Ünnepélyes megnyitóval indult csütörtök este a Neológ Zsinagóga épületében a második alkalommal megszervezett Kolozsvári Zsidó Napok rendezvénysorozat. A felszólalók többek között Márton Áron püspök emlékét idézték, reflektáltak a Horváth Anna alpolgármester ellen indult eljárásra is.

Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, kolozsvári városi tanácsos beszédében az elmúlt napok közéleti történéseire reflektált, elmondta, az önkormányzat nevében eredetileg Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere köszöntötte volna az egybegyűlteket. „Horváth Annát 2007 óta ismerem, egy talpig becsületes embert ismertem meg benne, aki lehetőségei szerint mindig segíteni próbált azokon, akik hozzá fordultak. Csodálatra méltó munkabírással rendelkezett, és mindig tiszteltem benne, hogy nem hitte, hogy a politikumnak mindig igaza van, a civil szférát partnerként tekintette” – foglalta össze véleményét a tanácsos. Az elöljárónak kitartást kívánt, majd figyelmeztetett: mint minden állampolgárt, Horváth Annát is megilleti az ártatlanság vélelme. Ugyanakkor méltatta az alpolgármester azon kitartó munkáját, amelynek eredményeként 2014-ben emlékművet állítottak fel a Holokauszt tizennyolcezer kolozsvári áldozatának tiszteletére. Csoma Botond örömmel fogadja a Kolozsvári Zsidó Napok kezdeményezést, szerinte a rendezvény egyik fontossága, hogy összeköti és megismerteti egymással a zsidó, magyar és román kultúrát, leépíti a primitív sztereotípiákat.

Latorcai Csaba, kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár Magyarország Miniszterelnöksége nevében szólalt fel. Elmondta, az ősz ünnepi időszak a zsidóknak, a zsinagógai újév – Rós hásáná –, az engesztelő böjti nap – Jom Kippur –, a Sátrak ünnepe – Szukkót – mellett nem véletlen, hogy a Kolozsvári Zsidó Napokat is ezen periódusban szervezik meg. A helyettes államtitkár Márton Áron püspök emlékét idézte fel, akit a zsidó és magyar kisebbségek jogai iránti elkötelezettsége miatt letartóztattak, összeesküvéssel és hazaárulással vádoltak. Hangsúlyozta: „hatvankilenc évvel később azt tapasztaljuk, hogy a kisebbségi jogok szószólói ismét hasonló eljárások elé kerülnek itt, Romániában.”„Ha egy egyént vagy kisebbségi csoportot erős kihívás ér, akkor az olyan erőket tud megmozgatni, amelyekről saját maguk sem tudtak. Ebből a kihívásból megújulva és megerősödve tud kijönni a közösség” – fogalmazta meg gondolatait Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke. Ugyanakkor rávilágított azokra az értékekre, amelyeket a magyarok és zsidók szimbiózisban való együttélése eredményezett, megemlítette a Szól a kakas már című dalt, amelyet egy rabbi szerzett, Rózsavölgyi Márk (Rosenthal Markusz) nevét, akinek a magyarság a csárdást köszönheti, illetve a Pál utcai fiúk ifjúsági regény szerzőjének származására is rámutatott: Molnár Ferenc Neumann-ként születetett.

Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja az elfogadásra buzdított, a magyar és zsidó közösségnek közös történelme, hagyománya, azonos gyökerű zsidó, keresztény kultúrája van. „Aki a magyarságot alkotó, velünk egy sorsot viselő, bármely közösség ellen indulatokat gerjeszt, vagy bárkit emberi méltóságában, önazonosságában, magyarságában megsért, az a hazaárulás bűnét is elköveti” – mondta el a főkonzul. Beszédében kitért arra, hogy a kolozsvári zsidóság meghatározó szerepet játszott a gazdasági és kulturális élet fejlesztésében: Farkas Mózes nagyvállalkozó mecenatúráját, Janovics Jenő és Kádár Imre színházi- és filmtörténeti-, Karácsony Benő és Ligeti Ernő irodalmi-, valamint Lázár Éva képzőművészeti munkásságát emelte ki. A szellemi értékek megőrzése mellett fontos a tárgyi emlékek megóvása is, ezért volt örvendetes a magyar kormány azon kezdeményezése, miszerint a román kormánnyal együttműködve helyre kell állítani a zsinagóga épületét és kialakítani a zsidó kulturális központot.

Végezetül pedig Schwartz Róbert, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke és Deák Andrea főszervező üdvözölte a meghívottakat és az érdeklődőket, valamint megköszönték a partnerek támogatását.

A megnyitó fénypontja az erdélyi és máramarosi zsidó népköltés dallamainak megidézése volt, a Nincsen egészen tegnap című produkciót Nagy Noémi Kriszta népdalénekes, Laczkó Vass Róbert színművész, Szép András zongoraművész és Szép Bálint hegedűművész adták elő.

A Kolozsvári Zsidó Napok a Dialógus Egyesület, a Kolozsvári Zsidó Hitközség, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Határtalan Kultúra közös szervezésében jött létre. Részletek a rendezvény facebook oldalán olvashatóak.