Mit jelent a másik szabadsága, van-e ellenérv a tiszteletben tartására, ha nem okoz szenvedést? Létezik univerzális morális álláspont? Létezik természetesség, egyáltalán fontos ez? Ilyen és hasonló kérdésekről vitáztak a Meleg Filmestek Nemzetközi Filmfesztivál keddi beszélgetésén, Kolozsváron.

Az Uránia mozi előtt többségében fiatalok várakoznak, egy film vetítése kell véget érjen, hogy a meghirdetett előadás – egyház, szekularizmus, melegjogok témában – elkezdődjön. Az ajtónál szervező kérdezi meg, hogy honnan hallottunk a rendezvényről, aztán továbbra is mosolyogva, de kissé gyanakodva rákérdez, hogy nem a Noua Dreaptă tagjai vagyunk-e? Később elnézést kér, a téma érzékenysége miatt próbálták elkerülni, hogy rendbontás történjen – volt rá példa korábban.

Paul Daniel Golban (AUR, Romániai Humanista Egyesület) tolmácsolásában fogalmak bevezetésével kezdünk: mit jelent a leszbikus, a meleg, a biszexuális, a transznemű és így tovább. Felsorakoznak a különböző zászlók és újabb fogalmak, amelyek rávilágítanak a bináris (férfi-nő) nemi identitásra épülő világ meghaladására, a szexuális preferenciák sokaságára.

Ariel Pontes (ASUR, Romániai Szekuláris-Humanista Egyesület) a szekuláris humanizmus fogalmát vázolja fel: kevésbé megosztó társadalom akarása, szekuláris, a felekezeti erkölcs helyett univerzális moralitásra építő, a vallásos meggyőződésektől független világ kiépítése. Az Amszterdami Nyilatkozat értelmében mi magunk vagyunk felelősek a cselekedeteinkért, a moralitás az emberektől származik. A humanizmus racionalitásra épít, fontos érték számára a demokrácia.

Honnan származik a moralitás? – teszi fel a kérdést. A nézőközönség választás elé kerül: egy vonat közeledik, amelyik vagy az első sínre kötözött egyetlen embert, vagy a második sínre kötözött ötöt üti el. Ha nem ragadjuk meg a váltókart, akkor öt emberen gázol át, de ha cselekszünk, akkor csak egyetlen ember lesz áldozat. A terem többsége meghúzná a kart, mint kiderül, de amikor a második példában egy kövér embert kellene ledobnia a vonat elé, hogy az megállítsa a járművet, és megmentsen öt embert, már csak kevesen vállalnák a feladatot. Az előadót kissé megzavarják a közönség soraiból érkező felvetések, egyrészt mert bár egyfajta univerzális moralitásról beszél, éppen ez a két példa mutatja meg, hogy amint a helyzet változik a második példában, mellékes lesz az áldoztok száma, inkább a beavatkozásunk milyensége a döntő. A közönség soraiból valaki éppen azt veti fel, hogy nem mindegy, megmentünk valakiket vagy konkrétan megölünk valakit, másvalaki arra világít rá, hogy a második példában a kövér embert eszközként használnánk, és ez elriasztó.

Fáj-e valakinek a melegek boldogsága?

Az LMBT-közösség szabadsága nem okoz halált, szenvedést, nem befolyásolja a heteroszexuális emberek életét semmilyen módon – hangzik el. A melegek azonban szenvednek, mert folyamatos nyomás alatt élnek a barátok, a család irányából, áldozatai a gyűlöletbeszédnek: egy hasonló rendezvényen, 2013-ban például román szélsőjobboldaliak jelentek meg és szitkozódtak román zászlóval és ortodox jelképekkel „felfegyverkezve”.

Számos olyan megnyilvánulás nem biztonságos a melegek számára, ami teljesen normális a heteroszexuálisoknak: egymás kezét fogni, kifejezni a másik iránti szeretetet és így tovább.

