A tanulók jogállása után a tanárok számára is elkészült az etikai kódex, amelynek tervezetét decemberben bocsátotta közvitára a tanügyminisztérium. A tervezet azon kívül, hogy lefektet néhány alapértéket, több olyan javaslatot is tesz, amely leszámolna a tanároknak adott hálapénzzel, ajándékokkal, a kötelezően fizetős korrepetálással. A magyar középiskolások szövetsége szerint viszont hiába a rendelet erejű kódex, amikor az oktatási intézmények a tavaly elfogadott diákstatútumot sem tartják be. 

A közoktatás etikai kódextervezete újdonságot is tartalmaz: bevezetnék például az Országos Etikai Bizottságot, amely a kényes ügyek megvitatására hivatott. A február 17-ig tartó közvitán a dezbateripublice@edu.gov.ro email címre várják az észrevételeket.

Mi történik, ha megszegi valaki a kódex előírásait?

A javaslat szerint senki, így a szülő sem kérhet, fogadhat el, vagy gyűjthet pénzt, ajándékot vagy magánszolgáltatást egy tanár részére bizonyos előnyök megszerzése érdekében. Ugyanakkor a tanár sem fogadhat el tanítói munkájáért pénzt, anyagi javakat a szülőktől, diákoktól. 

A dokumentum leszögezi, nem kötelezhető egyik diák sem arra, hogy fizessen a korrepetálásért. Továbbá a tanár nem kényszerítheti a diákokat, szülőket, hogy olyan segédanyagokat (tankönyvet, munkafüzetet, szótárat) szerezzenek be, amelyek pénzbe kerülnek. A tervezet egy sor előírást fogalmaz meg azzal kapcsolatban is, hogyan kell viszonyulnia az oktatónak kollégáival, a diákokkal, a szülőkkel szemben. 

Amennyiben valamely érintett személy, legyen az diák, szülő vagy tanár, úgy érzi, megalapozott a gyanúja, hogy megszegték a kódex előírásait, joga van panaszt emelni a megyei etikai bizottságnál. A bizottságnak kötelessége 30 napon belül hivatalosan válaszolni a panaszra. 

A kódexbe foglalt előírások miniszteri rendeleterejűek, és a felekezeti iskolákra is vonatkoznak. A javaslat teljes szövege itt érhető el. 

Tárkányi Erika oktató: a kódexben nincsenek meglepetések

Megkeresésünkre az Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Kolozs megyei elnöke, Tárkányi Erika elmondta, semmi kivetnivalót nem lát a tervezetben, az előírásait eddig is betartották az oktatók. 

Azzal kapcsolatban például, hogy a tanár nem készerítheti a diákot, szülőt, hogy pénzbe kerülő segédanyagokat várásoljon, elmondta, teljes mértékben betartandó, hiszen a romániai közoktatás ingyenes. Ettől függetlenül vannak hiányosságok, hívta fel a figyelmet az oktató, például az idegen nyelvek, a vizsgatantárgyak esetén szükség van olyan kiegészítő segédanyagokra, amelyek az ingyenesen megkapott tankönyvek mellett reális segítséget nyújtanak a felkészülésben. Tárkányi Erika oktató szerint a kódex ezen bekezdése azért kerülhetett be a dokumentumba, hogy megnyugtassák azokat a szülőket, akik kényszerítve érezték magukat emiatt. "Általában a szülő meg szokta kérdezni az oktatókat, hogy vannak olyan megvásárolható munkafüzetek, tananyagok, amelyekkel a gyermek jobban felkészülhet. Nincs tudomásom olyan esetről, amikor a tanár kényszerítette volna a szülőt, a gyermeket a pénzbe kerülő segédanyagok megvételére. Abban az esetben, ha a család nem tudja megvásárolni ezeket az eszközöket, ott az iskolai fénymásoló" - magyarázta az oktató.

A szülőt terheli a felelősség, ha pénzt gyűjt a tanárnak

Arra a kitétre, hogy tilos pénzt gyűjteni és adni a tanárnak az oktatásért cserébe, Tárkányi Erika elmondta, ez az előírás mindig is élt. Pénzbeli juttatást a tanár eredményes munkájáért az oktatási minisztérium, az önkormányzat részéről érkezhet, ha például olimpikonokat nevel - hívta fel a figyelmet. Arra a kérdésre, hogyan magyarázható az az eset, amikor a tanárnak pénzt gyűjtenek a szülők például év végén ajándékra, Tárkányi Erika elmondta, ilyenkor a felelősség a szülőkre hárul. "A szülők nagyon jól tudják, hogy az ilyen ajándékoknak nincs helye, én például mindig felkérem őket, amikor erre alkalmam nyílik, hogy semmilyen juttatásban ne részesítsék a tanárokat. A szülőnek persze van döntési joga: ha úgy határoz, hogy valamilyen kis figyelmességet szeretne adni, akkor ezt megteheti, de ilyenkor neki kell vállalnia a felelősséget. Ha ellenben a tanár elfogadja azt, akkor már neki kell viselnie a következményeket" - mondta az oktató.

