Ahhoz, hogy a szakmunkásképzés új rendszere hatékony legyen, fejlettebb vállalkozói kultúrára és stabilabb társadalmi környezetre is szükség lenne. Vállalkozót és szakpolitikust kérdeztünk az úgynevezett duális képzés romániai bevezetéséről.

A napokban zárult le a duális szakképzésre vonatkozó törvénytervezetnek a tanügyminisztérium által kezdeményezett közvitája. A duális képzés más európai országokban sikerrel alkalmazott szakoktatási forma, amelynek keretében a diákok az elméleti ismereteket iskolában, a szakmával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat pedig egy cégnél sajátítják el.

Ez az oktatási forma szűk körben jelenleg is létezik Romániában, ám a törvényi kerete hiányos. A tervezet szerint a duális képzésben résztvevő vállalatok adókedvezményben részesülnének. A tanügyminisztérium szeretné megújítani a hazai szakképzés rendszerét, mivel a gazdaság akkut szakmunkáshiánnyal küzd, az elméleti líceumok végzőseinek jelentős hányada ellenben olyan egyetemi képesítést szerez (közgazdaságtan, jog, filozófia stb.), amelyből a piac igényeit messze meghaladó túlképzés van.

Tartalmat a kerethez

A szakképzésnek a rendszerváltást követő leépítése nagy hiba volt, a jelenleg kijelölt irány az, amiben az RMDSZ is hisz, és amire a szakminisztérium is váltott – tájékoztatott Szabó Ödön képviselő, a parlament oktatási bizottságának tagja. „A duális képzés egy pozitív rendszer, Nyugaton bebizonyosodott, hogy így lehet a fiatalokat hatékonyabban eljuttatni a munkaerőpiacra” – nyilatkozta a Maszolnak a honatya, aki ugyanakkor felhívta a figyelmet a tervezet buktatóira.

Emlékeztetett: Nyugat-Európában kialakult az a vállalkozói kultúra, ami arra ösztönzi a cégeket, hogy részt vegyenek a duális képzésben, kitermelve jövendőbeli munkatársaikat. Idehaza ellenben ez a mentalitás még részben hiányzik. A duális képzés jelenleg Brassó, Szeben megyében működik a leginkább, ami az ott megtelepedett német cégeknek tudható be, amelyek otthonról hozták az iránta való nyitottságot. „Fejleszteni kell a hazai vállalkozó kultúrát, vonzóvá kell tenni a cégek számára a duális képzést. Ha ez nem történik meg, akkor a törvény elfogadását követően lesz egy keretünk tartalom nélkül” – mondta a bihari képviselő.

A politikus ugyanakkor úgy véli, nem kell erre a projektre úgy tekinteni, mint az egyedüli megváltóra. „A baj az, hogy mi mindig túlzásokba esünk, egy ötlettől, egy embertől, egy rendszertől várunk minden problémánk megoldását. A duális képzés egy nagyon jó lehetőség, de annyit fog érni amennyit az iskolák, vállalkozók és a diák, szülő háromszög kihoz majd belőle” – magyarázta.

Szabó Ödön szerint a szakoktatás másik nagy problémája a szaktankönyvek, pontosabban azok hiánya jelenti. Jelenleg százegynéhány szakmát oktatnak idehaza, ám naprakész tankönyv csak párhoz van, a többit elavult könyvekből, innen-onnan összeszedett anyagokból tanítják.

„A gyakorlat fontos, de az emberek, diákok nem robotok, nekik érteni is kellene azt, hogy mit miért csinálnak. A vállalkozói réteg egy részében ezt a tudást sokszor lebecsülik, egyeseknél a munkás egy biorobot. Szerintem az igazi szaki érti is a folyamatot, nem csak végrehajtja a műveletet” – részletezte a képviselő.

Szabó Ödön szerint hiány van ugyanakkor kompetens elméleti szakemberekből is, akik át tudnák adni az elméleti tudást, mivel ezek a szakmájukban sokkal többet tudnak keresni, mint a tanügyben. „Át kellene alakítani a bértáblát, hogy ezeket a szakembereket meg tudjuk tartani az iskolákban. Egy jó autószerelő többet keres egy délután a műhelyében, mint egy hónapig a szakiskolai katedrán, ha a tudását akarja átadni” – mondta a politikus.

Szakmunkás kell, nem tudós

Bagoly Miklós Levente, a háromszéki kis- és középvállalkozókat tömörítő Asimcov elnöke szintén üdvözli a duális szakképzés ösztönzését, hozzátéve, hogy az általa vezetett szervezet már régen javasolta ezt. „Nem lehet szakmát tanulni úgy, hogy a diák egy év alatt 5 hét szakmai gyakorlatot végez. A szakközépiskolában nem az elméleti képzés a lényeges, nem tudósokat akarunk ott nevelni. Ugyanakkor a szülőket is rá kellene venni, hogy gondolkodjanak reálisan, ne vegyék el a lehetőséget a gyereküktől, ha egy szakmához van tehetsége, ne akarjanak belőle minden áron ügyvédet csinálni” – mondja Bagoly Miklós Levente.

A háromszéki vállalkozó ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a duális képzés megerősítése önmagában még nem oldja meg a problémát. „Ez egy komplex helyzet. Nálunk már nem is csak szakmunkáshiány, hanem munkavállaló-hiány van. Ennek az oka az elvándorlás, ami a társadalmi helyzet következménye. Stabilitásra volna szükség, olyan környezetet kellene teremteni, hogy a fiatalok el tudják képzelni idehaza a jövőjüket. Ennek része lenne az adóterhek csökkentése is, ugyanis míg a nemzeti össztermék tekintetében hátul kullogunk az Európai Unióban, addig fiskalitás terén élen járunk” – nyilatkozta a Maszolnak az Asimcov elnöke.