyert E120-al színezik - derül ki a Pró Fogyasztók Egyesület (APC) legfrissebb felméréséből. A főként egyetemi tanárokból álló szervezet 43 terméket vizsgált meg. Huszonötféle adalékanyagot azonosítottak.

A virslik 93 százalékánál találtak élelmiszer-adalékanyagot. A termékek 91 százalékánál nem javallott tartósítószert, nátrium-nitritet (E250) mutattak ki, 42 százalékát E120-al, kárminvörössel színezik, melyet a bíbortetű nőstény egyedeiből állítanak elő, 44 százalékát nátrium-glutamáttal (E621) ízfokozzák, 9 százalékánál pedig karragént mutattak ki (E407)Nagy mennyiségben ezek az anyagok veszélyesek lehetnek az egészségre.

A virsliben tényleg hús van?

A 43 virsli legtöbbje pulyka és csirkehúst tartalmazott. A megvizsgált termékek 7 százalékánál fedezték fel, hogy nem volt benne akkora mennyiségű hús, mint ahogy azt a címkéken feltüntették.

A legtöbb húst tartalmazó virslik listája:

  1. A lengyel Pikok: 93 százalék disznóhús, nem tartalmaz adalékanyagokat
  2. Az olasz Golfera: 88 százalék csirkehús, 2 adalékanyag
  3. Az olasz AIA: 88 százalék csirke- és pulykahús, 5 adalékanyag
  4. A német Dulano: 87 százalék disznóhús, 2 adalékanyag
  5. A román Aldis: 87 százalék csirkehús, 3 adalékanyag
  6. A román Martinel/Reinert: 85 százalék disznóhús, 3 adalékanyag
  7. A lengyel csirkehúsos Pikok: 85 százalék hús, 9 adalékanyag
  8. A szlovén Perfect Poultry: 82 százalék csirkehús, 5 adalékanyag
  9. A román Agil: 80 százalék csirkehús, nem tartalmaz adalékanyagot
  10. A magyar Zimbo: 60 százalék disznóhús, 20 százalék marhahús, 5 adalékanyag

A legtöbb adalékanyagot tartalmazó virsli a Campofrio, a Caroli. Egyáltalán nem tartalmaz adalékanyagot az Agil, a Pikok, a Forzoso.

Ha tudni szeretnénk, a virsli milyen minőségű húst tartalmaz, nem árt tudni, mit jelent a gépi csontozású hús (carne separată mecanic, CSM) kifejezés. Amennyiben ezt látjuk feltüntetve a címkén, tudnunk kell, hogy a csontozást követően visszamaradt részek mechanikai összedolgozásával nyert "húsról" van szó, vagyis többek között az inak, a porcok, véredények, idegek kerülnek a virslibe. Az így nyert "hús" nem számítható bele a hústartalomba, és kötelező a külön jelölése. Az egyesület által megvizsgált virslik 26 százaléka CSM-húst tartalmazott.

A tanulmányban azt is megjegyzik, hogy a virsli túl sok sót tartalmaz, ezért rendszeres és nagy mennyiségű fogyasztása nem javallott. Száz gramm megvizsgált virsliben 1,1 és 3 gramm közötti sómennyiséget mértek. Ez azt jelenti, hogy például 300 gramm virsli fogyasztása esetén 3,3 és 9 gramm sót viszünk a szervezetünkbe, ekkora mennyiség pedig már érrendszeri problémákat okozhat, megterheli a vesét stb.

Az egyesület elnöke, Costel Stanciu a tanulmányban megjegyzi, a virsli tápanyagértékét úgy ellenőrizhetjük, hogy megvizsgáljuk a fehérjetartalmát (protein). Minél több proteint tartalmaz, annál táplálóbb. Ezt követően vessünk egy pillantást a zsír-, a sótartalomra, és nézzük meg, milyen adalékanyagokat tettek bele. A leginkább kerülendő adalékanyagok a fent felsorolt nátrium-nitrit, nátrium-glutamát, karragén és kárminvörös. Fontos, hogy a hús minősége mellett vizsgáljuk meg, tartalmaz-e bőrkét (adaosuri de șorici), cukrot, növényi olajat, zselatint, keményítőt (amidon) - ezek ugyanis olyan mennyiségnövelők, amelyek rontják a termék minőségét és nem táplálnak. 








EZT OLVASTA MÁR?

X