Hozzátette, tudomása szerint nincs Kolozs megyében olyan tanár, aki ajándékot, pénzt, figyelmességet kérne, várna el a szülőktől. "Hogy a szülők esetenként mégis ajándékkal készülnek, egy régi beidegződéssel magyarázható: ahogy megszokták, hogy az orvosnak is hálapénzt adnak, sokan úgy gondolják, ez a tanárnak is jár" - magyarázta Tárkányi Erika.

A korrepetálásért nem kell a szülőnek fizetnie

A pedagógus elmondta, a tanárok teljes normájában azért szerepel "csupán" heti 18-23 tanóra, hogy ezen kívül a felkészülésre, a dolgozatjavításokra, a korrepetálásokra is jusson idő. "Ha egy diákot megbuktatok, felelősségem előkészítő órákat tartani a nyár folyamán, ennek időpontjait előre közölni a szülőkkel, akárcsak a pótvizsgáét. Az előkészítő órákon alkalomam nyílik arra, hogy külön foglalkozzak a korrepetálásra szoruló diákkal, természetesen a szülő részéről érkező ellenjuttatás nélkül" - ismertette.

A magánórák után ki fizet adót? 

A témában megkerestük a diákok képviselőjét, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (Makosz) új elnökét is. Bukur Tamás elmondta, tudomása szerint 12. osztály végén szoktak gyűjtést szervezni a tanároknak, de nem azért, hogy azok előnyben részesítsenek bizonyos tanulókat, osztályokatm, hanem mert így szokás. Emlékeztetett, a szülői bizottságok valóban gyűjtenek, adományoznak pénzt az iskolai alapítványok számára, de nem az oktatóknak, hanem a tanítás körülményeinek javításáért. Hozzátette, ezeket a pénzeket elszámolják, tehát az adományozás, amely nem lehet kötelező, legális keretek között működik. 

A korrepetálással kapcsolatban elmondta, az iskolában megtartott plusz órák valóban ingyenesek, ám működik egy magánórarendszer, amely már fizetős. Tudomása szerint az így befolyt összeg után nagyon kevesen fizetnek adót. Hozzátette, eddig egyetlen diák sem fordult panasszal a Makoszhoz amiatt, hogy pénzt kellett adnia a tanárnak az oktatásért cserébe.

A tanárok nem tartják be diákstatútumot

Bukur Tamás elmondta, a Makoszhoz a tanulók leginkább amiatt fordulnak, mert az oktatási intézmények, a tanárok nem hajlandók betartani az tavaly augusztusban elfogadott diákstatútumot. 

A Makosz elnöke két sokszor előforduló példát is megosztott. Az iskolákból történő kilépés az oktatás ideje alatt szigorúan ellenőrzött és korlátozott a diákok számára, ám a statútum szerint azok a tanulók, akik betöltötték 18. életévüket, már engedély nélkül is elhagyhatják az intézmény területét. "Sok iskolában nem tudják ezt az előírást gyakorlatba ültetni, nem lehet sem az igazgatóságokat, sem a tanárokat meggyőzni arról, hogy a statutum valójában egy törvény erejű dokumentum, amelyet be kellene tartani" - magyarázta Bukur Tamás. 

A diákok jogállása szerint a tanárnak nincs joga a tanulók magántulajdonát, így telefonkészülékét elkobozni, ennek ellenére az iskolákban ez is gyakran megtörténik - mondta a Makosz elnöke. "A diákok ez ellen úgy védekezhetnek, hogy nem adják ki a kezükből a készüléket, mert ha ezt megteszik, utána nem igazán mondhatnak semmit. A tanárok kényszerhelyzetbe hozhatják a diákokat, ha mégsem tesznek eleget a felkérésnek, holott ilyen esetben sérül a diák magántulajdonhoz való joga. Nyilván, a diáknak tilos használnia óra alatt a készüléket, viszont a tanárnak büntetésként nincs joga elvenni azt" - szögezte le Bukur Tamás. 

Az ilyen helyzetek miatt fordulhat elő, hogy egyes tanárok nyilvánosan lehúzzák a diákok jogait és kötelezettségeit tartalmazó statútumot, megpróbálják elbagatelizálni annak jelentőségét - tette hozzá. "Szinte mindig az a tanárok replikája, ha egy diák meg akarja védeni jogait, hogy a tanulókat csak az előnyök érdeklik, a kötelességek már nem" - jegyezte meg. 

A Makosz az értelmezhetőség elkerülése végett magyarra fordíttatta a statútum szövegét, ugyanakkor a román diákszövetséggel karöltve megpróbál nyomást gyakorolni a tanügyminisztériumra, hogy tájékoztassa az oktatókat, iskolákat a dokumentum jelentőségéről, előnyeiről. A Makosz tervezi továbbá, hogy szorosabbra fűzni kapcsolatát a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével, hogy a magyarul oktató tanárokkal is ismertethessék álláspontjukat.