Mintegy ezer Kárpát-medencei magyar erdész gyűlt össze csütörtökön Sepsiköröspatakon a 150 éves Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlésén. A háromszéki község sportcsarnokában tartott rendezvény díszvendége volt Áder János Magyarország köztársasági elnöke.

Áder János megnyitó beszédében rámutatott: a magyar erdészek 150 éve felismerték: az erdő védendő érték, egy nemzet pótolhatatlan vagyona. Felidézte, hogy a sepsiköröspataki származású Bedő Albert által szerkesztett Erdészeti Lapok az 1870-es években arról írt, hogy az erdőpusztítások hatással vannak „a klíma szabálytalanságára”, a hőmérsékletre, a levegő és a vizek minőségére. Emlékeztetett arra is: már az 1879-es magyar erdészeti törvény kimondta, hogy az erdő „hasznot csak úgy hajt, ha a vele való törődés kiállja a fenntarthatóság próbáját”. Hozzátette: a 150 évvel ezelőtti bátor kezdeményezőknek köszönhető, hogy a józan mértékletesség lett a vezérfonal, és a Kárpát-medence erdői nem váltak a féktelen felhasználás martalékává.

Áder János szerint ezt az örökséget őrizték meg azok a magyar erdészek, akik a Trianon után határon túlra került területek hatalmas erdőségeiben, vagy az 1956-os forradalom után Kanada erdőiben kamatoztatták tudásukat. Beszéde végén Áder János köszönetet mondott azért, hogy a jó hagyományt követve a magyar erdészek ma is ugyanúgy gondolnak a jövőre, mint nagyszerű elődeik.

A háromszéki önkormányzat erdészmérnöki végzettségű elnöke, Tamás Sándor köszöntő beszédében elmondta: Székelyföldön 500 ezer hektár erdő van magántulajdonban és meglátása szerint

Megemlítette, hogy az Országos Erdészeti Egyesület legutóbb 1898-ban tartotta vándorgyűlését Székelyföldön. „A határok ugyan változtak, de nemzetileg, szakmailag együtt vagyunk ma is" - jelentette ki Tamás Sándor. A háromszéki tanácselnök Mikes Kelemen zágoni tölgyfája letörött ágának egy darabját adta ajándékként a vándorgyűlés díszvendégének, Áder Jánosnak.

Magyarország miniszterelnök-helyettese, Semjén Zsolt beszédében kifejtette: el kell utasítani az erdővel kapcsolatos szélsőséges nézeteket. Az egyik ilyen szélsőségnek az ipari lobbit tekintette, amely csak nyersanyagot lát az erdőben, és figyelmen kívül hagyja az ökológiai szempontokat. Szélsőségeseknek tekintette ugyanakkor azokat is, akik nem veszik figyelembe, hogy a világon emberek is élnek, és kitiltanák az embert az erdőből.

Semjén Zsolt szerint egybeesik a magyar kormány nemzetpolitikájával az Országos Erdészeti Egyesületnek az a döntése, hogy Székelyföldön rendezte meg a vándorgyűlést, hiszen a kormány mindig is arra törekedett, hogy a különböző szakmák, érdeklődési körök Kárpát-medencei keretben szerveződjenek. A helyszínválasztással a szervezők a szakmai civil szervezet egyik alapítója, a Sepsikőröspatakon született Bedő Albert előtt tisztelegnek.

Zambó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke Bedő Albertet idézte, aki szerint a „összetartás által a kis dolgok is naggyá lesznek”. Amint bejelentette, Európa legrégebbi erdészeti civil szervezetének a jubileumi közgyűlésén több mint ezer erdész vesz részt az egész Kárpát-medencéből.