Vallás és moralitás

Hogyan befolyásolta a vallás a moralitást? Gyakran konkrét morális követeléseket fogalmaz meg, és olyan feltételezéseket a természeti világról, amelyeknek közvetett morális befolyásuk van: például, hogy a magzatba mikor kerül be a lélek – ez például befolyásolja az abortuszvitákat, holott nem tudományos megállapításokról van szó; a kereszténység és iszlám álláspontja is eltér e tekintetben.

Pontes bibliai idézetekkel bizonyítja, hogy a korábbi erkölcsi álláspontok mára tarthatatlanok. A Számok könyvéből idéz például: Szóla azután az Úr Mózesnek és Áronnak mondván: A Kéhátiták nemzetségének törzsét ne engedjétek kiirtani a léviták közül;  Hanem ezt míveljétek ő velök, hogy éljenek és meg ne haljanak, mikor járulnak a szentségek szentségéhez: Áron és az ő fiai jöjjenek el, és rendeljék el őket, kit-kit az ő szolgálatára és az ő terhére.” 

Az Új Testamentumból is idéz, Máté Evangéliumából: Mondom pedig néktek, hogy a ki elbocsátja feleségét, hanem ha paráznaság miatt, és mást vesz el, házasságtörő; és a ki elbocsátottat vesz el, az is házasságtörő.” Hogyan döntsük el, melyik passzust alkalmazzuk és melyiket nem?

Felmérésekből kiderül, hogy a keresztény közösségek egyre inkább toleránsak a meleg közösséggel szemben, ugyanakkor a korábban elítélt egyéb erkölcsi álláspontok is változtak az évszázadok során: a válás, a házasságtörés, az átkozódás ha morálisan elítélt is, de nem büntetett.

Mi a természetesség?

Első körben meg kell állapítani, hogy a homoszexualitás az állatvilágban is jelen van. Itt veti közbe egy résztvevő, hogy minden, ami az emberhez, ehhez a fejlett gerinces fajhoz kötődik, az természetes, a népírtást beleértve. Pontes éppen erre utal: a természetesség mint kifejezés, teljesen üres: napi szinten persze használjuk, de valójában mi nem a természet része?

Ugyanakkor vannak a hétköznapi értelemben vett nem természetes dolgok, mint fogamzásgátló, szexuális segédeszközök, pornó, alkohol és így tovább, amivel szemben nincsenek problémáink.

Álláspontja szerint egy döntés meghozásakor a pontos információ számít – tapasztalata, hogy gyakran úgy hivatkoznak biológiai tényekre, hogy nincsenek azokról valós ismereteik.

Kompatibilis a vallás a szekularizmussal?

Az előadó szerint egyértelműen igen. Az LMBT közösség sem akarja lerombolni a vallást, egyrészt mert az sokat változott az idők során, és együtt lehet működni, másrészt olyan kulturális hagyatékot köszönhetünk a vallásoknak, amelyekre szükségünk van ma is.

A melegek nem okoznak halált, fájdalmat, tehát a szekuláris moralitás alapján nincs érv ellenük, de ha valaki vallásos akkor is elfogadhatja őket, ahogyan mára az sem vita tárgya, hogy a nők megszólalhatnak-e a templomban.

Ezen a ponton érdekes megjegyzések hangzanak el a közönség soraiból: valaki azt veti fel például, hogy a melegeknek figyelembe kellene venniük a keresztényeknek okozott „problémákat”. Ha vallásos szülők melegek nyilvános megnyilvánulásoktól tartanak, mert nem szeretnék, hogy a gyerekeiket befolyásolják, akkor ezzel számolni kell – hangzik el. Ezen a ponton azonban felmerül a kérdés mások részéről, hogy a szexuális preferencia biológiai alapú vagy eltanult, nem szólva arról, hogy ezzel a kijelentéssel egyfajta hierarchiát állapít meg a heteroszexuálisok és szexuális kisebbségek között.

Egyenesen bizarr az a felvetés, hogy a melegek szenvedést okoznak, mert van akinek szenvedés másokat szabadnak látni – ezzel a véleménnyel már az idő szűkössége miatt sem foglalkoznak, a rendezvény véget ér, sok elvarratlan szállal, felmerülő kérdésekkel és ki nem mondott válaszokkal.